Hírek

Szenttamas.rs

 

Szent István-napi megemlékezést tartottak a Gion Nándor Emlékházban

 

A Gion Nándor Emlékházban szombaton, augusztus 19-én Szent István királyunkra emlékezett az itteni magyarság. Az alkalmi műsort, amelyben az államalapító király uralkodásának példaértékű mozzanataira emlékeztek, a helyi idősek és fiatalok egy-egy csoportja állította össze.
István Királyról rövid történelmi és egyházi összefoglalót Hajdú László, Újvidéken, a belvárosi plébánián szolgálatot teljesítő káplán mondott, aki először felvázolta az akkori állapotokat, majd kitért arra, hogy államalapító királyunk annak árán is megvédte a keresztény hitet, hogy magyar vér folyt a csatákba. Ugyancsak kiemelte, döntenie kellett arról, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténység népeihez csatlakozik-e: ‒ Anyja bizánci keresztény volt, az ország keleti és déli részén bizánci szertartású monostorok, templomok emelkedtek, az országban bizánci missziós püspök tevékenykedett. Ő mégis arra az elhatározásra jut, hogy II. Henrik leányának a kezét kéri meg, Gizellát veszi feleségül, akinek kíséretében számos bencés jön nyugatról, akik Magyarország területén kolostorokat és szerzetesrendeket alapítanak. Köztük a legjelentősebb a ma is fennálló Pannonhalmi Bencés Főapátság. Mint uralkodó azonban továbbra is pártfogolta a keleti keresztényeket, ami miatt az ortodox egyház nemrégiben szentjei sorába emelte. Esztergom már Géza fejedelem idejében is főváros volt, István pedig az egyházi és világi hatalom központjává tette. A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Esztergomban palotájának közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot, míg Budán Szent Péter és Pál templomot épített. Székesfehérvárott rendszeresen törvénynapokat tartott, ahol panaszokat hallgatott meg és igazságot szolgáltatott. Ugyancsak elrendelte, hogy minden tíz falunak templomot kell építeni – emlékeztetett többek között történelmi ismertetőjében a péterrévei születésű káplán.
Szent István ezer esztendeje szilárd keresztény alapokon államot épített Európa közepén, idegen népek gyűrűjében. Az államalapítás nem volt népszerű, sem könnyű, súlyos áldozatokkal járt, de ezek az alapok immár ezer esztendeje állják a hullámverést, dacolnak a viharokkal és a romlással. I. István királyunk relikviáit a székesfehérvári bazilikában 1083. augusztus 20-án szentté avatták. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.
Az ünnepi műsor végén a közönség a 2001. augusztus 19-én a szenttamási kálvárián bemutatott István, a király című rockopera felvételét tekintette meg.

 

















Paraczky László