Elődeink magukkal hozott ősi szokásainak egy része idővel átalakult vagy eltűnt

A karácsonyi népszokásokról, hagyományokról, és az ünnepet meghatározó jelképekről tartott előadást kedden dr. Szőke Anna, néprajzkutató a Szenttamási Népkönyvtárban. Elmondása szerint a karácsony évszázadok óta legszentebb, legmeghittebb ünnep a keresztény emberek életében, ilyenkor az ajándékozás mellett testben és lélekben is ráhangolódunk az ünnepi hangulatra. Több fogalom kérdése is felmerül az advent időszakban, és nem biztos, hogy mindegyiknek ismerjük a jelentését.
− Kicsit visszatekintünk a múltba, a népszokásainkba, az előadás fókuszában pedig az áll, hogyan tudjuk átmenteni egykori hagyományainkat. Mert óriási változásokon ment keresztül az emberiség, ezzel együtt pedig az ünnephez fűződő hagyományaink is, sajnos több elveszett közülük, a feledés homályába merült. Próbáljuk meg közösen feleleveníteni, hogy vidékünkön melyek azok a dolgok, amelyeket meg kell próbálni továbbadni, esetleg visszahozni, hiszen őseink nagy tisztelettel ápolták azokat – mondta bevezetőjében Szőke Anna.

Kiemelte, a karácsonyi ünnepkört a Szent András napját követő vasárnaptól, azaz november 30-tól számoljuk, innentől kezdődik az advent időszak, ami január 6-ig, vízkeresztig tart. Az adventi koszorún ekkor gyújtsuk meg az első gyertyát, az elkövetkező három vasárnap pedig egyet-egyet. Ez a néhány hét a Jézus születéséig tartó várakozás időszaka, a gyertyák pedig az ő életét jelképezik.

− Az adventi koszorú vidékünkön új szokásnak számít, a múlt század ’60-as, ’70-es éveitől vált népszerűvé, a Nyugaton dolgozó vendégmunkások hozták magukkal. Mindegyik gyertyának megvan a maga jelentése, és igazából az lenne a legszebb, ha a család együtt gyújtaná meg őket. Az ünnepi várakozásban őseink nagyon betartották a böjtöt, nem volt szabad mulatságot, bált, lakodalmat tartani. Sajnos, mára ez is megváltozott, az adventből sok helyen már csak a hagyományos karácsonyi teríték maradt. December 4-e Borbála napja, a december 13-ai Luca  naphoz hasonlóan termékenységi ünnep volt. Egy-egy lemetszett gyümölcsfaágat vízbe tettek és ha karácsonyra kihajtott, akkor a lány hamarosan férjhez megy, illetve jó termés várható a következő évben. Luca napján tilos varrni és kötni, mert bevarrják a tyúkok fenekét, és azok nem tojnak. Az első ünnep, a Mikulás régen azt jelentette, hogy csak azok a gyerekek kaptak, kaphattak szerény ajándékot, akik előző este kitisztították a cipőjüket, ezért nagyon kedves emlék − fogalmazott.

Az est folyamán Szőke Anna részletesen ismertette a karácsonyi ünnepi szokásokat, népi hagyományokat. Szólt a lucaszék készítéséről, a betlehemezésről, a karácsonyi fenyőről, és a többi, az ünnepet körülvevő népi misztériumról. Szerinte mindezt tovább kell adni a jövő nemzedékének. Mert az igazi ajándék az, amit őseinktől kaptunk és szeretettel adunk tovább, a hagyomány pedig csupán addig él, amíg ápolják.

Forrás: Magyra Szó, Paraczky László

Közzétette: Németh Dezső