Szombaton újra Szenttamás volt a népzene fővárosa

A 23. Őseink Zenéje elnevezésű népzenei találkozón elsősorban a Vajdaságban tevékenykedő fiatal népzenei együttesek mutatkoztak be, mellettük minden évben fellép egy-egy helyi zenekar, kórus vagy néptánccsoport. A rendezvény január 18-én 19 órától kezdődött a szenttamási Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola előcsarnokában, és – ahogy eddig is − a Kárpát-medence tájegységeinek népzenéjét mutatta be. A fő cél a táncházi zene ápolása, megőrzése, továbbadása az ifjabb nemzedéknek, de a célok között szerepel, hogy azokkal is, akik nem foglalkoznak népzenével, néptánccal, de mégis eljönnek a koncertre, megismertessék, közelebb hozzák, esetleg megszerettessék a magyarság zenei és tánchagyományait. A koncertet követően ugyanis a jelenlévők bekapcsolódhatnak egy rövid táncoktatásba, a népzenei rendezvény pedig minden évben hajnalig tartó táncházzal zárul.

Az esti koncertet ezúttal is két kísérőrendezvény előzte meg: a kézimunka-kiállítás és az úgynevezett citerasímogató. Az Őseink zenéjének szervezőbizottsága két éve úgy döntött, hogy egy újdonsággal bővíti a rendezvényt, amivel a legfiatalabb korosztály számára is vonzóvá teheti a népzenével teli estet. Így kezdődött hat órától a citerasimogatónak nevezett népi hangszerbemutató, amelyet Micsik Béla vezetett, és amely iránt ugyancsak nagy volt az érdeklődés. 

‒ Háromnegyed órás népi hangszerbemutatóról van szó, amelyen korhatár nélkül mindenki részt vehet. Tizenhat hangszert hoztam, bemutattam mindegyiket, hogy miből készült, hogyan szól, és melyik tájegységben használják. Sok kérdés is érkezik ilyenkor, mindegyikre szívesen válaszolok, hiszen egy szórakoztató zeneóráról beszélünk – mondta a törökbecsei citeraoktató.

Az idei Őseink zenéje a szenttamási iskolában az Arany János Művelődési Egyesület Galáris citerakettősének bemutatójával kezdődött, a zenés eseményt Hajvert Ákosnak, a Magyar Nemzeti Tanács képviselőjének üdvözlő beszéde után Radivoj Paroški, a szenttamási képviselő-testület elnöke nyitotta meg.

A program folytatásában a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának 2022 szeptemberében megalakult Boróka leánykarától mezőföldi dalcsokrot hallhatott a közönség, majd a 2017-ben alakult óbecsei Csermely zenekar muzsikája fokozta a hangulatot, a fiatalokat Cseszák Zsombor és Károlyi Egon készítette fel. Tallós Kinga, az együttes cimbalmosa:

‒ Rajtam kívül a zenekarban van kettő hegedűs, Herbatényi Zalán és Károlyi Egon, a brácsás Lengyel László, nagybőgőn Merkovity Filip játszott, Tallós Hédi pedig énekelt, az Őseink zenéjén most lépünk fel először, szilágysági és szentiváni dallamokat adtunk elő – mondta Tallós Kinga, az együttes cimbalmosa.

Péterrévén több évtizedes hagyománya van a tamburazenének. Jelenleg 40 gyermek, 4 csoportban heti 2 alkalommal gyakorol. A Pengetős zenekart Bolyos Miklós készítette fel, a csoport Tisza menti és Duna menti dalokat adott elő. Györe Réka, a nyolctagú zenekar énekese elmondta, a 2018-ban alakult csoport középiskolásokból áll, kis-, basszprímen, kontrán, nagybőgőn és csellón játszanak.

A zentai Rózsafa zenekar 2024. tavaszán alakult meg. A tagok szívesen járnak táncházakba vagy táncoktatásokra muzsikálni. Vonós zenekarként működnek, de a klarinétot, tamburakontrát és a harmonikát is használják. A szenttamási rendezvényen most léptek fel először, a közönség szatmári, szilágysági és al-dunai székely csokrot hallott tőlük.

Mezei Bertalan, a zenekar hegedűse elmondta, a csapatban a két brácsás mellett két bőgős is van, akikkel a színpadon Sterbik László és Juhász Gyula oktató is fellépett.

A Mendicus zenekar Csantavérről, a tamburazene fellegvárából érkezett. Az idősebb csoport 1998 őszén alakult meg Vörös Róbert vezetésével, mellettük még két különböző korosztályú csoport tamburázik.

‒ Tamburazenénkkel Vajdaságban számos magyarok lakta településen felléptünk. Az elmúlt évek során 10 országban fordultunk meg és vittük sikerre a vajdasági-csantavéri magyar tamburazenét. Több népzenei anyagot tartalmazó lemezt és két könyvet adtunk ki – mondta Vörös Róbert.

A horgosi-szabadkai Kamrás együttes számos megmérettetésen és népzenei versenyen szerepelt  sikeresen. Ezek közül jelentősebb a Vass Lajos Nagydíj, és Tilinkó Luca Aranypáva Különdíja, amelyet népdalénekesként érdemelt ki. Tillinkó Luca, a zenekar hegedűse és énekese elmondta a koncertre két bőgős, két brácsás és négy hegedűs érkezett, valamint először lépnek fel a szenttamási rendezvényen.

‒ A Tokkal-vonóval című lemezünk 2024-ben jelent meg, amelyen az oktatókkal közösen játsszuk a táncházmozgalom közismert táncrendjeit, ebből az albumból egy válogatást hallott a közönség – mondta a zenekar horgosi tagja.

A színpadi műsor a rendezvény fő szervezője, az Arany János Művelődési Egyesület tamburazenekarának fellépésével zárult, az est folytatásában kicsik és nagyok is bekapcsolódtak a remek hangulatú táncházba.

Az Őseink zenéje rendezvényt követően Juhász Gyula, népzenészt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa elmondta, a koncert kiváló lehetőség a fiatal vajdasági népzenészek bemutatkozására, amelyen a fiatal tehetségek egymást és egymás játékát is megismerhetik.

‒ Nem könnyű megindulni, komoly elhatározásra és sok munkára van szükség. A számokat be kell gyakorolni, hetente akár többször is össze kell ülni, és foglalkozni, dolgozni kell a dalokkal. Húzza őket a többi zenekar ittléte, nagyon jó, hogy a mostani találkozó is a fiatal zenekarokat szólította meg, és hét csapat jött Szenttamásra. Többnyire általános és középiskolás gyerekekről van szó, akik életében ez egy olyan szakasz, amikor elköteleződnek egy-egy műfaj mellett. Örülünk annak, hogy a népzene mellett döntöttek – mutatott rá a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának vezetője.

A szenttamási népzenei rendezvényre Vajdaság minden szegletéből, valamint az anyaországból is szép számú érdeklődő érkezett, aki minden egyes produkciót hosszan tartó tapssal jutalmazott meg.

Forrás: Magyar Szó, Paraczky László

Fotó: Németh Dezső

Közzétette: Németh Dezső