NEM CSÖKKENT A MAGYAR DIÁKOK SZÁMA SZENTTAMÁSON
A nagy méreteket öltött elvándorlás ellenére sem csökkent Szenttamáson a magyar diákok száma. Egyesek kiiratkoznak, helyükbe azonban újak jönnek – tudtuk meg a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában. A település négy általános iskolája közül csak itt folyik két tannyelvű oktatás. Az intézmény a sok felmerülő problémát belső szervezéssel, az utóbbi időben pedig pályázatokkal igyekszik megoldani.
A harmadik mandátumát kezdte meg a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság kinevezése alapján az idén december 18-ától Munjin Szokola Erika, a szenttamási Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola igazgatónője, akit az első félév végén, az ilyenkor szokásos iskolai teendők mellett egy interjú erejéig kerestük fel.
Az újbóli négy évre való kinevezés mögött nemcsak a hivatalos végzés, hanem csaknem az egész tanári kar és az iskola dolgozóinak támogatása áll. Ez a tény önmagáért beszél, hiszen rámutat arra, hogy az igazgatónő nyolc évig felelősségteljesen és jól végezte a sokszor akadályokkal teli munkát, egymásutánban oldotta meg a megoldásra váró feladatokat.
− Semmi sem könnyű a mai világban, régebben sem volt, most pedig egyre nehezebb. A legfontosabb viszont, hogy szembesüljünk az előállt problémákkal, gondokkal, akár pedagógusként, akár az intézmény vezetőjeként, és ne söpörjünk semmit a szőnyeg alá. Sok esetben magam is tehetetlen voltam, szükségem volt (és lesz) segítségre, éppen úgy, mint más intézményvezetőknek, de valahogy úgy érzem, mindig sikerült jó irányba terelni a dolgokat, még ha sok lemondás árán is. A legfontosabb, hogy a diákoknak az intézmény és az itt dolgzók problémáiból semmit sem szabad megérezniük, mindent a kollektíván belül, közösen kell megoldanunk – mutatott rá az igazgatónő.
Mint mondta, nyolc évvel ezelőtt adták át rendeltetésének az iskola új sportcsarnokát, amelynek felszerelése, továbbá az épület körüli terület volt az első nagy kihívás az akkor újonnan kinevezett igazgatónő számára. Ezt követte az iskola tönkrement padlózatának teljes cseréje, amit az önkormányzat, továbbá a Tartományi Nagyberuházási Alap segítségével mintegy 3000 négyzetméteren sikerült elvégezni. A tantermekben lévő felszerés részbeni felújítását a Tartományi Sport és Ifjúsági Titkárság támogatta. A bútorzat egy részét, a padokat és székeket is teljesen felújították, kicserélték az előcsarnok és az ebédlő közötti hatalmas, ún. harmonikaajtót, továbbá teljesen felújították az iskolában lévő mosdókat. A munkálatok anyagi oldalát ugyancsak önkormányzati és a tartományi forrásokból sikerült megoldani. Hatalmas gondot jelentett (és jelent) az, hogy az épület tetőkonstrukcióját annak idején nem jól tervezték meg, vagy a kivitelezéssel voltak gondok (ez sosem derült ki), tény viszont, hogy a tetőt szinte évente, kétévente javítani kell, mert beázik az iskola.
− Nagy hátránynak számít, hogy az elmúlt időszakban egyszer sem sikerült teljes egészében átfestenünk az iskolát, azonban ezt a munkát, ha apránként is, de belső szervezéssel megoldottuk. Részben átmeszeltük a tantermek falait, az irodákat, a fűtőtesteket, továbbá a fából készült felüleleteket az iskola karbantartójával az évközi szünetekben, önerőből, lassanként átfestettük. Ugyanez a helyzet az iskola körüli kerítéssel is, amit hosszú idő után végre rendbeszedtünk. Az idei évben az önkormányzat és a tartományi testnevelési titkárság segítségével teljesen felújítottuk az udvarban lévő sportpályákat, új sportfelszerelést, kapukat, kosárlabda-palánkokat kaptunk, továbbá az egész épületre új esővízelvezető csatornákat, az udvarba pedig kerékpártartókat szereltünk. Ugyancsak éveken át gond volt az iskola udvarának kellő megvilágítása, amit az idén sikerült megoldanunk. Hat új légkondicionálót is biztosított számunkra az önkormányzat, mert az emeleti tantermekben nem a legjobb a tető szigetelése, így télen és nyáron is elviselhetőbb lett a munka. Nem csak donációkból, hanem pályázati eszközökből is elég sok hiányzó, a korszerű oktatási követelményeknek megfelelő dolgot sikerült beszereznünk. Itt kiemelném a Magyar Nemzeti Tanács egyik pályázatán nyert eszközöket, amelyet az informatika terem felszerelésének korszerűsítésére és kivetítő beszerzésére fordítottunk. Jelen pillanatban is több projektumunk fut, amelyekkel különböző pályázatokon veszünk részt. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a fa nyílászárók egy részét sikerült műanyagra cserélni, azonban a munka mások része még várat magára. Az egész nemcsak a korszerűsítés végett fontos, hanem az energiatakarékosság végett is, így ez pillanatnyilag prioritást jelent bármely más munkával szemben – magyarázta az iskola igazgatója.
Van-e tanárhiány az iskolában, illetve mi a helyzet az alkalmazottakkal? Tudja-e az iskola biztosítani a zökkenőmentes oktatást mindkét nyelven, és mi a helyzet a tanárok továbbkézésével?
‒Az intézménynek 73 dolgozója van, közülük 58 tanár. 15 dolgozó nem közvetlen tanügyi munkás, mint például a titkár, pedagógus, könyvelő, könyvtáros stb., továbbá ide tartoznak még a takarítók és az iskolagondnok. Annak ellenére, hogy az utóbbi években nagy az elvándorlás Vajdaságból, Szenttamáson ez nem annyira érezhető. Legalábbis mi itt az iskolában ezt sem a tanári, sem a diáklétszámot illetően nem érezzük. Egyedüli gond, már huzamosabb ideje, hogy nem tudunk magyar ajkú (vagy magyarul jól beszélő) matematika szakos tanárt biztosítani. A többit szakkáderrel nincs gond, minden tantárgyból van tanárunk. Sőt az idén november elsejétől egy évek óta húzódó gondot is megoldottunk, ugyanis biztosítottunk egy kétnyelvű pszichológust az iskolának. Ezt alatt a néhány hét alatt már tapasztaltuk is, hogy mekkora űr volt ezen a téren, hiszen a szakember munkáját folyamatosan igénybe veszik. Ami a tanárok továbbképzését illeti, mint minden, ez is pénzbe kerül, és ezt az iskolának egyáltalán nem könnyű biztosítania. Van némi támogatás a község részéről, van amit a tanárok önerőből biztosítanak, de fokozott figyelemmel kísérjük az MNT szervezésében biztosított magyar nyelvű továbbképzéseket is.
Csaknem az egész tartományban érezhetően csökkent a diákok, ezzel együtt a magyar osztályok létszáma. Említette, hogy a szenttamási iskolában ez a jelenség nem annyira észrevehető?
‒ A diákok létszámát illetően, amióta igazgató vagyok, folyamatosan 600‒630 körüli az iskolába járó gyerekek száma. Tehát évről évre nem annyira nagy a (számbeli) különbség. Jelen pillanatban 609 diákunk van, és ez a szám is folyamatosan változik. Vannak olyan diákok, akiket év közben kiiratnak a szülők, mert elköltöznek külföldre vagy a munkahelyük miatt nagyobb városokba (Szabadkára, Újvidékre), ugyanakkor új tanulókat is beírunk, akik családja Szenttamásra költözik vagy visszaköltözik külföldről. Ugyanez a helyzet a magyar diákok létszámát illetően is. Néha csökken, néha egy kicsit növekszik a diákok száma, de lényegében nincs nagy változás. Csaknem minden évben sikerül biztosítanunk a 32 tagozat megnyitásához szükséges létszámot. A magyar tagozatok számát illetően elmodható, hogy hat alsós, nyolc felsős és egy speciális (különleges bánásmódot igénylő) tagozat működik az iskolában. Két magyar tagozat indult az idén, egy-egy második és harmadikos tagozatunk van, a többi osztályokból pedig 2-2 tagozat működik, összesen mintegy 250 diákkal. Az előző években a létszám itt is 240‒250 közötti, tehát egy teljesen normális jelenségről beszélünk.
Az ún. „külső források” és pályázatok mellett az iskolában több rendezvényt, akciót is szerveznek, amelyek bevételét az iskola felszerelésének felújítására fordítják.
‒ Több, jól bevált módszerről van szó. Minden ősszel megrendezzük a Tudományok fesztiválja elnevezésű rendezvényünket (a község is támogatja), amelynek teljes bevételét a fizika-, kémia-, és biológiateremben használatos hiányzó felszerelés, oktatási eszköz vásárlására fordítunk. Ugyancsak meg kell említeni a biológia szakkör által kezdeményezett papír- és műanyagpalack gyűjtési akciót, amelyek értékesítése után (további védnökök támogatásával) egy új iskolai csontvázat vásároltak a diákok. Amit csak lehet, önerőből próbálunk biztosítani, ez is egy példája ennek.
Az iskola egyik büszkesége a korszerű sportcsarnok, amelyet maximálisan kihasználnak. Vannak-e ezzel kapcsolatban megjegyzései?
‒ A sportcsarnok valóban maximálisan ki van használva, még hétvégeken is. Hétközben ugyanis az iskola diákjai használják, reggel 8 és 17 óra között, azt követően pedig 23 óráig az önkormányzat által pénzelt sportegyesületek. Hétvégeken is ugyanez a helyzet. Ezzel kapcsolatban el kel mondanom, hogy itt is akad gond, ugyanis a falak megvédése érdekében a csarnok két végén szeretnénk védőhálókat felszerelni. Ennek a problémának a megoldása is a pénzről szól, de folyamatban van – mondta végezetül Munjin Szokola Erika.
Paraczky László
