FÉNY-KONFERENCIA
10. KONTEXTUS-konferencia a Magyar Tanszéken
FÉNY címmel rendezték meg tegnap, 2015. december 4-én az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Szakának kék termében a 10. KONTEXTUS-konferenciát. Az interdiszciplináris tanácskozás irodalom- és nyelvtudományi, művelődéstörténeti kutatásokat ölelt fel.
A projektum tíz állandó tagja az újvidéki Magyar Tanszék és a szabadkai Tanítóképző Kar tanáraiból és tanársegédeiből került ki, a kutatócsoport azonban másokkal is kibővült, valamint nemzetközi kapcsolathálózatot épített ki. Minden évben megjelent egy tanulmánykötet a BTK és a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kiadásában, e kötetekben a hazai szerzők mellett publikáltak a nyitrai, a maribori, az eszéki, a szegedi, a pécsi magyar egyetemi tanárok is.
A Kontextus-műhely az elmúlt évtizedben jelentékenyen járult hozzá a vajdasági magyar irodalom- és nyelvtudomány, művelődéstörténet eredményeihez, és új értelmezési horizontot biztosított régiónk szellemi jelenségeinek, termékeinek vizsgálatához.
Dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető, a műhely vezetője megnyitóbeszédében elmondta, hogy a projekt elősegítette a folyamatos kutatómunkát, valamint azt a paradigmaváltást, amely azóta sikeresen lejátszódott és átalakította a vajdasági magyar kulturális közéletre nehezedő torzító hatású és megkövült kánont.
A konferenciára ‒ amely kiváló hangulatú műhelybeszélgetésekre adott alkalmat ‒ megjelent a háromnyelvű rezümékötet.
A tanácskozáson két Tolnai Ottóhoz kapcsolódó előadást is hallhattunk: Novák Anikó „végül mind összevérezzük a mozi lepedőjét” (Filmjelenetek a Tolnai-opusban), és Ispánovics Csapó Julianna „a legnagyobb rejtély az egyszerűség…” (Tolnai fényei) címmel értekezett Tolnai fényhez, vizualitáshoz kötődő eljárásairól. Toldi Éva A fény felé címmel elemezte a filmnarráció lenyomatait Domonkos István Via Italia című regényében, Csányi Erzsébet Fény, fehér, fekete címmel vizsgálta a fénykezelést Fenyvesi Ottó műveiben. Utasi Csilla A hétköznapi érzékelést és a fény szerepét elemezte Celler Kiss Tamás verseiben, Horváth Futó Hargita Mitologizált fények, fénybe-vetettség és optikai „trükkök” Gion Nándor regényében címmel értekezett, Bence Erika A költő fényben és sötétben címmel Gulyás József Kis zsoltáros versciklusát vizsgálta, Németh Ferenc A Fáklya (1922) c. becskereki irodalmi lap szerepével foglalkozott, Pásztor Kicsi Mária Fény szavunk lexikai, szemantikai és konceptuális aspektusait közelítette meg.
Ezzel lezárult a tizedik éve folyó műhelymunka, amelynek anyagi hátterét elsősorban a Vajdasági magyar irodalom – kontextusok – identitáskódok című, a Tartományi Tudományügyi és Technológiafejlesztési Titkárság által támogatott projektum biztosította. Ez volt a 2011-2015-ös pályázati ciklus egyetlen magyar nyelvű és vonatkozású kutatási programja.
