Szűknek bizonyult a Szenttamási Népkönyvtár olvasóterme
A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük
Többek között ez az a jeles nap, amely az elmúlt évtizedekben soha nem maradt megemlékezés, program nélkül. Magyar szakos tanáraink és az osztálytanítók mindig gondoskodtak róla, hogy ezen a napon versek sokasága hangozzék el iskolánkban, vagy a Népkönyvtárban.
Az írott szöveg, s pláne a vers virágkoráról nem nagyon beszélhettünk mostanában, hiszen a járvány és a bonyolult társadalmi helyzet igencsak rányomta bélyegét a mindennapokra. Mi, felnőttek viszont mindig odafigyeltünk, hogy gyerekeink ne érezzék mindezt, és hogy az ő világuk maradjon meg olyannak amiben élnek. Talán ennek köszönhető, hogy még soha nem jött össze ennyi versmondó és látogató a szenttamási Népkönyvtárban, mint hétfőn, a magyar költészet napján. Kicsik és nagyok, összesen 31-en álltak közönség elé és szavalták el kedvenc versüket, rajtuk kívül pedig a diákok egy csoportja Süge Zsolt hitoktató vezetésével két megzenésített verset énekelt.
Az elsősök közül Gavlik Zsófia, Kiss Dorka és Kovács Ramóna, a másodikosok közül Balzam Tamara, Bergel Hanna, Boros Zsófia, Fehér Dániel, Habina Szilárd, Jávor Szahara, Labányi Abigél és Szekrény Jenifer mondott verset.
A harmadik osztályból Blazsanyik Zsófia, Jávor Naomi, Juhász Vivien, Kőrösi Virág, Marcsók Andrea és Zsivcsity Angyela, a negyedik osztályosok közül Andróczky Virág, Füstös Léna, Gál Emese, Nityetin Anasztázia, Pásztor Anabella és Szuknovity Aleksza szavalt. Az ötödikeseket Balázs Luca képviselte, a hatodikosok közül Gál Sarolta, Kisutcai Tímea és Oláh Klaudia, a hetedikesek közül pedig Bakos Dorina és Balzam Boglárka mondta el kedvenc versét.
A költészet-napi ünnepséget Salamon Lilla és Tóth Nikoletta középiskolások szavalatát követően Szabó Lőrinc megzenésített verse zárta.
Minden fellépő hatalmas tapsot kapott, ami reményt ad arra, hogy a jövő generációja továbbviszi a versmondás szépségét.
Paraczky László
Felhívás
Időjárás
