Önkormányzat

Szenttamas.rs

 

Nagyon sok munka vár ránk

Évértékelő interjú Radivoj Paroški polgármesterrel

2. rész

 

Az idei költségvetés jóval nagyobb, mint a tavalyi, és meghaladja az egymilliárd dinárt, ami azt jelenti, hogy egyúttal jóval több pénz lesz majd Szenttamás községben beruházásokra, ígéri Radivoj Paroški polgármester. Az elmúlt év tevékenységét értékelve portálunknak elmondta, az önkormányzat több olyan jelentős tervet is készít, amelyeknek a megvalósítására pályázati támogatást remélnek, de ezek a tervek a költségvetésbe egyelőre nem kerülhettek bele. A község első emberével az elmúlt héten a polgármesteri hivatalban beszélgettünk.

 

– A következő igencsak fontos kérdés, ami a szenttamási, de a vidéki polgárokat, termelőket is érdekli: mi történik a piacterekkel? Van ugyanis egy régi, működő piac a városközpontban, és volt egy újabb, néhány évvel ezelőtt épített ún. vasárnapi piac a rajcsúri városrészben. A vasárnapi piacot becsukták, az ottani asztalokat pedig áthordták a régi piactérre.

– Elkészült a központi piac teljes felújításának projektuma. Itt fedett, korszerű, a legmodernebb követelményeknek megfelelő piacot szeretnék kiépíteni. A munkálatok igencsak sokba kerülnek, és terveink szerint három fázisban történnek. Ha minden jól megy, az első fázis már az idén elkészül, ez pedig a piachoz vezető út, az új piactér, továbbá a termelők számára az elárusító helyiségek kialakítása. A másodig fázis a teljes piactér tetőszerkezetének a megoldása. Az ún. vasárnapi piacról tudni kell, hogy nincs sem építészeti, sem működési engedélye, tehát mindenképpen be kell zárni. Viszont, amint az időjárási viszonyok azt lehetővé teszik, a piacot a régi helyre, az egykori malom előtti területre, közismertebb nevén a Svaštárhoz helyezzük vissza, ahol valamikor is volt.

– Két hónappal ezelőtt, mintegy próbajelleggel beindult a helyi jellegű autóbusz forgalom. Az elsődleges cél a diákok szállítása az iskoláig és vissza, de a települést naponta több alkalommal körüljáró autóbuszt mindenki igénybe veheti. A buszt a község fizeti. Milyenek az eddigi visszajelzések? Továbbra is ingyenes marad a városi busz, vagy kell érte fizetni?

– Eddig nem érkezett komolyabb bírálat a városi busz közlekedését illetően, pozitív visszajelzés viszont annál több. Mindebből pedig az következik, hogy a diákok elégedettek a buszjárattal. Sokan ugyanis a település peremén laknak, és ezeknek a gyerekeknek tényleg sokat kellett gyalogolniuk az iskoláig. Igaza van, a városi busz elsősorban kísérleti jelleggel indult, hogy meglássuk, van-e igény rá. Bebizonyosodott, hogy van. Ugyancsak fontos volt számunkra, hogy elegendő megállóhely van-e, megfelelnek-e az indulási időpontok, vagy változtassunk valamit. A busz továbbra is ingyenes marad, viszont az indulási időpontok – főleg ami a polgárokat illeti ‒ némileg változnak majd. Előláttuk, hogy pénteken, vagyis piaci napon a polgárok ezzel is utazhatnak a piacra, csak az indulási és visszaindulási időpontokat kell megváltoztatni, ugyanis 2-3 órát is kell várni, mire a busz hazaszállítja a piacról az embereket. Ezt majd korrigáljuk, vagyis sűrűbbre vesszük a járatot. Az egészségházba vagy a városközpontba induló járat időpontjai viszont maradnak. Igazából úgy érzem, a gyakorlatban a polgárok körében a városi buszjárat még mindig nem eléggé népszerű. Vagy nem tudnak róla, vagy inkább a már bevált, saját közlekedési eszköz, kerékpár, személygépkocsi mellett döntenek.

– Az utóbbi néhány évben Szenttamáson is óriási méreteket öltött az elköltözés. Az emberek tömegesen hagyják el a települést, sokan eladják ingatlanjaikat is, amiből arra következtetünk, hogy többé nem számítanak hazatérni. Van-e a községi vezetőségnek stratégiája vagy elképzelése arról, hogyan lehetne lassítani vagy megállítani az elvándorlást? Főleg a fiatalok, fiatal házaspárok veszik kezükbe a vándorbotot, és ha ez így folytatódik, kiürül a település.

– Nagyon nehéz követni az emberek mozgását. Annál is inkább, mivel ismeretes, hogy az itteni magyarság többsége rendelkezik kettős állampolgársággal, ami egyúttal azt is jelenti, hogy szabadon mozoghatnak az egész EU területén. Ami az elvándorlást illeti, nincsenek pontos kimutatások arról, hányan költöztek el, tartósan vagy csak ideiglenesen, melyik korosztály stb., az erre vonatkozó községi stratégiának pedig az állami stratégiával kell összhangban lennie. Ami az önkormányzatban dolgozókat illeti, nekünk mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítsuk a normális életfeltételeket az itt élők számára, hogy az emberek dolgozhassanak, hogy meg tudjanak élni munkájukból, és minőséges életet teremtsenek maguknak. Csakis ez biztosítja az itthon maradást. Törekednünk kell tehát, hogy minél több befektetőt idecsalogassunk, hogy gyárak, üzemek nyíljanak, amelyek az itt élők számára munkát, jövedelmet, ezáltal pedig egzisztenciát biztosítanak. Fejleszteni kell továbbá a mezőgazdaságot, mert az is több családnak biztosít munkát és megélhetést. Biztos vagyok abban, hogy Szenttamás nagyon gyorsan, vagyis sokkal előbb, mint gondolnánk, egy fejlett környezetté alakul.

– A sutomorei nyaralóra terelve a szót el kell mondani, hogy az elmúlt évben nagyon sok port kavart a nyaraló helyzete, állapota stb. A községben több alkalommal is a figyelem középpontjában volt, de a KKT ülésein is. A község tulajdonában lévő épület alagsorában néhány üzlethelyiség is található, amelyeket a tavalyi év folyamán teljesen felújítottak, közben egy új, Montenegróban bejegyzett cég vette át a nyaraló irányítását. Kérem, foglalja össze röviden, hogy jelenleg mi a helyzet a nyaralóval!

– A szenttamási nyaralóhoz tartozó üzlethelyiségek felújítása a nyári idény kezdetére befejeződött, és a községnek ez nem került egy dinárjába sem. Ezek bérlése több mint 20 ezer euróba kerül, a bérlő pedig, aki ezeket a helyiségeket bérli, köteles az összeg felét felújításra és karbantartásra költeni, és csak a bérlet fennmaradt részét fizeti a községnek. Ezt most két évre előre meghatároztuk, viszont ugyanazzal a bérlővel további öt évre kötöttünk szerződést, aki a bérletet később a község által a nyaralót üzemeltető, Montenegróban bejegyzett cégnek utalja át. Ez a dolog egyik része. A másik pedig az, hogy a nyaralóra komoly felújítás vár, mert amióta felépült, vagyis a múlt század nyolcvanas éveitől errefelé, nem történtek komolyabb infrastrukturális beruházások. A teljes felújítást felölelő munkálatokat tehát nem lehet tovább halogatni, és a tervek szerint ezekre hamarosan sok kerül. Nem kevés pénzről van szó, hiszen a nyaraló 33 szobával és 104 fekhellyel rendelkezik, tehát óriási épület. Az idei községi költségvetésben a felújításra 10 millió dinárt már biztosítottunk, de egyéb támogatásokra is számítunk. Szeretnénk, hogy a nyaralót minél több szenttamási polgár, diák, egyetemista, sportoló, kulturális egyesület, nyugdíjas stb. ingyenesen igénybe vehesse. Szeretném kiemelni, hogy a nehéz szociális helyzetben élő szenttamásiak az idény előtti és az idényt követő, tehát az április–május és a szeptember–októberi időszakban ingyenesen, a főidényben pedig kommerciális jellegű árakkal és feltételekkel használhatják a nyaralót. Ez nagyon fontos, hiszen annak idején a nyaraló kiépítése az itt élők pénzéből történt.

– Végül egy kérdés a kultúrával kapcsolatban. Annak ellenére, hogy Szenttamáson elég sok magyar nyelvű kulturális rendezvény zajlik, a Kultúrotthonban továbbra sincs egyetlen magyar nemzetiségű művelődésszervező sem, aki ezeket a rendezvényeket bizonyos módon koordinálná, biztosítaná az anyagi hátteret, tartaná a kapcsolatot a médiával stb. Miért nincs? Itt van például a Gion Nándor Emlékház, amely már nyolcadik éve nyitva áll, évente közel 1000 látogató keresi fel, és itt van a többi rendezvény, a Gion Nándor Novellapályázat, a Gion Nándor Műfordítói Pályázat, a Gion Nándor Napok, az Aranycitera stb. Mindezt jelenleg máshol, sőt vidéken munkaviszonyban lévő szenttamásiak irányítják, teljesen önkéntes alapon. És akkor még más itteni magyar egyesületekről, civil szervezetekről nem is beszéltünk. Ezzel szemben a Kultúrotthon az idei költségvetésből 18 millió dinárt kapott. Mivel magyarázza ezt?

– A községi vezetőség ezt a helyzetet a létszámstoppal együtt így találta/örökölte. Mi sem vagyunk megelégedve a kultúrával foglalkozó dolgozók számával. A Kultúrotthon, bár nagyon jelentős intézménynek számít a településen, a jelenlegi dolgozókkal nem tudja teljes egészében magára vállalni az összes kulturális eseményt, így a magyar rendezvényeket sem, amelyekből valóban van sok. Azonban az önkormányzat különböző pályázatok kiírásával igyekszik minden egyesületet, szervezetet támogatni, és eszközöket biztosítani az itteni magyar nemzetiségű polgárok kulturális rendezvényeire is. Előttünk áll például az Őseink Zenéje népzenei rendezvény, továbbá a Kulturális Nyár és a Kulturális Ősz rendezvények, amelyeknek ugyancsak van magyar vonatkozása, de itt van még a római katolikus templom búcsúja stb. Ezek a projektumok mind a Kultúrotthon keretében kerülnek megvalósításra, és eszközöket is biztosítunk. A Gion Nándor Kulturális Központ egy ideig pályázott, de az utóbbi időben nem pályázik. A költségvetésben tehát kimutatható, hogy a község támogatja a magyar rendezvények szervezését. A létszámstop rendelet viszont nem csak a kultúrában foglalkoztatottakra, hanem minden intézményre érvényes, és amíg ez így van, addig nem tehetünk mást.

 

Paraczky László