Levél Amerikából − Elnökválasztás utáni helyzetkép
Avagy, hogyan látta az elnökválasztásokat Pintér Csongor, Amerikában élő szenttamási barátunk. A szerkesztőségünknek küldött levelet teljes egészében közöljük.
Tegnap este a családdal úgy döntöttünk, hogy itthon maradunk, és nappali szobánk kényelméből tévén nézzük meg Biden győzelmi beszédét. Sok ismerősünk kocsiba ült, és lehajtott a belvárosba, hogy személyesen is ott legyen a rendezvényen. Az eseményre igazából mi is szerettünk volna elmenni, de miután láttuk, hogy a belvárosba vezető autópályán hatalmas tömeg hömpölyög, és egyszerűen lelassult, majd leáll a forgalom, úgy döntöttünk, inkább itthon maradunk.
Nálunk, azaz Wilmington városában (Delaware állam) Joe Biden, az újonnan megválasztott amerikai elnök szombaton este tartott győzelmi beszédet, amelyben kiemelte, hogy nem csupán a demokraták elnöke lesz, hanem minden amerikai polgáré. Mint elnök, harcolni fog a fajgyűlölet és a klímaváltozás ellen. Beszédében hangsúlyozta, hogy minden amerikainak össze kell fogni, ehhez pedig szükség lesz a republikánus és a demokrata pártok együttműködésére. Megerősítette, hogy legsürgősebb feladatának a koronavírus terjedésének megfékezését tekinti, amely nélkül nem lehet talpra állítani az Egyesült Államok gazdaságát. A legutóbbi hivatalos adatok szerint Amerikában jelenleg a napi fertőzések száma meghaladja a 100 ezer főt, naponta pedig több, mint 1000 ember hal meg koronavírusban.
Joe Biden beszéde legelején megemlítette, hogy 74 millió szavazatot kapott, ami legtöbb az amerikai elnökválasztások történetében. Meg kell jegyezni, hogy az idei választásokon több mint 100 millió választópolgár már a november 3-i választások előtt leadta szavazatát. Legtöbben levélben szavaztak, ami főleg a demokratáknak kedvezett, ugyanis a demokrata szavazók többsége aggódik a koronavírus miatt, ezért inkább nem ment el szemelyésen szavazni, hanem kihasználta a levélben történő szavazás lehetőségét. Fontos adat az is, hogy Amerikában a szavazásra jogosult állampolgárok közel 63%-a szavazott, ami az utóbbi ötven évben rekordnak számít.
Biden beszédében hangsúyozta, nagy megtiszteltetés számára, hogy olyan alelnökkel dolgozhat majd együtt mint Kamal Harris, aki az Egyesült Államok történetének első női alelnöke lesz.
Biden a republikánusokhoz is szólt, akik Donald Trumpra szavaztak. Nekik azt üzente, megérti a csalódottságukat, mert jómaga is sok alkalommal volt vesztes eddigi pályafutása során. Arra kérte őket, adjanak esélyt egymásnak, fogjanak össze mint az amerikaiakhoz illik, és működjönek együtt. Megismételte, ahhoz, hogy helyreállíthassák az amerikai gazdaságot, meg kell fékezni a koronavírus további terjedését.
Tegnap és ma is Trump jelezte, hogy újraszámlálást kér azokban a tagállamokban, ahol szűk lett/lesz a különbség a két jelölt között. Több szavazókörzetben bírósági pert indított, és megkérdőjelezi a szavazás eredményét, vagy követeli a szavazatok újraszámlálását. Utóbbi azért (is) fontos, hogy kiderüljön, mekkora lesz végül Biden előnye.
Ma (vasárnap) Pennsylvania állam 20 elektori szavazatával eldöntötte, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke, de hogy végül mekkora fölénye lesz az elektori kollégiumban, arra még várni kell, ugyanis négy államban még nem ért véget a szavazatok számlálása. A mai adatok szerint, Arizona államban Biden vezet kb. 20 ezer szavazattal (a szavazatok 97%-át dolgozták fel). Georgia államban ugyancsak Biden vezet kb. 10 ezer szavazattal (jelenleg 99%-os a feldolgozottság). Itt már korábban bejelentették, hogy újraszámolják a szavazatokat. Észak-Karolina államban Trump vezet 80 ezer szavazattal (98%-os a feldolgozottság). Egyelőre tehát Trumpnak jelentős előnye van, viszont november 12-ig továbbra is érkeznek a szavazás napján leadott (levél)szavazatok, ami eddig (többnyire) Bidennek kedvez(ett). Alaszka államban Trump 50 ezer szavazattal vezet, azonban itt a szavazatok mindössze 56 %-át számolták meg.
Trump mai tweet-jében ismét választási csalásra emlékeztette támogatóit. Szerinte meg kell vizsgálni minden szavazatot, mert tanúi vannak arra, hogy választási csalás történt. Nem jelentette be pontosan hogy miről van szó, ezért könnyen lehetséges hogy csupán blöfföl, amiből vagy lesz valami, vagy sem. Szerinte a több mint százmillió, levélben leadott szavazattal könnyűszerrel csalhattak a demokratak ott, ahol szükségük volt rá.
Amerika tehát megosztott a két tábor között. Ami pedig a családunkat illeti, mi is meg voltunk osztva a két párt között. A szűkebb családom a város emberére, Bidenre szavazott. Azt tudni kell hogy Delaware államnak kb. 1 millió lakosa van, ebből itt, Wilmingtonban közel 75 ezer ember él. Ezért nálunk majdnem mindenki mindenkit ismer. Biden unokái a lányommal jártak óvodába, így többször is láttuk a családot a különböző rendezvényeken. Az egyik városi rendezvényen Biden felemelte a lányomat, és pár szót mondott neki. Jópár évvel ezelőtt pedig kongresszusi szenátorként a Widener Jogi Egyetemen alkotmányjogot tanított, jómagam itt szereztem jogi diplomát.
Velünk ellentétben, az anyósomék és a sógoromék republikánusok. Szerintük Biden győzelme Amerika végét jelenti. Ők úgy látják, hogy ez a kommunizmus és a liberalizmus kezdete, ahol a homoszexuálisok és a színesbőrüek veszik át a hatalmat. Szerintem azért a helyzet nem ilyen fekete-fehér, de valószínű, hogy amennyiben a demokraták túl gyorsan változtatnak a dolgokon, akkor Bident (is) az első négy éves mandátuma után kiszavazzák a Fehér Házból.
Mint egyszerű amerikai állampolgár, saját szemszögből tekintve a valóság szerintem a következő: Bárki kerül is a Fehér Házba, az adók továbbra is emelkedni fognak, az oktatási és az egészségügyi költségek úgyszintén, és ezt a terhet az állampolgároknak kell viselni. A két párt tábora között csupán az a nézetbeli különbség, hogy először a macskát (vagyis az állampolgárokat) hogyan nyúzzák meg. Az egyik párt a fülénél kezdené, míg a másik a farkánál. A végeredmény ugyanaz lesz.
Mindent összegezve, annak ellenére hogy Trump szerint bizonytalan Biden győzelme, nagy valószínűsége, hogy november 14-en az Amerikai Egyesült Allamok elektori kollégiuma megszavazza, és hivatalosan elnökké választja Bident. Emlékeztetőül még annyit, hogy itt, Amerikában a szavazópolgárok nem közvetlenül választják meg az elnököt. Ez az elektori kollégiumi testület feladata, amely testület 538 elektori, vagy másképpen szavazói küldöttből áll. Ahhoz hogy megszavazzák az elnököt, az 538 elektori szavazatból 270 szavazatra van szükség. Minden államban az elektorok számát az adott állam lakosainak a száma határozza meg. Például Delware államnak kb. 1 millio lakosa van, ezzel együtt az elnökválasztásra 3 elektori szavazat jut. Ugyanakkor Pennsylvania államnak közel 13 millio lakosa van, ami 20 elektori helyet/szavazatot jelent.
Szöveg és fotó: Dr. Pintér Csongor
