Véget ért a 84. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár
Az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár évek óta sikeres és a régió mezőgazdasági területén az egyik legfontosabb üzleti eseménynek számít. A résztvevők és a látogatók számának, a termékek és szolgáltatások promóciójának köszönhetően az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár a világ 60 országából a 10 legfontosabb mezőgazdasági kiállítás között van Európában.
A május közepén zajló, egyhetes rendezvényen a látogatók a legújabb és legkorszerűbb technológiával felszerelt gépezet mellett minden, a mezőgazdasággal kapcsolatos eszköz, termék látható és eladó volt. A világ legtávolabbi pontjáról is érkeztek kiállítók, de látogatók is. Mint mindig, külön figyelmet érdemel a kiállított jószágállomány, ahol a szebbnél szebb példányokat vagy árverésen árulták, vagy el sem adták, azaz csak bemutatni hozták Újvidékre. A vásáron természetesen egymást érték a különböző szakmai fórumok, tanácskozások, üzleti megbeszélések, és új kapcsolatok is születtek.
A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium védnökségével a Jószágtenyésztés Nemzeti Kiállításán május 18-án a jószágtenyésztéssel foglalkozók 150 szarvasmarhát, 94 lovat, 38 kecskét, több mint 500 juhot, 250 sertést és több mint 500 apró állatot tekinthettek meg. A minisztérium Master csarnokban lévő standjánál Jasmina Miljković kiállítás-koordinátor elmondta, hatalmas volt az érdeklődés a minisztériumi támogatások és pályázatok iránt: ‒ A mezőgazdászok főleg a különböző mechanizáció, felszerelés vásárlására nyújtott támogatások iránt érdeklődtek, míg a fiatalokat az ágazatban igényelhető kedvezmények érdekelték. Emellett nagyszerűre sikeredett az EU-s nap és a különböző IPA projektek bemutatása is. Ugyancsak nagy érdeklődés mutatkozott a vegyszermentes élelmiszer termelése iránt, ami ösztönzően hat annak további népszerűsítésére – mondta a koordinátor.
Magyarország 88 négyzetméteren mintegy 50 kiállítóval vett részt az idei Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron. Az élelmiszeripari termékektől kezdve egészen a mezőgazdasági gépekig, a magyar élelmiszer-gazdaság szinte valamennyi területe képviseltette magát a szerbiai seregszemlén. A magyar pavilont május 13-án Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg, a látogatók pedig többek között olyan magyar termékekkel ismerkedhetnek meg, mint a különféle húsok és húskészítmények, sajtok, olajok, mézek, illetve alkoholos italok.
A magyar termékeket forgalmazó magyarkanizsai Tiszacoop vállalat az 1. számú csarnokban kapott helyet: ‒ Évről évre érezhetően növekedtek a szerb‒magyar kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mutatói, ehhez pedig a hungarikumokat árusító üzletek is hozzájárulnak – mondta portálunknak Nikola Žmukić, a Tiszacoop kereskedelmi igazgatója.
‒ Ami a kiállítást illeti, az idén is óriási az érdeklődés a magyar termékek iránt, amihez minden kétséget kizárva a Hungarikum Center üzletek is hozzájárultak. Itt az újvidéki üzletben kb. 800 különböző termék található, és az emberek többsége innen ismeri a minőséget. Nemcsak Vajdaságban, hanem egész Szerbiában keresettek a magyar termékek, és szinte nincs egyetlen szeglete sem az országnak, ahol ne hallottak volna a Pick szalámiról vagy a Karaván füstölt sajtról. Az utóbbi időben növekedett a panírozott termékek iránti kereslet is. Ami talán a legfontosabb, hogy a minőségi termékek mind elfogadható áron kaphatók nemcsak az említett Centerben, hanem a nagyobb bevásárlóközpontokban is. Egyébként a nagy érdeklődésre való tekintettel az idén szeretnénk még egy Hungarikum Centert nyitni Újvidéken, jövőre pedig Belgrádban is – mondta a kereskedelmi igazgató.
Az idei vásáron Olaszország képviselete, az ICE, az 1. számú csarokban kapott helyet. Az ICE (Olasz Külkereskedelmi Intézet) a Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium védnöksége alatt működő olasz állami ügynökség, amely feladata a Made in Italy promóciója a világban és az olasz vállalatok külföldi piacokon való megjelenésének elősegítése. Az ICE több mint 100 irodával rendelkezik a világ 80 országában, valamint 16 regionális irodával Olaszországban.
Milija Orlandini, az ügynökség képviselője elmondta, az ICE Belgrádban az olasz konzulátus keretében működik. Célja az olasz gazdaság bemutatása és az érdeklődőkkel való kapcsolatteremtés, továbbá a külföldi befektetők Olaszországba való csalogatása: ‒ Az egyik legfontosabb promóciós programunk immár ötödik éve az olasz vállalatok közös bemutatkozásának megszervezése az újvidéki mezőgazdasági vásáron. Minden évben többen jövünk, az idén például 450 négyzetméteren mutatkozik be 13 olasz vállalat. Elsősorban mezőgazdasági gépezetekhez szükséges alkatrészeket gyártó cégek jöttek, de itt vannak még a különböző kapcsolható eszközök, a locsolórendszerek működéséhez szükséges pumpák, a szőlészeti felszerelés, az érett gyümölcs szortírozására való mechanizáció és más cégek, de a gyümölcsfa-kínálat is jelentős, három vállalat is bemutatkozik. Utóbbi esetében főleg a mogyorófajták iránt van hatalmas érdeklődés, ugyanis Szerbiában ez a termelési ágazat most van kibontakozóban. Ami még nagyon fontos, mindig új technológiát hozunk Újvidékre, ami a gyors fejlődés egyik alapfeltétele. Nagyon jó az együttműködésünk a Szerb Gazdasági Kamarával, és nagy megelégedésünkre szolgál, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom is évről évre növekszik. Mindenképpen ki kell emelni, hogy ezidáig csupa pozitív tapasztalatok vannak mögöttünk az együttműködés területén és itt a mezőgazdasági vásáron is, ami folyamatosan növekszik, mind több a kiállító, a modern termékek felhozatala pedig a termeléshez a maximumot nyújtja – fejtette ki az olasz ügynökség képviselője. A kérdésre, hogy mi az, amire a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a két ország együttműködése tekintetében elmondta, hogy Szerbia óriási kivitelt valósít meg a „nyers” mezőgazdasági termékekből, Olaszországban viszont úgy látják, a megtermelt alapélelmiszert Szerbiában kellene feldolgozni, és a kész, vagyis a végterméket értékesíteni külföldön, ami legalább háromszoros haszonnal jár(na). Ehhez kínálják a különböző technológiát, gépezetet.
A 84. Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron tíz év kihagyás után két éve újra részt vesz Spanyolország is, és a tavalyihoz hasonlóan újra nyolc cég mutatkozott be. A Spanyol Nagykövetség Gazdasági és Kereskedelmi Osztályának képviselője és a Spanyol Külkereskedelmi Intézet (ICEX) kereskedelmi analitikusa, Ivana Đuranović-Veselinov portálunknak elmondta, a spanyol mezőgazdaság sikere a magas technológiával rendelkező öntözőrendszerekben van, amelyekkel nemcsak a földrajzi-időjárási viszonyokat sikerült áthidalni, hanem minimális vízhasználattal működnek: ‒ Ezen a téren országunk világviszonylatban vezető helyet foglal el, mint ahogyan a fagy, jég és hó elleni védőhálók előállításában és használatában is – mondta az analitikus. Hozzátette, az idei kiállításon bemutatásra kerültek a legfontosabb spanyol mezőgazdasági eszközök mint a fóliasátrak, a műtrágya, a tenyészállatoknál használatos felszerelés (etetők és fűtés), a különböző anyagból és méretre készül locsolórendszerek, ugyanakkor az állati takarmány előállítására, továbbá a pellet (fűtöanyag) előállítására alkalmas gépezet is.
‒ Az öntözőrendszerek kiépítésének köszönhetően Spanyolország délkeleti része, amely egyúttal a legszárazabb vidék az országban, rövid idő alatt a mezőgazdasági termelés központja lett. Nem kevésbé jelentős a fóliasátras termelés sem, aminek köszönhetően éves szinten óriási mennyiségű zöldségféle, paradicsom, paprika, zöldsaláta stb. talál vevőre a külföldi piacon. A másik jelentős kivitelt a gyümölcstermesztés biztosítja, a különböző citrusfélék mellett az alma, az őszibarack és a kajszibarack a menő. Kiemelt helyen áll az olajbogyó, illetve az ebből nyert olívaolaj termelése és kivitele is. Európai szinten Németországot követően Spanyolország a második a sertéshús-kivitelt illetően – sorolta beszélgetőtársunk. Hozzátette, nem csak a termelés, hanem az értékesítés is fontos, és ezen a téren külön kiemelhető, hogy a kisebb gazdaságok szövetkezetekbe tömörülnek, így sokkal jobban érvényesülnek, illetve könnyebben értékesítik a végterméket, a termést.
Összegezve az idei mezőgazdasági kiállítás elsődleges eredményeit, elmondható, hogy az Üzleti Behozatal és Kiviteli Társulatból 19 cég a kiállításon mintegy 5 millió euró értékben adott el mezőgazdasági gépeket. Mindemellett, szem előtt tartva a különböző mezőgazdasági gépekre nyújtott támogatásokat, a már kiállított előszámlák alapján a kiállítást követő időszakban további 10 millió eurós forgalomra számítanak. Különben 2016-ban Szerbiában mintegy 70 millió euró értékben adtak el mezőgazdasági gépezetet, ami arra mutat, hogy az üzletek több mint 20 százaléka közvetlenül a kiállításon köttetett.
Végül pedig az idei kiállítás néhány érdekessége: A jószágpavilonban a legnagyobb bika a Kokan nevű óriás volt, „mindössze” 1980 kilogrammos és 4500 euró volt a kikiáltási ára. A csaknem két tonnás jószág tulajdonosa azt mondta, Kokan nagyon barátságos, szereti a zenét és a társaságot. A vásár legdrágább járműve a Holmer T 4-es répaszedő kombájn volt, és 600 ezer euróba kerül – áfa nélkül. A legdrágább kiállított traktor az Intel-Agrar által forgalmazott Fendt 1050-es jelzésű, 432 ezer euróba kerül. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a Krone Big X 700-as silókombájnt sem, aminek az ára 450 ezer euró, míg a Case kompánia Case IH Quadtrac hernyótalpas traktorért áfa nélkül 350 ezer eurót kértek. A felsoroltak közül mindre akadt vevő.
Paraczky László
