Harcolunk a község gyorsabb fejlődéséért
Harcolunk a község gyorsabb fejlődéséért – mondta a szenttamási Rnić család tejtermelő tanyáján tett látogatása alkalmával Radivoj Paroški polgármester. Látogatásának célja: megismerni az állatenyésztők problémáit, hogyan lehet fennmaradni manapság a piacon, milyenek a fejlesztési kilátások, mekkora kihívás naponta 80 db fejőstehenet ellátni, és egyéb, az állatenyésztéssel kapcsolatos kérdések megbeszélése volt.
A szenttamási polgármester kíséretében volt még Relja Kurjački, a községi tanács mezőgazdasági tanácsosa és Ninoslav Jokanović, a helyi közösségi választásokon induló tanácstag-jelölt. Az önkormányzati delegációt a tanyán a Rnić fivérek, Boško és Bane fogadták.
A Rnić család évtizedek óta foglakozik állatenyésztéssel és tejtermeléssel. Jelenleg naponta mintegy 1000 liter tejet adnak át. Az önkormányzat képviselőinek felvázolták azokat a problémákat, amelyekkel gyakran szembesülnek, ugyanakkor a terveket is, amelyeken folyamatosan dolgoznak.
‒ A tejtermelést illetően a legnagyobb probléma az állatok etetésére szánt takarmány előteremtése, illetve az ennek előállításához hiányzó termőföld. Az IPARD programok keretében tavaly átadtunk egy pályázatot, és támogatást kértünk a tejtermeléshez szükséges mechanizáció vásárlásához. Azonban nem vagyok túlságosan optimista, a követelmények, amelyeknek a farm eleget kell(ene) hogy tegyen, túlságosan magasak, szinte teljesíthetetlenek. Jelenleg minden jövedelmet a fejlődésbe fektetünk, de a folyamat lassan halad. Ezért mindenféle támogatásnak csak örülhetünk – mondta többek között Boško Rnić.
Miután megtekintette a farmot, és megismerkedett a termelési kapacitásokkal, a szenttamási polgármester a sajtó képviselőinek elmondta, az önkormányzatnak egyik igen fontos lépése a helyi termelők, vállakozók munkájának támogatása, ezzel egyidejűleg pedig a különböző problémák megismerése: ‒ Az önkormányzatnak fontos, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a vállalkozók, a gazdák és mezőgazdászok munkájával és problémáival. A család minden dicséretet megérdemel, hiszen már több mint 10 éve a nehéz körülmények ellenére is dolgozik, és nem adja fel a termelést. A kötelezettségvállalás miatt megpróbálunk segíteni nekik, de nemcsak neki, hanem mindenkinek, aki dolgozni, termelni akar. A község politikája az intenzív mezőgazdaság felé fordul, ezen belül pedig a termelés ösztönzésére irányul, ideértve mindenekelőtt a konyhakertészeti, a gyümölcstermelési és állattenyésztési ágazatokat, mert ezek mind hatalmas munkabefektetést igényelnek. Ezzel a politikával harcolunk a község, azaz közösségünk gyorsabb fejlődéséért – magyarázta a polgármester.
Hogy a Rnić fivérek egy igazán nehéz és bizonytalan vállalkozásba kezdtek, bizonyítja az a tény, hogy az egykori Jugoszlávia a múlt század kilencvenes éveiben évi 50 ezer tonna borjúhúst szállított ki, ennek 65 százaléka Szerbiából került a külföldi piacra. A három évvel ezelőtti adatok szerint Szerbia jelenleg mintegy 300 tonna marhahúst, illetve borjúhúst húst exportál. Az országban üresen állnak az istállók, nincs se hús, se borjú. Ebből kifolyólag pedig dicséretes az önkormányzati kezdeményezés, hogy a község támogatni fogja a Rnić család vállalkozását.
Paraczky László (Fotó: G.D.)
