Megkerült a Szenttamási Ifjúsági Ipartestület lobogója, amelyről azt állították, hogy megsemmisült a második világháborúban
Négy hónappal ezelőtt a szenttamas.rs hírportál postafiókjába egy magyarországi, szabadkőműves szimbólumokat gyűjtő levele érkezett. Az illető értesített bennünket, hogy gyűjteményében megtalálható a Szenttamási Ifjúsági Ipartestület lobogója, amelyet szeretne eladni az Iparosok Egyesületének vagy Szenttamás Községnek. Azt írja, a zászlót 10 évvel ezelőtt egy németországi árverésen vásárolta, de csak nemrégiben tudta meg – miután szerb nyelvről lefordították a rajta lévő feliratokat – hogy annak a szabadkőműves-páholyokhoz semmi köze. Következő levelében megkért bennünket, hogy találjunk bármilyen, ehhez a régi jelképhez fűződő adatot. A válaszra nem kellett sokat várnia, ugyanis dr. Radoslav Subić Zanatsvo u opštini Srbobran című könyvében találtunk néhány adatot a lobogóról. Ezek fordítását elküldtük Magyarországra, cserébe pedig megkaptuk a lobogó mindkét oldaláról készített fényképet.
Az említett könyv 39., 55. és 56. oldalán a szerző a szóban forgó témáról a következőket közli: ,,A Szenttamási Ifjúsági Ipartestület 1908-ban alakult. Az egyesület maga köré gyűjtötte az iparos fiatalokat, akik különböző aktivitásokkal hozzájárultak a helyi kulturális élethez. Az ifjúsági egyesület alapítói: Popić Lazar szabó, Krstonošić Rada cipész, Kurjački Dušan borbély, Kurjački Sreća géplakatos, Srđanov Joca asztalos... Szenttamáson 1939-ben az Ipartestület épületében kimagasló kisiparosok, valamint a társadalmi élet képviselőinek jelenlétében felszentelték a Szenttamási Ifjúsági Ipartestület lobogóját. A kiválóan megszervezett ünnepségen jelen volt a község elnöke, valamint a Szenttamási Kereskedelmi Egyesület elnöke, Jovica J. Subić, a Szenttamási Ipartestület elnöke, Dejan Krstonošić, az ipartestület igazgatóbizottságának tagjai, a szerb pravoszláv egyház képviselői...
Mindez pedig arra enged következtetni, hogy a lobogót ünnepi szertartás keretében áldották meg.
Az idézett könyv 65. oldalán a szerző állítása, miszerint ez az egyedi zászló megsemmisült a második világháborúban már nem áll, hiszen kiderült, hogy megőrizték, és nagyon jó állapotban van. Azt, hogy a zászló eredeti, igazolja a fenti fotó is, ami a Szenttamási Ifjúsági Ipartestület lobógójának felszentelésén készült 1939-ben.
Hogy mi lesz a sorsa ennek az egykori szenttamási gazdasági életből fennmaradt érdekes és értékes ereklyének, majd eldől. Egy dolog azonban biztos – azok a környezetek, amelyek nem fektetnek az immateriális örökségbe és a kulturális emlékekbe, feledésre és mások iránti tiszteletlenségre ítéltetnek.
Paraczky László
