Srdanov Dušan második lett Magyarkanizsán
Második hellyel tértek haza a sorrendben 36. Nemzetközi Kanizsai Futó- és Úszó Maratonról a szenttamási maratonfutók. Srdanov Dušan (1956) a saját kategóriájában másodikként ért célba.
A szenttamási maratonfutóval, aki az idén töltötte be 61. életévét, vasárnap délelőtt beszélgettünk. Mint mondta, 1999 óta rendszeresen vesz részt a legnagyobb magyarkanizsai sportrendezvényen: ‒ Nagyon régóta járok Kanizsára, és többedmagammal visszatérő vendégek vagyunk maratonfutásban. Elsősorban a kiváló szervezés az, ami megragad, hiszen a több száz versenyzőt megmozgató rendezvényen minden olajozottan és a legnagyobb rendben zajlik. Nagyon sokfelé futottam már, és ha megpróbálok párhuzamot vonni a hasonló jellegű rendezvények között, nyugodtan elmondhatom, hogy a Tisza parti városban nagyon jó a szervezés, a fogadástól kezdve a biztonságon át egészen az eredményhirdetésig. Látszik, hogy nem most kezdték csinálni. Szerintem ez az oka, hogy sok hazai és külföldi sportoló újra meg újra benevez úszásban és futásban is – mutatott rá a szenttamási maratonfutó. Mint mondta, igazából négyen készültek a maratonra, de egyikük betegségre hivatkozva lemondta a versenyt, így csak hárman utaztak el a szombat délután rendezett futóversenyre.
‒ A program az idén is a szokásos volt, délelőtt az úszásra, délután pedig a futásra került sor, és a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megtalálta magának az ideális távot. Sajnos, nagyon későn, mondhatni a helyszínen értesültem arról, hogy az idéntől a szervezők félmaraton távon, azaz 22 kilométeren is indítottak futamot. Csak ezért indultam a 10,5 kilométeres távon, különben a leghosszabbon indultam volna – mondta mosolyogva a szenttamási veterán futó, akit a településen mindenki csak Dulenak nevez.
Kiemelte, szerinte az, hogy néhány éve biztonsági okokból a hosszú távot már nem Horgos és Kanizsa között, hanem a város utcáin futják, nem vette el a sportolók kedvét a versenytől: ‒ Személy szerint mindig a településen kívül szerettem futni, valahogy szabadabbnak érzi az ember magát, ha kint van a természetben. Edzeni is mindig kijárok valahova, ahol senki és semmi sem zavar. Mivel nagyon nagy hőség volt az elmúlt napokban, kicsit tartottunk attól, hogy nagyon nehéz lesz végigfutni a távot, de szerencsére estefelére lehűlt a levegő, sőt meg is áztunk. Mindent összegezve örülök, hogy ötven perc alatti eredményt sikerült elérnem – mondta végezetül beszélgetőtársunk. Hozzátette, a szenttamási futók már holnaptól a topolyai, azt követően pedig az apatini maratonra készülnek.
P. L.
