Kultúra

SZENTTAMÁS: 13. Őseink Zenéje

(Ismerkedés a fellépőkkel, 4. rész)

Hírportálunkon az elkövetkező napokban bemutatjuk a Szenttamáson január 17-én lezajlott 13. Őseink Zenéje népzenei rendezvény résztvevőit.

 A Tallabille zenekar

A 2009-ben alakult Tallabille zenekar tagjai a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, többüket Prima Junior-díjjal is kitüntették, a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar a magyarországi tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre. Külön céljuk, hogy az eredeti hangzásvilág minél jobban megőrződjön, feldolgozások és átiratok helyett kizárólag a népzene bemutatásával foglalkoznak.

A Tallabille zenekar tagjai: Istvánfi Balázs, duda, Legeza Márton és Németh András, tekerő Lipták Péter, esz-klarinét, tárogató és citera. A zenekarban közreműködnek Havay Viktória, Soós Réka, Navratil Andrea és Papp László énekesek.

Vajdaságban most jártak másodszor, az Őseink Zenéje rendezvényre a zenekar három tagja jött el, Legeza Márton és Istvánfi Balázs igazoltan maradtak távol. A koncert után Lipták Pétert kértük fel egy rövid bemutatkozóra, aki kiváló citeramuzsikája mellett esz-klarinéton is játszott, és Németh Andrással valamint Soós Réka Junior Prima-díjas énekesnővel a tavaly megjelent lemezükről játszottak Csongrád megyei összeállításokat.

– Sajátos hangzás és zenei világ a miénk. A sok vonós zene mellett, ami egyébként nagyon jó és nagyon népszerű, a mi felállításunk sokkal ősibb hangzású. Egy tekerő egy fúvóssal, vagy esetleg két tekerő egy énekessel, továbbá dudával, klarinéttal egy nagyon régi világot képvisel. Igazából ebben a műfajban szinte végig nem hivatásos zenészek voltak, ami abból állt, hogy az egyszerű, tanyasi emberek összejöttek és muzsikáltak. Saját maguknak, egymásnak. Néha „kifizették” őket egy kis búzával vagy más élelmiszerrel, de tudomásom szerint pénzt ezek a muzsikosok soha nem kaptak. Egyszerűbben játszó átlagot képviseltek, de voltak közöttük kiemelkedő tehetségű muzsikusok is. Amíg készültek zenei gyűjtések, azokból 90 százaléka használhatatlan, ócska hangszereken idős nénik és bácsik játszanak, viszont egy-két nagyobb tehetségű zenész is felbukkan. Mi mindenáron ezt a zenei világot igyekszünk megtanulni, esz-klarinéton, tekerőn és dudán – magyarázta Péter. A kérdésre, hogyan fogadja a közönség magát a zenei hangzást és ezt a felállást, elmondta, hogy a tekerővel nagyon nehéz volt újra betörni a népzene világába, mert sokáig nem voltak tökéletesen kidolgozott és megszólaltatható hangszerek, ugyanis ezekkel senki sem igazán törődött. A vonós hangszereket pedig folyamatosan gyártották, karbantartották, így ezekből több van, és hangzásuk is sokkal közelebb állt a közönséghez. A mai világban, miután a tekerőt és a dudát is sikerült korszerűsíteni, újra kezd visszatérni a régi, eredeti hangzás, és a népzene kedvelői is egyre jobban keresik.

- Szinte az egész országban játszunk, megyünk, ahova csak hívnak bennünket, a koncerteken pedig főleg táncházi muzsika a menő. Külön kiemelném a hajdúságot, ahol keményebb kötésű leányok és legények élnek, ott egész estés bálat is lehet csinálni. Budapesten és környékén a moldvai és a vonós zene jön be jobban.

Annakidején úgy indultunk, hogy Legezáékra még iskolás korunkban felfigyeltem, már akkor ügyesek és tehetségesek voltak, és mondtam nekik, hogy szívesen játszanék velük. Istvánfi Balázs dudással egy másik csoportban játszottunk együtt, több, mint 10 éven át. A fiatalok ráálltak, és lassan összeszövődött ez a zenekari háló, összeállt a két tekerős és a két fúvós, amihez hamarosan találtunk énekhangokat is, mégpedig olyanokat, amelyek ehhez a hangzáshoz megfelelnek – mondta Lipták Péter. Hozzátette, eddigi munkájukat és a zenekar teljes hangzását egy tavaly kiadott CD hűen visszatükrözi. A lemez címe Hallották-e hírit Csongorád megyének, 13 dal szólal meg rajta. A tekerő és a duda, illetve az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának.

 (folytatjuk)

szenttamas.rs