Szenttamás.rs

Templombúcsú volt Szenttamáson

A szenttamási római katolikus templomot a Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel, a templombúcsút szeptember 14-én tartják. A templom és környéke idén erre az alkalomra ünnepi díszbe öltözött, hiszen éppen a napokban készült el a torony külső festése, továbbá a templom előtti feszület és Szűz Mária-szobor restaurálása.

A hívők reggel 8 óra 30 perckor a templom előtt gyülekeztek, 8 óra 45 perckor pedig az ünnepi menet a Kálváriára vonult, ahol 9 órától keresztúti ájtatosságot tartottak. Az ünnepi menetet ezúttal Brasnyó Ferenc szenttamási születésű kishegyesi plébános vezette. Az egyház valamint az önkormányzat képviselői mellett jelen volt több közéleti személyiség és civil egyesület, továbbá a Hagyományápolók Klubjának képviselői, a tuki Barbie óvoda kis óvodásai, valamint ez alkalomból Szenttamásra érkezett kézimunka egyesületek képviselői, akik szinte egész Bácska területéről érkeztek. Az ünnepi szentmisére a kálváriáról való visszatérést követően, 10 órától került sor. A szentmise elején a meghívott paptársakat és a jelenlévőket először Szarvas Péter helyi plébános atya köszöntötte. Mint mondta, nagyon büszke arra, hogy a búcsúra befejeződött a torony festése, továbbá a templom előtti feszület és Mária-szobor felújítása: ‒ Köszönöm az önkormányzatnak, hogy támogatta a festési és felújítási munkálatokat. Köszönet továbbá a mestereknek, akik ingyenesen befestették a templom körüli kerítés párkányát és a bejárati ajtót. Köszönet mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult, hogy a mai ünnep még szebb és tartalmasabb legyen. Nagyon sajnálom, hogy idén nincsenek magyarországi vendégeink, viszont örülök, hogy aki csak tehette, eljött ma a templomba – emelte ki többek között Szarvas Péter atya.

Az ünnepi szentmisét Harmat Károly ferences atya vezette, szentbeszédet pedig Pósa László, óbecsei alsóvárosi plébános mondott. Rajtuk kívül a szentmisén jelen volt még Brasnyó Ferenc kishegyesi, Juhász György kúlai, Szabadi Károly verbászi, dr. Horvát László bácsföldvári, Fuderer László (Óbecse) belvárosi, Világos Miklós (Óbecse) újfalusi, Koncz István királyhalmi, Leisz József palicsi és Szarvas Péter szenttamási plébános, valamint Müller Károly verbászi diakónus.

‒ A szent keresztet ünnepeljük mint az üdvösség eszközét, azt a szégyenfát, ami Jézus korában volt. Krisztus az ő kereszthalálával a felmagasztalás, a megdicsőülés eszközévé tette – emlékeztette a jelenlévőket Pósa László atya. Mint mondta, abban az időben a kereszt a római hatalom egyik rettenetes kivégzőeszköze volt. Amikor Jézus kimondta tanítványainak, hogy aki utána akar menni, az tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, a hallgatóság a szó szoros értelmében megborzadt: ‒ A keresztény falvakban, városokban majdnem mindennapos látvány volt, hogy a római katonák vezetnek egy lázadót, és a vállán ott van a kereszt. A város szélén, ahol mindenki láthatta, az embert egyszerűen keresztre feszítették, aki a vérvesztességtől fulladástól és a vízhiány miatt néha pár napig haldoklott. Szörnyű vergődés volt ez, és Jézus is ezt a kínszenvedést élte át. Ő a kereszten tette az átok, a kiszáradás eszközét az áldás és az élővíz forrásává, és azóta itatja az embereket, akiket a halál kiszáradásra ítél. Mert a halálban kiszárad az ember, elszáll a lelke, a test elporlad. Jézus ebbe a halandó elszáradt testbe önti éltető vizét, éltető lelkét. A kereszten szerezte meg ezt a forrást, és megtette ezt a kiáradás eszközévé.

A hívőknek továbbított üzenetében Harmat Károly atya emlékeztetett, a szent kereszt felmagasztalásának ünnepe egyben a kereszt megtalálásának az ünnepét is jelenti: ‒ Ez arra emlékeztet bennünket, hogy az evangéliumban is van jónéhány megtalálás, amikor valaki valamit elvesztett, utána rátalál és nagy az öröme. Ilyen történet például a pásztor, aki elveszti az egyik juhot, és megy utána, otthagyva a többi 99-et, vagy a másik történet, amikor egy asszony a drahmáját veszítette el. Az is érdekes, hogy a megtalálás után mekkora örömben törnek ki ezek az emberek, csak azért, mert az igazi, nagy örömöt nem tudjuk magunkban elfojtani, de ugyanúgy a nagy bánat is kijön. A legenda szerint Szent Ilona császárnő ezen a napon, szeptember 14-én találta meg a keresztet, benne is megvolt a nagy öröm, ami most az egyházban van. Nekünk nem azt kell keresnünk, hogy melyik volt az igazi keresztfa, hol őrzik a szilánkjait vagy darabjait – mert több ilyen kegyhely van, sőt korona is, amelyben azt mondják, hogy be van építve. Nekünk nem ez a dolgunk, hogy ezzel foglalkozzunk, hanem hogy megtaláljuk azt, számunkra milyen örömöt hoz a kereszt. Megvalljuk azt, hogy a kereszt által a jóisten kimutatta a lehető legnagyobb szeretetét az ember iránt, megváltott minket, megtisztított a bűntől. Hogy viseljük keresztünket, néha többet is, amiért általában magunk vagyunk a hibásak. Ugyanis a meglévőre még ráteszünk, rálapátolunk az helyett, hogy észrevennék: a kereszt nem olyan szörnyen nehéz – mutatott rá elmélkedésében a ferences atya.

Arról, hogy a csütörtöki ünnep valóban sokat jelent a szenttamásiaknak, a helyszínen is meggyőződhettünk. Óvónőikkel a tuki városrészben lévő Barbie óvoda kis lakói, a közelben lévő iskola másodikos diákjai pedig Matarugin Elvira tanítónővel jöttek el a búcsúra. Közben megcsodálták a felújított templomot, és megkóstolták a helyszínen árusított búcsúfiát a különböző cukorkákat, édességet. A templomudvarban és a hittanteremben, mint ahogyan az előző években is, a búcsú szervezői, a helyi Kézimunka-kedvelők Egyesülete fogadta a vidéki vendégeket, a keresztúti ájtatosság és imádság után valamennyien közös ebéden vettek részt. Kiss Julianna, az egyesület vezetője elmondta, az ünnep sokkal meghittebb, ha többen imádkoznak: ‒ Az előző évekhez hasonlóan idén is több csoportot hívtunk meg a búcsúra. Itt vannak az újvidékiek, temeriniek, a tiszakálmánfalviak, az óbecseiek, a bácsföldváriak, verbásziak és a csókaiak. Magyarországról Jánoshalma, Orosháza és Újhartyán csoportjai kaptak meghívót, de sajnos jelezték, hogy foglaltak, és nem tudnak jönni. A hittantermet ezúttal is gyönyörű munkákkal díszítettük ki – hallottuk a szenttamási búcsú szervezőjének vezetőjétől.

A szenttamási búcsú este 19 órától a templommal szembeni iskolaudvarban folytatódott, ahol az ünnepi műsorban fellépett a Pitypang Néptánc Egyesület kis- és nagycsoportja, továbbá citeracsoportja, a Hagyományápolók Klubjának asszonykórusa, valamint a Szenttamási Betyárok és a Mercury band zenekarok. Az esti rendezvény támogatója a szenttamási önkormányzat és a helyi Kultúrotthon volt.