Kultúra

SZENTTAMÁS: 13. Őseink Zenéje

(Ismerkedés a fellépőkkel, 3. rész)

Hírportálunkon az elkövetkező napokban bemutatjuk a Szenttamáson január 17-én lezajlott 13. Őseink Zenéje népzenei rendezvény résztvevőit.

 Bakos Bettina, az orosházi dzsesszénekesből lett népdalénekes

 A 19 éves, testvérvárosunkból, Orosházáról érkezett énekes leány csak az utóbbi pár évben került közeli, mindennapos kapcsolatba a népzenével.  Tanulmányait a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatja, és közeli célja a Zeneművészeti Egyetem. Mióta a népzenével foglalkozik, gyakran jár népzenei találkozókra, vetélkedőkre és szívesen fogadja a szereplési lehetőségeket. A 13. Őseink Zenéje rendezvényen magyarszováti katonadalokat, gyimesi tréfás, illetve moholi népdalokat hallhattunk tőle.

A koncert után az orosházi lány elmondta, mindig is szeretett énekelni, de nagyon sokáig nem találta a számára megfelelő irányzatot, nem tudta, melyiket válassza.

– Amikor Vácra kerültem a zeneművészeti szakközépiskolába, dzsesszéneket kezdtem először tanulni és hallgatni, majd lassan tanulni kezdtem a népzenét, amit később a szünetekben énekeltem is. Egyre inkább megkedveltem, már olyannyira, hogy többször önállóan is énekelgettem, persze csak magamban – mondja mosolyogva Bettina.

– A népdaléneklés igazi döntésként akkor született meg bennem, amikor az egyik osztálytársammal, akivel közösen énekeltünk, volt egy közös fellépésünk, ami nagyon jól sikerült. Azóta sodródom az árral, és hivatásként szeretném továbbcsinálni, mert sokkal jobban át tudom érezni, mint a könnyűzenét – mondja az orosházi tehetség.

– A népzenén belül először csak feldolgozásokat hallgattam, majd az internetnek köszönhetően egyre mélyebben kutattam egyes dalok eredetiségét, dallamát, szövegét. Eredetileg viszont nem ezt tanultam, és csak nagy küzdelmek árán sikerült váltanom, de megérte, és most már másfél éve kizárólag ezzel foglalkozom. Nem tartozok tehát azok közé, akik kicsi koruktól ebbe születtek bele. Eleinte a szüleim sem igazán értették, miért álltam át a népzenéhez, sőt váci barátaim sem, akik szerint én dzsesszénekesnek születtem, és olyan embert ismertek meg bennem, aki erre tette rá az életét. Mint mondták, ez jól megy nálam, és nem szabad mással foglalkoznom, nehezen hitték el, hogy átálltam a népdalra. Szerencsére megértették, és hamar beletörődtek. Nyugodtan mondhatom, eddig nem kaptam rossz visszajezéseket, azt hiszem, jó úton járok.

Az már most biztos, hogy megmaradok az énekesi pályán, ugyanakkor ezt a gyönyörű, hagyományos népdalörökséget szeretném továbbvinni, tanítani, továbbadni minél több fiatalnak – hallottuk Bakos Bettinától.

 (folytatjuk)

szenttamas.rs