Kultúra

 

Jó hangulat, vidám talpalávaló Szenttamáson

     

Teltházas sportcsarnok, pótszékek és kiváló hangulat fogadta szombaton este a szenttamási sporcsarnokban a népzene kedvelőit. Az Őseink Zenéje népzenei találkozó szervezői az Arany János MME és a Gion Nándor Kulturális Központ az évek során fokozottan odafigyelnek arra, hogy a rendezvényen  elsősorban a Vajdaságban tevékenykedő legjobb vonós népzenei együttesek mutatkozzanak be, mellettük minden évben fellépett egy külföldi, magyarországi, romániai zenekar is vendégként, a műsort pedig néhány táncos, a vajdasági tánccsoportok tagjai tették színesebbé. Az idei, 13. rendezvény a testvérvárosi kapcsolatok ápolása jegyében zajlott, azaz Szenttamás meglévő és leendő testvérvárosainak a zenekarai, táncosai fellépéséből állt össze a műsor nagyobb része: ‒ A szenttamási művelődési egyesületek, civil szervezetek tagjai évek óta fellépnek községünk testvérvárosainak rendezvényein, s úgy gondoltuk, az Őseink Zenéje is teret adhat annak, hogy visszahívjuk, vendégül lássuk mi is a magyarországi testvérvárosi zenekarokat, énekeseket, táncosokat – hallottuk Kiss Csaba szervezőtől. Mint mondta, az első Őseink Zenéje elnevezésű rendezvényre 2002-ben került sor, a fellépők pedig a Kárpát-medence tájegységeinek népzenéjét mutatják be. Közönségünk is a Kárpát-medence egész területéről érkezik. A rendezvény célja a táncházi zene ápolása, megőrzése, továbbadása az ifjabb nemzedéknek: ‒ Célunk között szerepel, hogy azokkal is, akik nem foglalkoznak népzenével, néptánccal, de mégis eljönnek a koncertre, megismertessük, közelebb hozzuk, esetleg megszerettessük a magyarság zenei és tánchagyományait, a koncertet követően ugyanis bekapcsolódhatnak egy rövid táncoktatásba, minden évben hajnalig tartó táncházzal zárul a rendezvény. Mindannak ellenére, hogy rendezvényünk a magyarság hagyományait, kultúráját dolgozza fel, szép számú szerb ajkú közönséggel is büszkélkedhetünk. Rendezvényünk plakátjaiért számtalan dicséretet kaptunk, látogatóink közül sokan gyűjtik is az Őseink Zenéje plakátjait. Az idei plakáttervet Németh Dezső készítette. Rendezvényünket évek óta követik a hazai és külföldi médiaházak újságírói ‒ mondta Kiss Csaba.

      A szombat esti rendezvényen elsőként a szabadkai Varga Attila lépett fel, aki a 80-as évek derekán kezdett el furulyázással foglalkozni. 1989-ben megalapította a Csujogató, 1997-ben pedig a Rézmonyos együttest. 2001-ben tagja lett az Ethnokor együttesnek, amellyel kiadták a Nap és Hold közt című CD-t is, amit úgy készítettek el, hogy ne csak hallgatni lehessen, hanem nézni, sőt olvasni is. Így született meg az a multimediális ötlet, hogy a CD-re kerüljenek fel képek, valamint Varga Attila illusztráció-szövegei is, melyeket a dalokról, azok kapcsán írt. 2004-ben óta szólistaként vitorlázik színpadok, szólisták és fellépések között.

A kiváló szabadkai népzenész után a közönséget és a fellépőket Zoran Mladenović, Szenttamás polgármestere köszöntötte, aki többek között elmondta, megelégedéssel tölti el, hogy az Őseink Zenéje továbbra is tartja a színvonalat: ‒ 13 év van mögöttünk, és újra itt vagyunk. Külön megtiszteltetés számomra, hogy egy multinacionális és multikulturális kisközség egy ilyen nagyszabású és jelentős rendezvény színhelye. Ugyancsak megelégedéssel tölt el, hogy bár a hatalom, az emberek, pártok és politikusok folyamatosan cserélődnek, az Őseink Zenéje rendezvényre mindenki úgy tekint, mint a legnagyobb közösségi érdekre, amelyen magas színvonalon színvonalon ápolják a népi hagyományokat. Ez mindig így volt, és így is fog maradni – mondta a polgármester, aki az orosházi, jánoshalmi testvérvárosok mellett külön üdvözölte a jövendőbeli testvérváros, Újhartyán és a kiskunhalasi önkormányzat képviselőit, akik most először jártak Szenttamáson.

    A népzenei rendezvény a Bács-Kiskun megye egyik legtöbbet foglalkoztatott népi zenekarának, Szabó Zoltán és barátainak előadásával folytatódott, akik a Halas Táncegyüttes


Bacsa Orsolya zsombói népdalénekest hallhatta a közönség. Orsolya 5 éve tanul népdalokat Fábri Ivanovics Tündénél, s mellette kobozon is játszik, amelynek alapjait Fábri Gézától sajátítja el. Neve nem ismeretlen a vajdasági közönség előtt sem, hiszen a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő különdíjasaként ismerhettük meg.

     Többszörös vastapsot tapsot kapott az idén 27. születésnapját ünnepelő Halas Táncegyüttes. Mint hallottuk, három generációban, felmenő rendszerben tanítják a Kárpát-medence táncaira a gyerekeket, fiatal felnőtteket vagy épp a dolgozó felnőtteket. A fellépésen



tyukodi (szatmári) táncokat adtak elő, a táncos koreográfiát pedig kalotaszegi román és magyar tánccal zárták.

     A folytatásban Szenttamás testvérvárosából Orosházáról érkezett, kiváló zenei érzékkel és tehetséggel rendelkező 19 éves Bakos Bettina lépett a színpadra, aki mint


csak az utóbbi két évben került közeli, mindennapos kapcsolatba a népzenével. Tanulmányait a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatja, és közeli célja a Zeneművészeti Egyetem. Mióta a népzenével foglalkozik, gyakran jár népzenei találkozókra, vetélkedőkre és szívesen fogadja a szereplési lehetőségeket. A szombat esti koncerten magyarszováti katonadalokat, gyimesi tréfás, illetve moholi népdalokat hallhattunk tőle. Bettina több dalát a 2009-ben Szegeden alakult Tisza Banda zenekar kísérte.

Mint azt Nagy Albert, a zenekar vezetője mondta, csapata a magyar népzenét autentikus formában állítja színpadra és prezentálja táncházakon. Repertoárjuk a mai Magyarország és Erdély számos területére kiterjed. Szívesen muzsikálnak kalotaszegit, palatkait, szászcsávásit, székit, szatmári vagy dél-alföldi dalokat. Mint mondta, ő hegedűn, Rácz Vilmos brácsán, Marjovszky Endre pedig bőgőn játszik.

      A műsor folytatásában a helyi Hagyományápoló Klub Kalala tánccsoportja lépett fel,


a koreográfiát Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó készítette. A csoport művészeti vezetője, Forgács Ibolya elmondta, hogy a szenttamási Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának keretében a Kalala néptánccsoport 2006-ban alakult, a név jelentése leánykörtánc. Céljuk, hogy ápolják a hagyományainkat, föként a néptáncot. Szívügyüknek tekintik, hogy átadják a fiataloknak az eddig megszerzett tudásukat. Minden évben részt vesznek a Gyöngyösbokrétán, több alkalommal is a fesztivál legjobbai közé tartoztak. Számos hazai és magyarországi fellépésük volt.

     Budapestről és környékéről érkezett a 2009-ben alakult Tallabille együttes, amely az autentikus dél-alföldi zene bemutatására, az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre. Tekerőn, esz-klarinéton és citerán, azaz a vidék hagyományos hangszerein játszanak. Céljuk, hogy az eredeti hangzásvilág minél jobban megőrződjön, feldolgozások és átiratok helyett kizárólag a népzene bemutatásával foglalkoznak. A Dél-Alföld mellett a Dunántúl zenéje áll közel hozzájuk, ezeknek a tájegységeknek a jellemző hangszerei határozzák meg az együttes zenei világát. A zenekar tagjai a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, többüket Prima Junior-díjjal is kitüntették.



A Fölszállott a páva című televíziós vetélkedőben különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását és népszerűsítését. A közelmúltban megjelent lemezük címe: Hallották-e hírit Csongorád megyének. Most jártak másodszor Vajdaságban, a szenttamási rendezvényen pedig Soós Réka Junior Prima-díjas énekesnővel Németh András tekerőn és Lipták Péter citerán, illetve esz- klarinéton a lemezükről Csongrád megyei összeállításokat játszottak.

     A jó hangulatban zajlott 13. Őseink Zenéje népzenei rendezvény a már hagyományos táncházzal zárult. Kicsi és nagyok, fiatalok és idősek ropták a néptáncot a késő éjszakai órákig. A rendezvény fő támogatója Szenttamás község.

Az Őseink Zenéje idei kísérőrendezvényét az Arany János Magyar Művelődési Egyesület  kézimunkázói szervezték, 16 órától a Zsebszínházban a halasi csipkevarrók tartottak kiállítással egybekötött bemutatót. A rendezvényre száznál is több kézimunkázó érkezett Vajdaság egész területéről.

 Paraczky László