Az emlékház 2010-ben jött létre. Az intézménynek otthont adó épület Gion Nándorék családi háza a mai nevén Popovača venac utca, az író születésekor Sutjeska utca 30-as száma alatt áll. Az utcáról, „Szenttamás legkisebb, mindössze nyolc házból álló utcájáról” és a családi ház környezetéről több nyilatkozatában is beszélt az író: „Képzeljünk el egy szabálytalan U betűt, amelynek az egyik szára egészen rövid, ez volt az én utcám, illetve csak egy házsor, a másik két vonal két hosszabb házsort jelent, az egészhez hozzátartozik még egy görbe ékezet a negyedik házsorral, ez a keskeny kanyargós folyó mellett volt. Az U betű ágai között hatalmas és nagyon lapos füves rét terült el, ennek a közepére valamikor hozott anyagból egy dombot csináltak, annak a tetejére egy temetőt. És a túloldalról is temetők fogták körül a házakat, kaszáló sorrendben, vagyis jobbról balra így: a görögkeleti szerb, a katolikus magyar, a zsidó, a református német, a nazarénus és az ókatolikus temető. Mindezt átkarolta a tisztavizű kis folyó.” (Forrás, 1998/11.) Gion Nándor utcája a helyszíne a Testvérem, Joáb , Az angyali vigasság és az Ezen az oldalon című kötetek írásainak is, ez utóbbiban a Keresztvivő a Keglovics utcából és a Példabeszéd a szelídített állatokról és az emberszabású növényekről című novellájában a Keglovics utca néven szerepel.
A Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig (Akkord Kiadó, 2004) szülőházként említi a Popovača venac utcai családi házat, Gion Nándor viszont 1994-ben a Kortárs folyóiratban publikált naplórészletében azt írja, hogy egy vert falú falusi házban született, mert az apja akkor kezdte építeni a családi házukat: „Otthon éreztem magam igazi szülőházamban is, amelyet azóta lebontottak, az apám által felépített házunkban is, amely még mindig áll.” Ugyanebből az írásból ismert, hogy kicsi kora óta ebben az apja által épített házban élt, mert még meg sem száradt a vakolat, nedves volt a vert falú ház, amikor beköltöztek. A családi ház 1940-ben épült, az író mindössze fél éves volt, amikor 1941 őszén odaköltözött a szüleivel. Az író a Szülőföldem: Szenttamás (Magyar Televízió, 1983) című dokumentumfilmben sem határozta meg pontosan a születési helyét, csupán annyit árult el a riporternek, hogy családi házuktól pár száz méterre született egy kis nádfedeles házban, ahol akkor albérletben laktak a szülei. A kis nádfedeles ház a mai Prizreni utca 30-as száma alatt állt. Az épületet az utca- és környékbeliek Gion-házként emlegették.
(Horváth Futó Hargita: Lokális kontextus, elbeszélői szerepkörök és a szövegek átjárhatósága Gion Nándor opusában. Bölcsészettudományi Kar, Újvidék, 2012.)
További információk: www.gionnandoremlekhaz.org
Weboldal: http://www.gionnandoremlekhaz.org/