Hírek

Szenttamas.rs

Újhartyán, a Sváb sziget

 

Újhartyán. Ez a kis, mindössze 2800 lelket számláló település 1764-ben települt be újra jórészt sváb, továbbá magyar és szlovák családokkal. A mintegy 40 család 1776-ban felépítette a templomot, majd 1781-ben az első iskolát is. Akkoriban folyamatosan érkeztek német anyanyelvű telepes bevándorlók Bajorországból és Württembergből, akik német munkakultúrát és római katolikus hitet hoztak magukkal. E folyamat révén a német elem előbb túlsúlyba jutott, majd egyeduralkodóvá vált Újhartyánon. Emiatt a második világháború után a falu hátrányos helyzetbe került, a nyolcvanas években pedig Újhartyánt mint kihalásra ítélt, funkció nélküli települést emlegették. A rendszerváltás után az itteni emberek (is) a saját kezükbe vették sorsukat, és megszabadulva a nehezítő tényezőktől, a település ugrásszerűen kezdett fejlődni. Schulcz József polgármester szerint a svábokat mindenki dolgos, szorgalmas embereknek ismeri, és ez a tulajdonságuk a leleményességükkel együtt vitte el addig a települést, hogy a környék és a régió egyik meghatározó gazdasági központja lett: - Mára már több európai és világcégnek itt van a kelet-európai központja, de a településen belül is nagyszámú vállakozás működik, sokkal több, mint máshol. Éppen ezért tavaly június 15-én a köztársasági elnök Újhartyánnak városi rangot adományozott, amire nagyon büszkék a település lakói.


A kérdésre, hogy hol tart jelenleg és milyen irányba halad a település, a 2006 óta polgármesteri székben ülő Schulcz József elmondta, hogy már nyolc évvel ezelőtt nagyon fontosnak tartotta azon ipari fejlesztések megvalósulását, amelyek szükségesek a tőke  vonzására: – Sikerrel jártunk, hiszen tavaly a HITA által elnyertük a Legjobb települési stratégia címet, amellyel a legjobb befektetési lehetőségeket kínáljuk fel különböző cégek számára. A másik dolog, ami pedig ugyancsak nem kevésbé fontos számunkra az, hogy a helyi lakosok jól érezzék itt magukat, szeressenek itt lakni, ennek érdekében pedig nagyon sok infrastrukturális és szolgáltatási jellegű beruházást hoztunk létre, ami a helyi lakosok kényelmét és biztonságát szolgálja. Példa erre az oktatás, ami nemcsak a helyieknél, hanem a környékbeli településeken is igen népszerű. Az óvodába iratkozáskor például egy 50-60 fős várólista alakul ki más települések lakóiból, akiket nem tudtunk felvenni. Ez pedig a egyérteműen utal a modern létesítmény kínálta feltételek mellett az itteni kiváló szakkáderre is. A másik nem kevésbé fontos dolog, hogy amennyiben valaki Újhartyánon jár óvodába és iskolába, az úgy indul el középiskolába, hogy már anyanyelvi szinten beszéli a német nyelvet, de jó esélyei vannak angolból is, mert azt is fejlesztjük. Éppen ezek miatt lett „divat” a környező településeken Újhartyánon „neveltetni” a gyerekeket. Nekünk hosszú távon ebből az a hasznunk, hogy ezeknek a vidékről érkezett gyerekeknek ez a második otthonuk, itt nőnek, fel, itt vannak a barátaik és ide kötődnek. A legfontosabb az, hogy a gyerekek kicsi koruktól fogva megértsék, érdemes, de ugyanakkor nagyon fontos az életben a továbbtanulás és az idegen nyelvtudás – mondta a polgármester. Büszkék vagyunk arra, hogy sokan jönnek hozzánk úgy az országon belülről mint kívülről, hogy osszuk meg velük a tapasztalatainkat, adjunk útmutatót a fejlődéshez, hiszen sokak számára magyarországi helyett inkább egy kis ausztriai településnek tűnünk, és ez nagyon hízelgő a számunkra. Minden településnek az kell hogy legyen az elsődleges feladata, hogy jobbá tegye az ott élők életét, ehhez pedig arra van szükség, hogy minél többet kérdezzük a település polgárait. Így mindig a legtöbb ember számára fontos dolgokkal foglalkozunk, és innen jön az előrehaladással együtt a megelégedés is - mondja a polgármester, aki szerint nagyon fontos a civil szervezetek és az önkormányzat közötti jó kapcsolat és összedolgozás. Ha ez az oda-vissza alapon működő, kölcsönös párbeszéden alapuló kapcsolat jól működik, tudjuk azt, hogy hova kell irányítani az önkormányzati eszközöket, ami visszatükrőzi a polgárok bizalmát, ami eredményeként a településen mindannyian elégedettek.

 

Nyitott kapuk, rendezett utcák és babos tészta

 

Részben választ kaptunk arra a kérdésre, hogy miért jó Újhartyánon lakni, csak még arra nem, hogy ez hogyan lehetséges. Dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke elmondta, nincs kizárva az, hogy ha egy beköltöző itt szeretne lakni, még mindig lehetséges, hogy a szomszédok megveszik előle a telket, hogy idegen ne jőjjön ide.

- Nagyon sok helyen még mindig nyitott kapukat lehet találni a faluban, illeve mostmár városban. Ha megnézünk egy péntek délutánt vagy egy szombat reggelt, azt itt lakók azzal töltik, hogy rendet tesznek a házuk előtt. Ez egy rendes sváb falu, amely nagyon összetartó. Az, hogy itt sikerült létrehozni egy ipari parkot, vagy más lehetőségek is lettek a közlekedésben, vagy az iskola és az óvoda olyan jó tanárokkal és káderrel rendelkezik, hogy máshonnan is idejönnek a gyerekek, az mind azért van, mert az itt élő emberek összetartóak – magyarázza dr. Szűcs Lajos. A kérdésre, hogy mi magának az előrehaladásnak a titka, a közgyűlés elnöke elmondta, hogy ez olyan, mint a babos tészta: - A babos tészta annak a szimbóluma, amit a sváb emberek a munkáról és a spórolásról gondolnak. Ők azt mondják, hogy semmit nem kell kidobni, mindent fel lehet használni. Ha ennek a településnek voltak lehetőségei pályázatokon részt venni, ipari parkot telepíteni, akkor megfogta ezt a dolgot. A település további fejlődését illetően pedig el kell mondani, hogy kihasználva az EU, illeve a magyar állam segítségét, az oktatást és a hagyományőrzést épületi vagy hasonló  invesztíciókkal próbáljuk segíteni.

Azt, hogy Újhartyán fejlődésében kulcsfontosságú szerepe van az összetartásnak Hornyák Gyula helybéli polgár is megerősítette: - A külső szemlélők ezt többször zártságnak is mondják, ez a zártság pedig abból fakad, hogy próbáljuk ezt az örökséget, ami több száz évvel ezelőtt ideérkezett, és megteremtettek elődeink - megőrizni. Ez a zártság adja számunkra az előrehaladást, hogy a valamikori falu, mostmár város, összetartó. Igazából úgy érzem, nem lenne jó, ha nagyváros lennénk, hanem továbbra is kisvárosként úgy prosperálnánk, ahogyan eddig. Az tényleg igaz, hogy a falu a maga módján igyekszik megszűrni az idetelepülőt. Ez alatt azt kell érteni, hogy magasan tartjuk a telekárakat, illetve próbálunk olyan szűrőket alkalmazni, amit a demokratikus rendszer enged. Azt szeretjük, ha olyan emberek gyarapítják a  falu lakosságát, akik rendszeretőek, dolgosak és erősítik ezt az összefogást.

 

Szerb néptánc az Újhartyánfeszten

 

Az Újhartyánfeszt öt évvel ezelőtt indult, mint újhartyáni sváb gasztronómiai fesztivál, mivel a település nagy többsége sváb leszármazott, de mellettük élnek még erdélyiek is, akik ugyancsak kiállítanak és megmutatják szokásaikat. Az idő múlásával egyre több település civil egyesülete kapcsolódott be a rendezvénybe, ami mára már egészen komoly fesztivállá, a gasztronómiai kínálat mellett zenei, táncos jellegű, utcai felvonulással egybekötött színes rendezvénnyé vált.

Nemcsak fejlődik, de nemzetközi jelleget is öltött mára az Újhartyánfeszt, hiszen az önkormányzat a szerbiai Szenttamással, illetve a németországi Tapfheim és Freiberg településekkel is felvette a kapcsolatot, és az ő képviselőik is eljönnek. A fesztivál célja, hogy a már hagyományos falu, illetve mostmár városnap mellett legyen egy evés-ivás-szórakozás-beszélgetés jellegű rendezvényünk is – mondja Schulcz József, polgármester. - Szemmel láthatólag nagy igény mutatkozott az ilyesmire nemcsak a településen, hanem a környékben is. Nagy szükség van arra, hogy az emberek leüljenek valahol és beszélgessenek egymással. Ha nem ismerik a másikat, ismerkedjenek meg, vegyék fel a kapcsolatot egymással, beszélgessenek, véleményeket, tapasztalatokat cseréljenek. A közvetlen beszélgetéseket nem pótolja sem az internet sem a mobiltelefon.

Az idei Újhartyánfeszten a Ceglédbercel, Taksony, Solymár, Szár és Szenttamás települések gasztronómiája mellett kézműves sátorok és kortárs képzőművészeti kiállítás is volt. A rendezvényt a csoportok közös utcai felvonulása után a legkisebbek nyitották meg. Rajtuk kívül felléptek a helyi hagyományőrző csoportok, a Taksonyi Sváb Baráti Kör, a ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület továbbá a szenttamási Bard Kultúregyesület felnőtt néptánccsoportja is.

A vasárnapi rendezvényre a községünket képviselő néptáncosokat az önkormányzat képviselői mellett a községi tanács néhány tagja, továbbá az itteni civil egyesületek képviselői is elkísérték. Fenyvesi István, a községi tanács nemzetközi, regionális kapcsolatokkal valamint a nemzeti fejlesztési tervvel megbízott tagja a közönségnek röviden bemutatta városunkat, és szólt a világ leghoszabb kolbászáról, amelyet Turján készítenek. Mivel jelen volt a Kolbászfesztivál küldöttsége is, a rendezvényre látogatók meg is kóstolhatták a turjai sültkolbászt, amelyet a helyszínen gyúrtak és töltöttek be a neves specialitás szakértői. A Bard egyesület felnőtt néptáncsoportjának négy koreográfiája hatalmas érdeklődést váltott ki a közönség soraiban, akik a szenttamásiak mintegy 20 perces produkcióját hatalmas ovációval és vastapssal üdvözölték.

 

Fesztivál a Sváb szigeten

 

Újhartyánról azt kell tudni, hogy egy olyan sváb település, amelyik egy magyar szigetben helyezkedik el, ugyanis a körülöttünk lévő települések mind magyar ajkú települések. Nagyon nehéz fennmaradni egy ilyen zárt szigeten. Talán Budapest közelsége vagy éppen az elszigetelődés miatt elveszítettük nyelvünket, a sváb–német nyelvet – magyarázza Majer György, országos német kisebbségi képviselő, aki nem csak a körzetében élő német nemzetiség érdekeit képviseli, hanem feladata, hogy országosan segítse a magyarországi németek kultúrájának, hagyományainak, nemzetiségi identitásának megőrzését, a nyelv ápolását: - A zenén kívül a gasztronómia volt az, amivel a svábságot tovább tudtuk vinni, és a nyelvet egy picit vissza tudtuk hozni. Sajnos, a sváb nyelvet nem, mert az talán örökre kihalt, nagyanyám még szépen beszélt svábul, édesanyám megértette, nekem pedig már idegen nyelvként kellett megtanulnom a németet. A zenén és az ételeken  keresztül tudtuk visszahozni a szokásainkat, az iskolába a német nyelvet, és vissza tudtuk hozni azt az „identitásmagot”, ami most a Hartyánfeszt rendezvényt jellemzi.

 

Paraczky László

 (Hamarosan! Civil egyesületek Újhartyánban)