Művelődés

Szenttamas.rs

 

Ahol egyként működnek a társulat tagjai: a Tanyaszínház

Szenttamáson idén is a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola udvara adott otthont a Tanyaszínház bemutatójának. A megtelt nézőtér előtt a társulat augusztus 1-jén Marin Držić reneszánsz kori horvát drámaíró Dundo Maroje című műve alapján rendezett Pé’z, hova mész? című produkciót vitte színre.

Az ebéd utáni pihenőt követően az iskolaudvarban már javában zajlottak az előkészületek a bemutatóra, megérkeztek az első nézők is, mire végre sikerül néhány percre leültetni a mikrofon mellé a Tanyaszínház mindenesét, Gombos Dánielt. Ő az, akinek a keze alatt összefutnak a szálak, irányít, odaszól, ha kell, alkatrészért szalad a boltba, és minden pillanatban tudja, mit kell csinálni, ki hol tartózkodik. Arról faggatom, hogy az idei előadásra mikor kezdődtek az előkészületek, illetve hogyan állt össze a turné: ‒ Az idei próbafolyam június 23-án indult azzal, hogy több színész később csatlakozott a csapathoz, mert az Újvidéki Színházzal külföldön turnéztak. Az első előadásunk július 19-én esett meg, a turné pedig augusztus 15-ig tart. Az előadásunk az idén is komédia, egy dubrovniki történet, amelynek cselekménye Olaszországban, Rómában játszódik, a téma pedig az apa és a fia közötti konfliktus a pénz kapcsán. Ha összegezni kellene az előkészületeket, röviden elmondhatom, mint minden próbafolyamatnak, így ennek is megvoltak a saját nehézségei, de semmivel sem volt nehezebb, mint az előző évek folyamán. A színészek többsége ismeri egymást az előző évekből vagy az akadémiáról, így sokkal könnyebb az integráció a Tanyaszínházban. Persze meg kell tanulni a Tanyaszínház szabályait, törvényeit, működési elvét, de ezt igen gyorsan elsajátították. Ami pedig a turnét illeti, egyelőre nem ütköztünk nehézségekbe, az időjárás is megfelelő, a technikai dolgok mind rendben vannak, és nagyon remélem, hogy az előttünk álló tíz napban is minden rendben lesz – mondta Gombos Dániel.

Verebes Andrea ősztől már a Művészeti Akadémia negyedéves hallgatója lesz, a darabban a két kurtizán szolgálójának szerepét játssza: ‒ Egy új formát hoztak a rendezők, ami a komédiára építkezik, ennek ellenére kellett egy kis idő, egy mozgalmas folyamat, mire átéreztem a szerep lényegét. Úgy érzem, hogy az előző előadásokhoz viszonyítva ez a legkönnyebb szerepem. Most vagyok harmadszor a Tanyaszínház csapatában, az előző évekhez hasonlóan most is minden simán és zökkenőmentesen zajlik, és nagyon bízom benne, hogy ez végig így marad. Egyszerű és nagyszerű, családias hangulat uralkodik közöttünk. Az egészben az időbeosztás változott a legjobban, a fiúk délután pihennek, mert a színpadállítás 5 óra után kezdődik, a lányok pedig a konyhai tevékenységeket követően a kosztümöket készítik, mossák, rendezik – magyarázta a színésznövendék. Mint mondta, a turné, a sok utazás igen megterhelő, azonban ha jó a csapat, sokkal könnyebben átvihető, ha pedig mindehhez a jó fogadtatás is hozzájárul, ez feldobja a csapatot: ‒ Az idő nagyon gyorsas szalad, röpülnek a napok, egymást érik a fellépések. Az előző évekhez hasonlóan az idén is itt vannak velünk az akadémia elsőéves hallgatói, segítenek. A darabra egyébként településtől függően mindig másképp reagálnak, de ez mindig így volt, és így is lesz – tette hozzá mosolyogva a fiatal színész.

Magyar Zsófia az idei előadásban a főszereplő jegyesének barátnőjét játssza, és mint mondta, nem volt nehéz kialakítania a karaktert, amit játszik: ‒ Amúgy számomra nagyon lényeges kérdés a hovatartozás kérdése. Jó és felemelő érzés egy kiváló csapat tagja lenni, hiszen itt feltétel nélkül elfogadnak és befogadnak, és jó együtt dolgozni. Hogy mennyire megterhelő? Igazából nagyon, de ezt nem vesszük észre, mert kiváló a hangulat, állandó pörgés van, és csak akkor érzem, hogy elfáradtam, amikor lefekszem aludni. Addig ugyanis tele vagyunk programokkal, és egyszerűen nincs idő azon gondolkodni, hogy fáradtak vagyunk. Szerintem ez így van rendjén. Az eddigi legnagyobb izgalmat számomra a kavillói bemutató jelentette, hiszen mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy itt hatalmas közönség előtt kell játszani, és a legjobbat kell kihoznunk magunkból. Közben pedig, ahogy járjuk a településeket, a színészek apróbb dolgokat változtatnak a darabban, persze csak a jobb poén végett. Vagyis még jobban csiszolódik minden – magyarázta a Művészeti Akadémia elsőéves hallgatója. Hozzátette, jövőre is nagyon szeretne együtt szerepelni a csapattal.



Nyári Ákos Szabadkáról csatlakozott a Tanyaszínházhoz, a darabban pedig Máró szerepét játssza, pontosabban ő az a fiú, aki költi az apja pénzét Rómában: ‒ Igazából nem áll közel hozzám a szerep, de bizonyos pontokon találtam kapaszkodókat, amelyek segítségével végül is tökéletesen sikerült megformálni a szerepet. Olyannyira, hogy ma már nagyon élvezem, amit játszok. Egyébként az már az ötödik tanyaszínházas évem, és csak most vettem észre, mennyire másképpen állunk a dolgokhoz. Az elmúlt évek alatt majdnem teljesen kicserélődött a gárda, megváltozott a státuszunk, azaz mi vagyunk az idősebbek, az elsőévesek pedig tág szemekkel bámultak ránk, hogy mit és hogyan kell csinálni. Érdekes dolog a meglévő szerep mellett ebbe az ún. veterán szerepbe is belekerülni. Egyébként az első fellépéstől világos számomra, hogy nagyon kedvelik a Tanyaszínházat, mindenütt szeretettel, mosolyogva fogadnak bennünket. Valahogy úgy érzem, hogy ha a színész szereti csinálni az előadást, akkor a közönség is szeretni fogja a darabot – szögezte le Ákos. Mint mondta, jómaga nem a traktoros pótkocsin, hanem kerékpáron követi a csapatot: ‒ Ez nomád élet, mert mindig minden változik, nincs egy fix pontja senkinek és semminek. Kivéve talán a szivacsot, amit visz magával, amin alszik. Viszont itt nincs magány, hiszen folyamatosan együtt van a csapat. Olyan erősen összeszoktunk, hogy szinte családként működünk. Látjuk egymáson, hogy kinek milyen baja van, és segítünk, emellett persze nagyon jókat szoktunk esténként bulizni. Tehát egyként működünk – tette hozzá a színművész.

A zenés, táncos produkciót a nyáron összesen 25 vajdasági településre vitte vagy viszi el a társulat, az augusztus 13-i zentagunarasi előadás a világhálón élőben is követhető lesz.



















 

Paraczky László