Csupán fél óra kocsikázásra, az óbecsei Tisza-parton található az Európában első, elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő zsilip, ami a maga idejében világviszonylatban is az egyik legkorszerűbb és leghatalmasabb építménynek számított: az óbecsei zsilip. Az elektromos meghajtású zsiliprekeszek működéséhez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatta. A zsilip tetejére kisebb gőzgép került, ami a vízáteresztő kapu nyitását és csukását tette lehetővé. Felavatására a későbbi elbeszélések szerint Japánból is érkezett küldöttség, de német, francia és brit szakemberek is a csodájára jártak.

A Türr István-zsilip

A zsilip kapuit úgy méretezték, hogy a legnagyobb gőzhajók is átjuthassanak rajta, de akkoriban az utasforgalom is élénk volt a Tiszán: hetente kétszer közlekedett Szeged és Zimony között személyhajó, amely Óbecsén is kikötött, de az első világháború után belgrádi járat is üzemelt, és Törökbecsével is volt összeköttetés – a második világháborút követően a Jelena nevű hajó volt jóformán az egyetlen kapcsolat Bácska és Bánát között. Az 1877-ben épült folyami kapitányság épületét a töltés megerősítésekor, a hetvenes években rombolták le.

Szerb és magyar nyelvű felirat tájékoztatja a turistákat a zsilip történelméről

A világ egykor legkorszerűbb zsilipje ma már nem működik – kiemelt jelentőségű ipari műemlékként és idegenforgalmi látványosságként tartjuk számon. A régi hajóáteresztő zsilip turbinaállomásának 2009-ben megkezdett felújításának második szakaszát – az óbecsei önkormányzat és a Vajdaság Vizei közvállalat együttes anyagi hozzájárulásával – a napokban fejezik be a szakemberek, és a tervek szerint az épületben jövőre egy állandó kiállítás is megnyitja kapuit. A felújítás során sajnálatos módon ellopták a leendő múzeum egyik kiállítási tárgyát, a turbinaállomás egyik használaton kívüli elektromos motorját – a műkincs a tolvajoknak teljesen értéktelen, a szakembereknek azonban rendkívül becses.

Emléktábla 1899-ből a zsilipen

Számtalan régi képeslap örökítette meg az óbecsei zsilipet, ami nem meglepő: megépítésekor tökéletes szerkezetével valóságos műszaki csoda volt – igazi világszám. 1900-ig a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál ömlött a Tiszába. Mivel a folyónak minden évben annyira megemelkedett a vízszintje, hogy elöntötte a település nagyobb részét, a csatorna torkolatát Óbecsére helyezték át – a Ferenc József által elrendelt munkálatokat 1899-ben fejezték be. A Bácsföldvár és Óbecse közötti 8 kilométeres csatorna az akkor csupán 24 éves Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának a tervei alapján készült.

Szenttamási kirándulók a zsilipnél

Az óbecsei Türr István-zsilip a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Tisza felőli torkolatánál épült. A csatornát a magyar államtól Türr István vette át 75 évre használatra, a vízlépcső az ő megbízása alapján szintén Heinz Albert tervei szerint készült az 1895–1900-as időszakban. Egyes források szerint a vízszabályozó tervezésében Gustave Eiffel, a párizsi Eiffel-torony és a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője is részt vett.

HFH
 (Forrás: http://www.than.rs/becse.html

Közzétette: Németh Dezső