Egyházi élet

Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt.
A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.
A Délvidék Csíksomlyójaként emlegetett Doroszló a hétvégi Kisboldogasszony-napi nagybúcsúra készül. Évről évre több zarándokot várnak a szervezők. Sokan félig vagy egészen gyalog teszik meg az utat a Szentkútig, ahol némelyek virrasztva, imádkozással töltik az ünnep előtti éjszakát.
Az idei program röviden a következő:
- szeptember 7-én 19 órától előesti szentmise, a járművek megáldása. Vezeti: Ft. Talapka István kanonok, c. apát.
- szeptember 8-án 10 órától ünnepi püspöki nagymise. Vezeti: P. Dr. Várszegi Asztrik, OSB püspök, pannonhalmi főapát. A szentmise után Oltáriszentségi körmenet.
A szentkúti búcsú keretében tartják a Bácskai Hordozható Máriák Találkozóját.
Kisboldogasszony hajnalától egymást követik a szertartások. A délelőtt folyamán több nyelven mutatnak be szentmisét. A magyar nyelvű ünnepi püspöki szentmise tíz órakor kezdődik, amelyet idén Erdő Péter bíboros mutat be. A szertartást a Márai Rádió élőben közvetíti. Szeptember 9-én, vasárnap kerül sor az Ifjúsági Búcsúra. A 14 órakor kezdődő esemény keretében előadás hangzik el a felelős szülőség, természetes családtervezés témára, amit beszélgetés követ, végül játék, majd szentmise és koncert zárja a napot, és egyben az idei doroszlói Nagybúcsút.
Verebélyi Árpád plébános, kegyhelyigazgató elmondta: a doroszlói Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely a legősibb és legnagyobb keresztény magyarságot tömörítő hely a Vajdaságban. Szabadkától mintegy 100 km-re fekszik. Ősisége nem vitatható, hiszen már az 1300-as, egyes kutatók szerint viszont már az 1100-as években említik a történelmi iratok Bajkút néven. Később pedig azt a kolostort és templomot, ami itt helyezkedett el. 1792-ben a vak Zablóczky Jánost már a Bajkút szent voltának tudata indította el, hogy megmossa szemét a kút vízében. Látását visszanyerte. Ettől kezdve mintegy nyolcvan csodás gyógyulást jegyeztek fel a Szentkút történeti naplójában, a Historia Domusban. Tehát a XIII. századtól mindmáig elevenen él a nép tudatában Bajkút, mint olyan hely, ahol testi-lelki gyógyulásra találhat a hívő ember. A zarándokhelyen évente több búcsút tartanak, de a nagybúcsú minden év szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján van. Ennek a búcsújárásnak a szeptember 8-án délelőtt 10 órakor tartandó ünnepi püspöki szentmise a központi eseménye.