Lezajlott a szenttamási KKT 33. ülése
A szenttamási Községi Képviselő-testület sorredben 33. rendes ülését január 28-án tartották. Az ülésre Radivoj Paroški (SZHP) házelnök 19 napirendi pontot terjesztett be. A csütörtöki ülésen már érezhető volt a választások előszele, szinte mindegyik párt képviselője igyekezett bekapcsolódni a vitába, amely több alkalommal is szinte ellenőrizhetetlenné vált. Az ülés elején Željko Bogojević (DP) ellenzéki képviselő (ezúttal) öt napirendi ponttal szerette volna bővíteni az előkészített anyagot, azonban a KKT elnöke mindegyiket indokolatlannak találta, és a javaslatokat nem tűzték napirendre. Ebből kifolyólag a turiai képviselő többször is szót kért, de nem minden alkalommal kapott lehetőséget, amiből időnként heves viták kerekedtek. Az ülés folyamán az ellenzéki képviselők többször is hivatkoztak az ügyrendi szabályzat egyes pontjainak megszegésére, felszólalásaikban gyakran eltértek az adott napirendi pontról való vitától, így a több, mint négyórás ülésen a házelnöknek nagyon nehéz volt kezében tartani a folyamatosságot.
Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása után a jelenlévők szavazattöbbséggel elfogadták a községben újonnan épülő épületek szintjeire vonatkozó jogszabályt és a Laza Kostić utcában lévő ingatlan lefoglalására vonatkozó határozatot. A folytatásban a községi közigazgatási osztály vezetője, Zoran Čalenić, jogász, a jelenlévőknek elmagyarázta, hogy a foglalkoztatási törvényre vonatkozó legújabb határozatok értelmében mekkora létszámú dolgozót foglalkoztatnak az önkormányzathoz tartozó munkaegységek, közvállalatok és intézmények, és mennyivel csökkent eddig az itt dolgozók száma. Hangsúlyozta, a rendelet kimondja, hogy az említett helyeken Szenttamás községben legfeljebb 160 dolgozó lehet állandó munkaviszonyban. Ennek értelmében a községi tanács január 19-i ülésén olyan határozatot hozott, hogy a községi közigazgatásban 44, a közvádlóságon 2, a helyi közösségben 3, a Graditelj Közvállalatban 55, a Községi Településrendezési és Építkezési Közvállalatban 5, az Öröm Iskoláskor Előtti Intézményben 35, a Kultúrotthonban 3, a Népkönyvtárban 7, a Szociális Központban 2, a Sport és Üdültetési Központban pedig 4 dolgozó lehet állandó munkaviszonyban. A közigazgatási osztályvezető hangsúlyozta, az állam hamarosan ellenőrizni fogja a rendelet betartását minden községben.
Zoran Janković (DP) képviselő feltette a kérdést, mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik az említett munkahelyeken meghatározott időre lettek felvéve, és honnan teremtik elő számukra a pénzt, tekintettel arra, hogy az új rendelet már életbe lépett. A kérdésre Zoran Mladenović polgármester válaszolt, aki elmondta, hogy a közvállalatok és intézmények a különböző ügynökségeken keresztül tudják biztosítani a számukra szükséges munkaerőt, ugyancsak ezeken keresztül fizetik őket, az elbocsátásokat illetően pedig három éven belül és három körben történik a munkaerő csökkentése. Mint mondta, személy szerint sincs megelégedve a kapott létszámmal, hiszen ha azt vesszük alapul, akkor a község 16 ezer lakosához viszonyítva a 160 „állami munkahelyen” dolgozó nagyon kevés: − Nálunk ez az arány tehát 1:100-hoz, míg például Kishegyesen 1:90-hez, Temerinben 1:80-hoz, Verbászon pedig 1:50-hez, azaz egy állami munkahelyen dolgozóra 50 lakos jut. Ugyanakkor nagyon neki kell gyürkőznünk a munkának, hiszen a rendelet azt is pontosan kimondja, hogy a határozott időre alkalmazott dolgozók száma mindössze 10 százaléka lehet az állandó munkaviszonyban lévő dolgozókénak – magyarázta a polgármester.
A sorrendben 5. napirendi pont, amely a La Linea Verda Gazdasági Társaság számára készült tanulmány, illetve az ehhez kötődő építkezési telek odaajándékozására vonatkozott, ugyancsak nagy vitát váltott ki a csütörtöki ülésén. A hatalmi koalíció képvselői, ahogy az ellenzék képviselői is, saját véleményüket igyekeztek nyomatékosítani. Branko Gajin (DP) képviselő ellenezte az ajándékozást, hiszen mint mondta, ha valakinek van pénze üzeme(ke)t építeni, és több száz dolgozót foglalkoztatni, az akkor meg tudja vásárolni az ehhez szükséges telket is. Szerinte az ipari övezetben lévő telket eladni vagy bérelnie kellene a vállalkozónak, hiszen annak értéke nagyon magas, és semmivel sem helyettesíthető. Annál is inkább, mivel a szóban forgó telken már ki van építve az üzemek létesítéséhez szükséges infrastruktúra. Zoran Mladenović polgármester emlékeztetett arra, hogy az ipari telek bérlésére vonatkozóan a törvény megváltozott, így azt csak eladni vagy odajándékozni lehet. Kiemelte, egy olyan erős, élelmiszeripari cégről van szó, amely már az első üzem kiépítése után azonnal 150 dolgozót tud alkalmazni a község területéről, emellett több száz termelővel is szerződést köt a „nyersanyag” előállítására. Radivoj Paroški szerint a befektető által egy olyan kiváló lehetőség kínálkozik a községnek, amit nem lenne szabad elszalasztani. Szerinte egy olyan erős cégről van szó, amelynek bármelyik község határtalan feltételeket kínálna fel, ha gyárak építéséről van szó. Mint mondta, az élelmiszer gyári feldolgozása elindítaná a termőföldek maximális kihasználásának és a kézi munkaerő alkalmazásának folyamatát, amivel mindenki jól járna. Hozzátette: még mielőtt megtörténnek az első lépések a tőke idehozásához, a tanulmányhoz a szerb kormány és néhány minisztérium jóváhagyása is szükséges.
A csütörtöki ülésen ugyancsak sok napirendi pont fűződött a helyi Graditelj Közvállathoz. Először is leváltották a vállalat felügyelő bizottságának tagjait, majd újakat neveztek ki. A 15. és a 16. napirendi pont keretében először a Graditelj kinnlevőségeiről vitáztak, ezt követően pedig a vállalat Srbijagas Közvállalat iránti tartozása volt a téma. Neško Čestić megbízott igazgató elmondta, még csak néhány hónapja áll a vállalat élén, és biztosra veszi, hogy a vállalat a kinnlevőségek miatt topog egy helyben, nem tud sem előre, sem hátra lépni, mert folyton saját eszközeiből fizeti ki mások kötelezettségeit, többek között a Srbijagas iránt is. Szerinte, ha ezen sürgősen nem változtatnak, a vállalat hamarosan forgótőke nélkül marad, ami után már nehéz lesz visszahozni a szakadék széléről: − Sem politikusnak, sem matematikusnak nem kell lenni ahhoz, hogy az ember tisztán lássa a dolgokat. A 2015. január‒szeptemberi időszakban a fogyasztók több, mint 60 millió dinárral tartoztak a vállalatnak, ehhez jön még 16 millió dinár, azaz ún. „megfizetethetetlen” pénztömeg. Utóbbi alatt a vállalatok és magánszemélyek azon tartozásait kell érteni, amelyet ezidáig a rossz vállalatvezetési politika okozott még évekkel ezelőtt. Egészen pontosan arról van szó, hogy egyes vállalatok és magánszemélyek egyszerűen több évig nem fizettek az elhasznált földgázért, vízért és kommunális szolgáltatásért. Ezt a folyamatot mi egyszerűen átvágtuk. Nincs többet ingyen senkinek sem földgáz, sem egyéb szolgáltatás. Közben született egy új ötlet is, ami hamarosan életbe lép, és ami által egészen biztosan megfizettessük kinnlevőségeinket – magyarázta a megbízott igazgató.
Felszólalását követően az ellenzék hevesen bírálta a vállalat vezetőségét. Željko Bogojević képviselő többször is feltette a kérdést, miért mondott le a vállalat felügyelő bizottsága, hogy mellettük még hány dolgozó nyújtotta be felmondását és miért. Milena Alargić (SZHP) szerint nem az a fontos, hogy ki mondott fel és miért, hanem hogy a szolgáltatásokat igénylők meg legyenek elégedve a vállalat munkájával. Radivoj Paroški házelnök is felszólalt, és figyelmezetett arra, hogy az elhangzott vitákban voltak mellébeszélések is, mint például az, hogy nem a teljes igazgatóbizottság mondott le, hanem annak két tagja. Hozzátette, nem lenne szabad egy cégen belül pártbeli hovatartozás szerint megosztani az embereket.
A képviselők végül is elfogadák a közválalat idei évre vonatkozó munkatervét, és kinevezték annak új felügyelőbizottságát. Ugyancsak elfogadásra került a Népkönyvtár, a Szenttamási Sport és Üdültetési Központ és a Helyi Közösség 2016-os évre vonatkozó munkaerve. A képviselő-testület leváltotta az eddigi községi Választási Bizottságot, helyette újat neveztek ki, majd kinevezték a Dr. Đorđe Bastić Egészségház új igazgatóbizottságát is.
A négy órán át tartó ülés végén képviselői kérdések is elhangzottak.
Paraczky László
