Közérdekű

         Vajdaság autonómiája nem a szeparatista törekvéseket mozdítja elő, sokkal inkább megelőzi azokat - hangzott el ma az "Autonómia demokratikus megerősítésének kihívásai" című konferencián, az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza és a Hunineu iroda által szervezett rendezvény házigazdája Surján László, az Európai Parlament alelnöke volt. A konferencián a téma szerbiai szakértői és európai parlamenti képviselők szólaltak fel.
Csakis a politikai nyomás csökkentésével érhető el Vajdaság autonómiájának konszolidációja, ezt a témát ugyanis ki kell hagyni a mindennapi politikai harcokból – mondta el Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke. Beszédében emlékeztetett, hogy a tartomány finanszírozásának kérdése továbbra is megoldásra vár, hiszen a szerb országgyűlésben nem született még erre vonatkozó határozat, a 2008-as határidő ellenére sem. Csakis az intézmények közötti párbeszéd az egyetlen módja annak, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány státusával kapcsolatos kérdéseket rendezzük. Úgy érzem, erre minden lehetőség adott – hangsúlyozta Pásztor. Deli Andor, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzetiségügyi titkár a régió különleges oktatási térképére hívta fel a figyelmet: a mintegy 250 vajdasági általános iskolából 95 kétnyelvű, 2 iskola pedig 3 nyelven oktat. Branislav Bugarski, tartományi regionális és önkormányzati titkár Vajdaság négy pillérének fontosságáról beszélt, ezek pedig a társadalom, a terület, a termelés és az intézményesítettség.
Surján László kereszténydemokrata képviselő meggyőződésének adott hangot, miszerint az autonómia intézménye nem az elszakadási törekvéseket erősíti, hanem éppen annak a megelőzésére szolgál. "Nagyon fontos eloszlatni azokat a tévhiteket, melyek szerint az autonómia bárkinek is ártana. A tartomány önrendelkezése minden vajdasági polgár érdeke, nemzetiségtől függetlenül" - mondta az EP alelnöke. Üdvözölte a régió többnyelvű oktatásra való törekvését, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az anyanyelven való tanulás biztosítása nem elegendő a békés együttéléshez. "Német-francia mintát követve például közös történelemkönyvek írását kell szorgalmazni, hiszen ha ugyanazt tanulják a fiatalok a közös múltról, az nagymértékben segíti a nemzetek közötti kölcsönös kiengesztelődést" - fejtette ki Surján László. A képviselő elmondta továbbá azt is, hogy az Európai Unió konfliktus-kezelő szerepe vitathatatlan a térség stabilitásának és hosszú távú békéjének megteremtésében. 
"A Vajdaság kulcsa lehet Szerbia uniós csatlakozásának, gyorsíthatja és erősítheti azt, míg a feszültségek gyengíthetik az ország csatlakozási esélyeit. Ezért lényeges a hatáskörök biztosítása a Vajdasági Autonóm Tartomány számára" – mondta a konferencia előadójaként Gál Kinga fideszes képviselő. A néppárti politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsok pozitív szerepet játszanak a nemzeti kisebbségi közösségek jogainak biztosításában, így különösen a vajdasági magyarok mindennapi életében is. "Ezért lényeges, hogy a nemzeti tanácsok hatáskörei ne sérüljenek, és hogy a jogszabályok tartalommal való megtöltése legyen a jövő, és ne a létező jogok és hatáskörök csorbítása. Az Európai Unió pozitív hozadéknak tarja a nemzeti tanácsokat, így a csatlakozási tárgyalások során figyelemmel kíséri majd hatásköreinek fenntartását is" – hangsúlyozta hozzászólásában Gál Kinga.

Vajdaság Autonóm Tartomány területén több mint 25 etnikum él együtt, akik 6 nyelven intézhetik hivatalos ügyeiket – ez is tükrözi a vidék sokszínű etnikai és nyelvi összetételét, valamint gazdag kulturális hagyományait. Vajdaságnak teljes körű autonómiát az 1974-es jugoszláv alkotmány szavatolt, amit 1988-ban Szerbia megszüntetett. Jelenlegi autonóm státuszát hivatalosan 2009-ben szerezte meg - ekkor hagyta jóvá a szerb parlament VAT statútumát.