Teadélutánt tartottak Verbászon
A verbászi Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület szervezésében a Vajdasági Kézimunka Kedvelők Szövetségének tagcsoportjai vasárnap délután teadélutánt tartottak. Az egyesület elnöke, Paróci Mária elmondta, az ünnepséget abból az alkalomból szervezték meg, hogy a helyi Aranykalász kézimunkacsoport hatodik alkalommal vett részt a tűfokos hímzés versenyén október 6-án Bácspalánkán. A szerb nyelven Dunavski vez elnevezésű rendezvényről az ügyeskezű verbászi asszonyok harmadik alkalommal hozták haza az első helyezést, kétszer pedig második, illetve harmadik helyen végzett a csoport.
Az egyesület vezetőjétől a teadélután programja mellett az idei munkáról kértünk egy rövid összefoglalót, ugyanakkor az év végéig hátramaradt időszak terveiről is faggattuk: ‒ A versenyről hat év alatt harmadszor hoztuk el az első díjat, amelyek közül kettőt ki is állítottunk, itt láthatók a színpad mellett. A harmadikat sajnos a készítő betegsége miatt nem mutathatjuk be. Nagyon sokan eljöttek a mai teadélutánra, aminek persze mindannyian örülünk. Temerin, Kúla, Szenttamás, Piros, Törökbecse és két topolyai csoport képviselői vannak jelen. Minden ilyen teadélutánom bemutatjuk a ,,legfrissebb” kézimunkákat, ezúttal a tűfokos hímzést láthatják vendégeink. Meghívjuk továbbá a drukkoló asszonyokat, így a jelenlévők, akik szeretnek kézimunkázni, tetszés szerint megvásárolhatják maguknak a kivarrásra készített darabot. A teadélutánok egyik jellegzetessége, hogy minden csoport (mert mindig máshol kerül megrendezésre) kitesz magáért a teremdíszítéstől a menün át egészen a hangulatvarázsig. Nálunk, Verbászon például az első menü a paprikás zsíros kenyér, ezt követi a kávé és az édes sütemény, de tombolánk is van – magyarázta az egyesület vezetője. Az idei tervekről elmondta, sem a kézimunkacsoportnak, sem az énekcsoportnak nem sikerült ugyan minden kitűzött célt megvalósítani, ennek ellenére elégedettek: ‒ Főleg a kézimunkázók voltak folyamatosan elfoglalva, műhelymunkákat szerveztünk, kiállításokra, teadélutánokra stb. jártunk. Ami még az idei évben hátravan, az a karácsonyi kiállítás, valamint az egyhetes karácsonyi műhelymunka, amit a gyerekek számára szervezünk. Ami viszont rohamosan közeledik, az a november 3-i megemlékezés az 1944‒45-ös ártatlanul kivégzett áldozatokra. Egyesületünk tagjai ezen a napon először a gyászmisén vesznek részt, majd elhelyezzük a kegyelet virágait a temetőben lévő nagykeresztnél.
A Vajdasági Kézimunka Kedvelők Szövetségének elnöke, Kiss Julianna elmondta, a verbászi asszonyok nagyon ügyesek, hiszen immár harmadszor lettek a legjobbak, amiért a csoport dicséretet érdemel. A szövetség idei munkáját értékelve elmondta, a legnagyobb sikerként a szövetség augusztusban Újvidéken megtartott háromnapos tábora könyvelhető el, de ez mellett nemzetközi kiállítást is szerveztek: ‒ Sikeres volt a nagy nemzetközi kiállításunk Bácstopolyán, melyre összesen 37 csoport jött el. Régóta tervben van, hogy egy minden tevékenységünket összefoglaló füzetet, füzetecskét adjunk ki eddigi munkánkról, de sajnos nem kaptunk rá támogatást. Az év végéig hátravannak még több községben a műhelymunkák és a budiszavai Tésztafesztivál – mondta Kiss Julianna.
A CFK Sportközpont dísztermében rendezett teadélutánon jelen volt a Magyar Összefogás két jelöltje, Linka Gabriella és Turkál Marianna is. Az MNT jelenlegi tagja, Linka Gabriella felszólalásában elmondta, nem először jár a verbászi rendezvényen: ‒ Dicséretet érdemelnek az asszonyok, hiszen szabadidejüket feláldozzák a kézimunka bármely fajtájára, és ez mellett még egy nagyon nagy munkát elvégeznek – a közösség ügyét is. Amikor összejönnek, elbeszélgetnek a gondokról, a mindennapokról, közben pedig hímeznek és varrnak, gondoskodnak a hangulatról, és megmutatják magukat másik csoportnak. Ennek hatására olyan helyeken is alakulnak kézimunkacsoportok és közösségek, ahol eddig nem voltak. Összejönnek a nyugdíjasok, az édesanyák és a fiatalabbak is, akik szeretik a zenét, az együtt éneklést, együtt táncolást, és ez már közösségi munka, közösségben való gondolkodás, ami nagyon fontos – mutatott rá Linka Gabriella.
Turkál Marianna szerint különösen jelentős az a tény, hogy a verbásziak folyamatosan kitűnően szerepelnek a megmérettetésen, mert ez motiválja a csoportot a további szorgalmas munkára: ‒ Nagyon jó itt lenni, jó a hangulat, jó az összetartozás érzése. Itt valóban úgy érzem, hogy él a kultúra, ápoljuk hagyományainkat, és ez nem csak egy generációra, hanem a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkire vonatkozik. Amit még fontosnak tartok az, hogy ezek a nagyszülők, dédszülők átadják ezeket az értékeket a kis unokáknak.
Paraczky László
