A kései fajták fagytűrőbbek

A márciusi fagyok nagy károkat okoztak a barackosokban

A szenttamási Berecz családban már a harmadik generáció foglalkozik kertészettel. Dolgoztak virágokkal, a szántóföldi növényekkel, ezen belül pedig szójatermesztéssel, jelenleg a gyümölcstermesztés van fókuszban. Berecz Krisztiánt elsősorban a kajszibarack ültetvénye miatt kerestük fel, ugyanis 2024-ben az összes termést közvetlenül a gyümölcsösből értékesítették.

− Családunk egy hold területű gyümölcsössel rendelkezik a tuki határrészben, amit 2015/16-ban telepítettünk, a földet a feleségem édesapjától kaptuk. Az ültetvény túlnyomó részén kajszibarack van, de található alma, körte, birs, cseresznye, meggy és őszibarack is. A terület fekvése nagyon jó, mert a Krivaja folyó partján található, így alkalom adódik a locsolásra. Mi ennek nem vagyunk hívei, mert szerintem fontos, hogy a növény egyedül alkalmazkodjon az időjáráshoz, így sokkal erősebb a gyökérrendszere is. A terület inkább széles, mint hosszú, így a sorok rövidek, könnyen bejárhatók és könnyen kezelhetők. Az első években nagy kárt okoztak a vadak, pontosabban a nyulak és az őzek, mivel anyagiak híján nem volt lehetőség körülkeríteni a gyümölcsöst. Ezért a fiatal hajtások mintegy 30 százalékát újra kellett telepíteni. Jelenleg a hódok okoznak károkat, a nagyobb fákat is megtámadják. Nem tudjuk, hogy hogyan került hód erre a vidékre, de 15-16 szilvafát teljesen tönkretett a szomszédos gyümölcsösben – sorolta Krisztián, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán tanult, még néhány vizsgája maradt.

A beszélgetés folytatásában a klímaváltozással járó károkról esett szó. Beszélgetőtársunk elmondta, a kajszibarack, de a többi gyümölcs esetében is legtöbbször fagykár jelentkezik, hiszen a kései fagyokat általában drasztikus hőemelkedések előzik meg, amelyek következtében beindul a vegetáció, a bimbók kinyílnak, és ilyenkor a növény immunrendszere gyengül. A kései fagyot leginkább a bibék sínylik meg, a gyümölcs nem tud kifejlődni.

− A gyümölcsfák védelmét kézi atomizőr segítségével oldottuk meg, ugyanis sokkal jobban hozzáférünk az ágakhoz, így a növényvédő szer hatása sokkal biztosabb. Sajnos, az időjárás mára annyira megváltozott, hogy nem lehetséges a dátumok szerinti permetezés, a növények kondíciója is szemmel láthatóan csökkent. Ez ellen csakis a fajtaválasztással lehet fellépni, ugyanis egyes fajták a rövidebb vegetációs időszak miatt meg tudják tartani a megfelelő kondíciót. Mi a késebbi fajták hívei vagyunk, leginkább Roxana, Kecskeméti és Magyar kajszi fajtákat ültettünk. Az újvidéki fajokat nem igazán kedveljük, bár szerintem nagyon szép és jól terem, de aromában alulmarad a magyar fajták mellett. A későbbi fajták nagy előnye, hogy legalább egy, de két héttel is később virágoznak, s ez a kései fagyok megjelenése szempontjából jelentős. Anyagi szempontból viszont nem annyira előnyösek, hiszen mire beérik a termés, a kajszi értékesítési folyamata a vége felé közeledik. Az értékesítéssel a feleségem foglalkozik, jómagam inkább afféle termelési felügyelő vagyok. Tavaly nagyon kedvező helyzetben voltunk, hiszen közvetlenül a gyümölcsösből eladtuk az összes barackot – mondta Krisztián.

A védekezésre terelve a szót kiemelte, a kajszinál fagykárok ellen kétféle képpen védekezhetünk: vegyszerrel, vagy mechanikus úton. Utóbbinál két módszert különböztetünk meg: egyik a füstölés a másik a köddel történő védekezés.

− Mi a füstölést alkalmazzuk, mivel a másik igen költséges. A szakkönyvek speciális mécsesek alkalmazásáról írnak, mi azonban szalmát és egyéb égethető anyagot használunk − gumi kivételével. A füst lényege az, hogy felmelegíti a fa környezetét, nem engedi  a lehűlést, és ezáltal megvédi a virágokat. Az antifrost fagy- és hideg elleni védelem ennek éppen az ellenkezője, az a lényeg hogy a köd ráfagyjon a növényekre, és a jég körülveszi a bimbókat, és nem engedi, hogy a hideg levegő károsítsa a fát. Van egy harmadik módszer is, ez a vegyszeres kezelés, amit a várható fagy előtt 6 órával kell kipermetezni, a legnagyobb hátránya, hogy nem látjuk előre a fagy beáltának időpontját. A szalma lényegesen olcsóbb, az év folyamán előkészíthető, aznap este kivisszük a gyümölcsösbe és meggyújtjuk. Kipróbáltuk, hatásos, másoknak is ajánlom.

Ami pedig a vegyszeres kezelést illeti, leggyakrabban a monília ellen kell védekezni. Ez az egyik legveszélyesebb kártevő, és kizárólag virágzáskor léphetünk fel ellene.

− Háromszori permetezés lehetséges. Az egyik a virágzás kezdetén, amikor a fán csupán 10 százalék bimbó nyílt ki, másodszor a teljes virágzás idején, harmadszor pedig miután elvirágzott, és csupán 10 százalék virág maradt a fán. A következő fontos lépés a gyümölcslegyek és -darazsak elleni védekezés. Az első kezelés virágzás után legyen, másodszor akkor permetezzünk, amikor a barack eléri a mogyoró, vagy maximum a diónagyságú formát. A gyümölcsösben egyébként az istállótrágya helyett kéthetente a levéltrágyázást alkalmazzuk egészen szeptember közepéig. Ez mellett kétszer végzünk lemosó permetezést, az egyiket késő ősszel, a másikat pedig kora tavasszal, a vegetáció előtt. Előbbi sokkal hatékonyabb, például a rézoxidos permetezés társításával, hiszen teljesen megsemmisülnek a fán maradt patogén elemek – magyarázta beszéltetőtársunk.

A folytatásban a metszésről mesélt. Krisztián elmondta, a kajszibarack fánál túlnyomórészt a katlan alakot alkalmazzák, amelyeknek lényege, hogy több, széttartó vezérág formázza a koronát, ezáltal a meleget, a napfényt és a szellőt beengedjük a fa belsejébe, hogy szellős, páramentes legyen a korona. 

− Ügyelni kell a konkurens ágak eltávolítására. Amikor a fa még kicsi, meghagyunk 3-4 vázágat, amelyből külsőszemes metszéssel megformáljuk a katlan vagy váza formát. A kajszi metszése a tavasz elején ajánlott, azaz a vegetációs időszak előtt. Amennyiben sikerült jól időzíteni, a sebek, amelyeket metszéskor ejtettünk a fán, gyorsan és fertőzés nélkül gyógyulnak, így a kajszibarack ellenállóbbá válik a gombás, vírusos betegségekkel szemben. Nyáron, a termés betakarítása után is megengedett a kajszi metszése, de ilyenkor csak kisebb beavatkozásokat ajánlatos végezni – fogalmazott a szakember.

A kérdésre, hogy milyen jelenleg a helyzet a gyümölcsösökben, ugyanis március folyamán több napon át -6, néhol -8 fokos északakai fagyok voltak, Berecz Krisztián elmondta, minden attól függ, hogy a gyümölcsös hol található. Ha sík felületen, vagy magaslaton állnak a fák, akkor kissebb a valószínűsége, hogy károsodtak, mint  mondjuk a laposban, vagy a dombok mögött álló fák. A helyszínen meggyőződtünk arról, hogy a lefagyott virágok megbarnultak, az ép rügyek azonban megmaradtak, így egyelőre nem tudni, hogy a barackost mekkora kár érte. A később virágzó gyümölcsfáknál, mint a meggy, a cseresznye, a körte egyelőre nincs nyoma a fagykárnak.

Forrás: Magyar Szó, Paraczky László