Terülj asztalkám: 37 féle kalács a szenttamási rendezvényen
A szenttamási Citadella Civil Szervezet 2016. március 20-án (vasárnap) a Zsebszínházban negyedszer szervezte meg a Dédmamáink kalácsának kiállítását. A kiállítás ezúttal is versenyszerű volt, célja pedig megőrizni a régi, hagyományos recepteket, és azokat bemutatni a szélesebb közönségnek és a fiataloknak. A versenyre ezúttal is két kategóriában, az édes és sós kalács versenyszámban lehetett benevezni. A Tóth Ilona (elnök), Szögi Ottilia, Cvitkó Anikó és Csibri Kornélia összetételű zsűri ezúttal a két kategóriában 37 féle kalácsot osztályozott hagyományos kinézés és íz szerint. A Citadella szervezet egyik oszlopos tagja, Cvitkó Anikó elmondta, ezúttal is érkeztek vidéki kiállítók, a kísérőrendezvényen pedig csaknem minden helyi civil szervezet tagja fellépőként vagy vendégként jelen van: − Két idősebb tagja van a zsűrinek, mégpedig azért, mert ők biztosan jobban emlékeznek a nagymamák, dédmamák receptjei szerint sütött házi finomságokra. Csibri Kornélia és jómagam pedig diplomás cukrászok vagyunk. Az eddig látottak alapján elmondhatom, hogy nincs két egyforma kalács, a régi, hagyományos finomságok mellett pedig klasszikus, ma is ismert kalácsokat, süteményeket sütöttek az asszonyok. Ami a kísérőprogramot illeti, a gunarasi és a bogarasi asszonykórus mellett az ottani citerazenekart kértük fel egy-egy produkcióra, rajtuk kívül itt volt még a Hagyományápolók Klubjának Kalala néptáccsoportja, a Ficsóresz férfikórus, a Pitypang néptánc egyesület, és néhány szavalat is elhangzott.
A zsűri elnöke, Tóth Ilona nyugalmazott cukrász portálunknak elmondta, több ismert, régi recept szerint készült kalácsot is látott, amelyeknek itt a helyük, ugyanakkor a modernebb készítésű kalácsokkal is elégedettek voltak: − Tökösbélest, krumplispogácsát, herőcét, kuglófot láttam, amit száz évvel ezelőtt is így készítettek a háziasszonyok. Ugyanakkor kétféle kuglófot is hoztak, az egyik mázzal van leöntve, a másikon pedig csak porcukor van. Mind a kettő szép, finom is, viszont az utóbbi ‒ azt hiszem ‒ sokkal jobban visszatükrözi az eredeti formában sült kalácsot – mondta a szakértő. A kérdésre, milyen kritériumokat tartanak szem előtt pontozáskor, elmondta, elsősorban azt, hogy a kalács melyik időből való, de a kinézése is fontos: − Arról van szó, hogy sokszor már a kalács színéről meg lehet állapítani azt, hogy benne van-e minden hozzávaló, eléggé megkelt-e, leveles vagy sima, „erővel” sült meg, összeesett vagy lapos. Ezek negatív pontokat hoznak – magyarázta Ilona. Hozzátette, a régebbi időket idézve hiányolta a különböző réteseket vagy például a fánkot, amelyek valóban igazi, házi ízekre és a tanyasi világra emlékeztetnek.
A szenttamási Szöllősi Gizella már az első rendezvényre is benevezett, eddig kétszer vitt haza díjat. Mint mondja, nagyon szeret kalácsot sütni, folyamatosan böngészi a régi, hagyományos recepteket, amelyeket főként húsvét és karácsony táján ki is szokott próbálni.
− A szervezet célja valóban az, hogy előkeressük nagyanyáink, dédmamáink receptjeit. Hogy miért éppen az övékét? Azért, mert valamikor természetes alapanyagokból készültek a kalácsok, és sokkal finomabbak, ehetőbbek voltak, sőt tovább el is álltak, mint a mostaniak. Nem mindegy például még az sem, hogy valamikor a mákot kis kézi darálón darálták, ami manapság szinte elképzelhetetlen, ezért az akkori mákos kalács sokkal finomabb volt. Többek között erre próbálunk rámutatni a gyerekeknél, amikor készítjük a kalácsot. A kelt kalácsok mellett a valamikori rétesek elkészítésének titkaiba is beavatjuk azt, akit érdekel az ilyesmi. Örülök viszont, hogy van többféle tökös kalács, továbbá almás- és dióspite, a sósak közül pedig túros- és krumplispogácsa, sós bukta, fonatos kalács. A tortákat illetően viszont látszik, hogy nem a régi (kézi) habverővel készültek, de elfogadtuk őket, mert szépet mutatnak az asztalon, tette hozzá mosolyogva Gizella. Hangsúlyozta, a zsűri kölön odafigyel arra, hogy milyen alapanyagokból készült a kalács, ezért az, aki csak házi alapanyagot, azaz tejet, tojást, cukrot, porcukrot, illetve természetes tölteléket használt, máris több pontra számíthatott.
Az idei rendezvény díjazottjai:
Az édes sütemény kategóriában első lett Balázs Mária (gurábli), a második helyre Kovács Bicskei Leona (dióskelt), a harmadikra pedig Szabados Etelka (bögrés dióskalács) került.
A sós kalácsoknál Rozmaring Mária buktája bizonyult a legjobbnak, második lett Gaudai Magdolna (zsíros pogácsa), a harmadik helyre pedig Pivnički Anna került, aki töpörtyűs pogácsával nevezett be a versenyre.
A rendezvényen a jó hangulatot a Parožanin Igor (tambura), Kiss Krisztián (ének), Kiss Sebestyén (szintetizátor) és Fodor István (harmonika) összetételű zenekar biztosította.
Paraczky László
