BÁCS

Szenttamástól mindössze egy órányi autózásra, Palánkától 20 kilométerre északnyugatra fekszik Bács, egy fontos délvidéki város. Neve a Bács személynévből ered, aki a vármegye Szent István által kinevezett irányítója volt. Nemcsak a település, hanemBácska elnevezése is az ő nevéből eredeztethető. Bács a magyar középkorban érseki székhellyel és jelentős gabonapiaccal rendelkező központ volt. A körötte épült vár keletkezéséről kevés megbízható adatot találhatunk. A vár francia mintára készült. A központi épület egy többszintes lakótorony, ahol a várparancsnok lakott. A tornyot és épületeit vörös téglából készült várfal övezte, amit a Mosztonga folyó határolt el. Nyolc bástya tartozott a várhoz. A falat háromszoros sáncrendszer övezte, ezeket őrtornyokkal és ágyúállásokkal is megerősítették. A korabeli adatok alapján a külső területén mintegy ötezer fős hadsereg állomásozott, míg a belső terület védelmét több mint ötszáz katona biztosította.
1072-ben ide telepítették át a görögkeleti orthodox püspökséget.

A bácsi vár rövid története

A mohácsi csata után bekövetkező Dózsa-féle parasztlázadáskor a vár nem tudta megtartani védő funkcióját, mivel Tomori Pál érsek a török elől menekülve megnyitotta a kaput Szulejmán szultán előtt, s 1526 őszén birtokbavették a várat. Ezután másfél évszázadig kisszámú török erő fennhatósága alatt tartotta, majd a kereszteshadak 1685-ben birtokbavették. Nem sokkal később megpecsételődött a vár sorsa: a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc idején az osztrák seregek 1705-ben felrobbantották.
Érdekességként meg kell említeni, hogy a bácsi vár magyar hungarikum.

A bácsi vár rövid története

Bács főutcáján találjuk a roman stílusú szentéllyel és toronnyal rendelkező ferences templomot. A templomot 1169-ben építette egy templomos lovagrend Szűz Mária tiszteletére. A lovagrend feloszlása után vették birtokba a ferences rendi szerzetesek. A tatárjárás ezt az épületet sem kímélte, a boltozat súlyosan megkárosodott, amit 1370-ben gótikus stílusban újítottak fel. A török korban a templomból mecset, a toronyból minaret lett. A török hódoltság után a településre érkező sokácok a csodatevő Gradovári Szűzanya képét hozták magukkal a templomba.