Hírek

Szenttamás.rs

 

Makramé, dekupázs és spórolós hímzés

Egésznapos műhelymunkát és barátkozást tartottak Szenttamáson

Műhelymunkát tartott május 11-én Szenttamáson a Kézimunka-kedvelők Egyesülete, amelyen mintegy ötvenen vettek részt. A kézimunkázók Vajdaság szinte egész területéről érkeztek és háromféle technikával ismerkedtek.

Füstös Erzsébet, a szenttamási egyesület elnöke elmondta, a vendégcsoportok képviselői Verbászról, Feketicsről, Újvidékről, Pirosról, Tiszakálmánfalváról, Becséről, Törökbecséről, Dreából, Csókáról érkeztek, de jelen voltak Topolyáról az Orchidea és a Nefelejcs csoport, valamint a szenttamási Hagyományápoló klub Tulipán kézimunkacsoport képviselői is.

− Több témával foglalkoztunk, például tanultuk a hamis lapos öltés technikáját, de horgoltunk, Dekupázs, azaz szalvéta technikával foglalkoztunk, ez mellett az érdeklődők a makramé világába is belekóstoltak. A vendégeket az immár hagymányosnak mondható zsíroskenyérrel vártuk, a munka végeztével pedig finom körömpaprikással kedveskedtünk nekik. Mindez mellett egyesületünk tagsága a nap folyamán elkészítette az Aranycitera rendezvényhez a hátteret, ahova több hímzés technikával készült munkák kerültek – mondta Füstös Erzsébet.

Hozzátette, az egyesület munkáját a tartományi titkárság mellett a Magyar Nemzeti Tanács és a szenttamási önkormányzat támogatja.

A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesületből a Százszorszép kézimunkacsoport képviselői érkeztek Szenttamásra. Fehér Piroska, a csoport vezetője elmondta, az asszonyok a hímzésen, horgoláson kívül üvegfestéssel, batikolással, kosárfonással, gyöngyfűzéssel, csuhézással, selyemfestéssel, szövéssel is foglalkoznak. A csoport tagjai szívesen kapcsolódnak be az egyesület és a község rendezvényeibe, utazni is nagyon szeretnek meg barátkozni a hozzájuk hasonló érdeklődésű csapatokkal.

− Negyedmagammal érkeztünk a szenttamási műhelymunkára, ahol két új dolgot tanulunk. Az egyik az ún. spórolós hímzés, amelyet jövő márciusig mindenképpen el kell sajátítani, ugyanis a szövetség Topolyán ebből szervez kiállítást. Minden év szeptemberében megírjuk a pályázatot, amely arról szól, hogy a régi, nagyszülőktől származó elfelejtett mintákat újra átdolgozzuk, felújítjuk. A nagykiállításon egyébként a tűfokos hímzés, tavaly a fehér hímzés volt a fő téma, korábban pedig a régi falvédőket dolgoztuk át újakra. A másik dolog, amit itt tanulunk az a makramé, ami a múlt század 70-es éveiben volt divat. A makramézás lényegében különféle csomók összeállításából álló technika, zsinórozásnak is hívják. Kulcstartók készülnek, de többen a vastagabb fonalból készítenek virágtartókat, díszeket az erkélyre – sorolta a csókai kézimunkázók vezetője.

A spórolós hímzés részleteit ismertetve elmondta, nagyanyáink annakidején nem használtak sok fajta és színes fonalat, egyszerűen azért, mert nem volt.

− Sárga, zöld, esetleg piros alapszínekkel dolgoztak, és arról szól, hogy nem töltötték ki teljesen a kézimunka hátterét, hanem alatta egy nagyon vékony csíkkal kötötték össze. Ezért hiányosnak tűnik, így kapta a spórolós technika elnevezést. Tekintettel arra, hogy a nagyszülők elhaltak, az interneten pedig nagyon kevés helyen található magyarázat a munkafolyamatról, ma ezt is próbáljuk megtanulni – mondta Fehér Piroska.

Tavaly ünnepelte fennállásának 50. jubileumát a topolyai Nefelejcs Hagyományőrző kézimunkacsoportja, amelynek jelenleg 30 tagja van, mondta el lapunknak Frindrik Rózsa, a csoport, aki szintén többedmagával érkezett a szenttamási műhelymunkára.

− Nem csak a tűt fogjuk meg, hanem minden megmozduláson, akción részt veszünk, ahova hívnak bennünket, szívesen jövünk. Ez mellett persze kézimunkázunk, varrunk, hímezünk és bemutatjuk munkáinkat a különböző kiállításokon. Jelenleg a kézimunka szövetség nagykiállítására készülünk, amely idén Csantavéren kerül megrendezésre. Szenttamáson ma a makramé mellett dekupázs technikával is dolgozunk, ami régi ugyan, de újra népszerű – mondta Frindrik Rózsa.

Hozzátette, az elmúlt hétvégén Topolyán szerveztek hasonló műhelymunkát, amelyen közel száz kézimunkázó dolgozott együtt.

 



 

Forrás: Magyar Szó

Közzétette: Németh Dezső

2024. május 22. 09 óra

szenttamas.rs