Együtt imádkoztak, emlékeztek és ünnepeltek a szenttamásiak (is)
Augusztus 19-én államalapító Szent István királyunkra emlékezett a szenttamási magyarság is. Szent István személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai, de aláírása is megmaradt az utókornak. Fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése. Sikereit egyensúlyteremtő képességének köszönheti, intelmeinek legtöbbet idézett gondolata pedig az, hogy az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen. I. István királyunk relikviáit a székesfehérvári bazilikában 1083. augusztus 20-án szentté avatták. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.
Szenttamáson a teljesen felújított kálvárián annak megáldása (2001. augusztus 19-e) óta az itteni polgárok szabadtéri szentmisén emlékeznek az államalapítóra. Az este hat órakor tartott ünnepi istentiszteleten az idén mintegy 200 hívő vett részt. Zsúnyi Tibor helyi plébános mellett jelen volt még ft. Szabadi Károly verbászi plébános és Tojzán László, a szabadkai Paulinum nevelője.
Az istentisztelet után az ünnepség a Gion Nándor Emlékházban alkalmi művelődési műsorral folytatódott. Az estet a Bódorka leánykórus mellett Varjú Kristóf hegedűjátéka, valamint Tóth Nikoletta szavalata tette ünnepélyesebbé. Szent Istvánról szóló egyháztörténeti összefoglalót Zsúnyi Tibor atya mondott. Felszólalásában kitért a nyugati típusú kereszténység, valamint a magyar a keresztény állam megalapításának fontosságára: − Szent István munkáját a mai napig tapasztaljuk, hiszen gondoljunk bele, hogy egy hatalmas ország, a történelmi Magyarország egybetartásához nagyon nagy kegyelemre volt szükség. Az Istentől kapott kegyelem segítette őt a reformokban, és abban, hogy helyére rakja a dolgokat. Pontosan tudjuk, hogy az államalapítás, annak szilárd alapokra való helyezése, a reformok és minden további sikerének titka egyensúlyteremtő képességében rejlett. Külpolitikájában alapvetően a békére törekedett úgy a keleti mint nyugati szomszédjaival. Törvényeiben a kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, és elrendelte, hogy minden 10 falunak egy kőtemplomot kell építenie – világított rá Zsúnyi atya. Hozzátette, jó lenne folyamatosan sugallni a felnövő nemzedéknek, hogy Szent István király nem az ősök ellen akart dolgozni, hanem azt szerette volna, hogy a jövő generációja egy normálisabb, élhetőbb társadalomba szülessen.
Ezt követően rövid ismertető hangzott el a Kálvária felszentelése alkalmából szervezett ünnepségről és az István, a király című rockopera színreviteléről.
Paraczky László
