Ünnepi szentmise a szenttamási kálvárián
Szenttamáson a teljesen felújított kálvárián annak megáldása (2001. augusztus 19-e) óta az itteni polgárok szabadtéri szentmisén emlékeznek Szent István államalapítóra. Az este 19 órakor kezdődött ünnepi istentiszteleten 70-80 hívő gyűlt össze, akik a jelenlévő papokkal a tábori szentmisén együtt imádkoztak nemzetünkért. Szarvas Péter helyi plébános mellett jelen volt még Szabadi Károly verbászi és Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános, ft. Tojzán László szemináriumi prefektus, Müller Károly verbászi és Hajdú László újvidéki diakónus.
Szarvas Péter atya bevezetőjében elmondta, hogy mindannyian együtt imádkoznak a Jóistenhez azért, hogy Szent István közbenjárására őrizze meg és vezesse továbbra is nemzetünket.
A szentbeszédben Hajdú László diakónus Szent István munkásságát elemezve külön kitért az intelmekre, amelyek az utókorra maradtak. Hangsúlyozta, az intelmek közül ma is sokat példának vehetünk, tanulhatunk belőlük, de tovább is kell adnunk ezeket a jövő nemzedékének:
‒ István királyunk intelmeit nem az egynyelvűségre és nem az egyszokású nemzetre próbálta építeni, hanem ezeken sokkal inkább túlmutat, és egy olyan vezérlő ideológiára, világnézetre hívja fel fiának, Imrének a figyelmét, amely sokkal inkább időtálló. Intelmei messze túlhaladják Szent Imrének és az egész Árpád-háznak az életét és idejét. Egészen biztos az is, hogy István politikailag is egy-két keresetlen kérdést és keresetlen szót idézne hozzánk – mutatott rá a diakónus. Mint mondta, ma már sokféleképpen meg tudjuk élni Szent István ünnepét: ‒ Mi, akik elszakadtunk az anyaországtól, és itt a Délvidéken ünnepeljük államalapítónk ünnepét, mindannyian látjuk, hogy mennyire fogy a magyar, a nemzetünk. Nekünk, akik ezekben az években, napokban, órákban vállaljuk azt a feladatot, hogy összejövünk államalapító Szent István királyunk ünnepén, és mint ahogyan ő is tette, mindent meg kell tennünk, hogy átadjuk a következő nemzedéknek mindazt, amit szüleinktől, nagyszüleintől örököltünk. Biztos vagyok abban, hogy sok mondanivalója lenne Szent Istvánnak a magyar néphez. Emlékezzünk vissza Jézus utolsó szavaira, amit János és Máté evangéliumában olvasunk, hogy: „Több mondanivalóm lenne nektek, de ezeket a mondanivalókat nem tudnátok elviselni“. Mi tehát a feladatunk? Az, hogy az itt élő jövő nemzedék kövesse az elődöket, a fiak kövessék az ősöket. Kövessék Szent István példáját a hitben, a családi életben, a tisztaságban, a másokért vállalt felelősségben, hogy az országot és a nemzetet jobbá tudjuk tenni. Úgy gondolom, amennyiben ez sikerül, megmarad a remény, hogy országunk felemelkedhessék, s hogy annak alapját újból a Szent István-i államra tudjuk építeni – emelte ki Hajdú László. Mint mondta, Szent István király biztos, szikla alapra építette az országot, amit az élet viszontagságai és semmilyen vihar az életben nem tudnak megbontani. Ez az alap pedig Jézus Krisztus volt.
Augusztus 20-a a világon szétszóródott magyarság egységes nemzeti ünnepe. Első királyunk Szent István emlékére ezen a napon ünnepeljük a magyar állam megalapítását. A nemzeti ünnep napja azért augusztus 20-a, mert 1083-ban Szent László király ezen a napon, Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami az akkori szokások szerint a szentté avatással volt egyenértékű.
Paraczky László
