Lapszemle

Szenttamas.rs

 

Családi Kör

2021. április 1.

„Régebben nem az ajándékokra fektették a hangsúlyt”

A 20. századtól a karácsonyt tartják a legfőbb keresztény ünnepnek, de korábban a húsvét, azaz a feltámadás szerepelt az első helyen. Az ünnep magyar elnevezése arra utal, hogy a negyvennapos böjt után végre fogyaszthatunk húst. A szláv nyelvekben viszont az elnevezés inkább a feltámadást helyezi előtérbe. Nagy Valentina a húsvétról beszélgetett interjúalanyaival és hacsak ideig-óráig is, de ez visszarepítette őket a gondtalan gyerekkorba.

Alapjövedelem

Végre egy jó hír ezekben a vészterhes időkben. Radoslav Neradović társadalmi esélyegyenlőségi miniszter bejelentette, Szerbiában még az idén bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelmet. Indoklásában a miniszter kifejtette, a koronavírus okozta válsághelyzet az elmúlt egy év során megmutatta, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jelenlegi elosztási rendszere nem nyújt kellő biztonságot a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok számára, az ország gazdasági ereje ugyanakkor lehetővé teszi ezt a megoldást – Kókai Péter vezércikke.

Áprililili!

Április elseje van, és a szokás úgy tartja, hogy ezen a napon nem kell túl komolyan venni a dolgokat, mert könnyen nevetség tárgyává válhatunk, főképp, ha első látásra vagy hallásra mindent elhiszünk. Mindenkinek volt már része a kissé kínos élményben, amikor valaki, akiben alapvetően megbízunk, meglepő dolgot közöl velünk a szokásosnál is meggyőzőbb hangon, majd amikor látja, hogy kétközbe estünk, és hajlunk arra, elhiggyük neki, váratlanul felkiált: Áprililili! – Beretka Ferenc jegyzete.

A remény üdvözít

A világjárványnak tulajdonított tomboló elhalálozások és a megállíthatatlannak tűnő kereszténygyilkolások közepette a húsvéti remény hangoztatása disszonánsan hangzik. A félelmek és a bizonytalanság, a lelki fájdalmak és a halál fölött ontott könnyek következtében a tekintetek eltompulnak, az érzékelés zavarttá válik, a szavak meg a hazugság álarca mögé bújnak – Dr. Harmath Károly atya írása.

Lezárt határok – szétválasztott családok

A már több mint egy éve tartó járványhelyzet következtében számos vállalkozás kényszerült arra, hogy bezárja a kapuit. A válsággal azok a cégek küzdöttek meg legsikeresebben, amelyek lehetővé tették az otthonról történő munkavégzést – egyre csak növekszik azoknak a dolgozóknak és ügyfeleknek a száma, akik megtanultak megbirkózni az otthoni munkavégzés, vagyis a home office kihívásaival – Natalija Jakovljević riportja.

Évszázadok átbeszélnek egymáshoz

Egy járványnak önmagában nincs politikai karaktere. Más kérdés, hogy közvetve nagyon is: a járványkezelés (szakmaiság helyetti) elpolitizálásától populista vagy diktatórikus célokra történő kihasználásán át az oktatásügyi rendszer leépítésének következményeiig. Szerbiában mintha sikeresebben működne az oltási stratégia, mint a környező országokban. Legalábbis nem dőlt be a rendszer, miként az már az első oltási hétvégén megtörtént Magyarországon – Bence Erika jegyzete.

„Erősnek tartottam magam, de a vírus ledöntött a lábamról”

Kicsivel több mint egy év telt el azóta, hogy a koronavírus-járványt pandémiává nyilvánították. Hosszú hónapokon keresztül várt a világ a vakcinák kifejlesztésére mint a zárt labirintusból való kijutás első lépésére. Most, hogy az oltóanyagok elkészültek, megérkeztek, és használatba kerültek, számos kérdés merül fel az emberekben – Kókai Csilla riportja.

„Tisztességtelenül” élünk (?)

Nemrégen (ki, ha nem) az államelnök mély (?) meggyőződéssel azt nyilatkozta, hogy egy négytagú család két átlagfizetésből tisztességesen meg tud élni. Erre igen sokan felkapták a fejüket, hiszen a mindennapi élet tapasztalatai ezt az állítást csak részben támasztják alá. Ha azonban a statisztikai adatokból indulunk ki, az ország első emberének mindenképpen kénytelenek vagyunk igazat adni – Both Mihály írása.

Quo vadis, Aida?

Kicsit hangzatos filmcím, nem? A „quo vadis” latin mondás, azt jelenti, hogy „hová mész”, az Aida pedig arab eredetű női név, mely Boszniában nem ritka. Másrészt egy világhíres opera címe. Aida Selmanagićnak hívják annak a bosnyák filmnek a főszereplőjét, mely idén az Oscar-díj várományosa a legjobb nemzetközi film kategóriájában – Radics Viktória jegyzete.

KÖZÉLET: Áprilili vagy valóság? – Balla Lajos jegyzete

HINTASZÉK: Április 28-ától lehet jelentkezni az állami támogatásra – Takács Magda írása

KÖZÉLET: Magánbűnök, közerkölcsök

JEGYZET: Nagy baj a kisebbség? – Nagy Nándor jegyzete

A PEREMI FŐPÁSZTOR VALLOMÁSAI: Polcsi néni, a csodás asszony – Szerdahelyi Csongor beszélgetése Huzsvár László (1931–2016) nyugalmazott nagybecskereki megyéspüspökkel 2012-ben

MAGYAR SORSOK VAJDASÁGBAN: „…ingedet már magára vette az ég” – Emléksorok az ötven éve elhunyt Fekete István tiszteletére Szabó Palócz Attila tollából

IRODALOM – Híres B Ede versei JEGYZET: Csak a Kispest! – Csányi Mihály írása

MAGYAR SORSOK VAJDASÁGBAN – Benes László: Kananeusok

TÖRTÉNELMI MOZAIK: A várfoglalások a magyar lakosságot sújtották leginkább – Wilhelm József írása

KÉPHISTÓRIÁK: Arady doktor jókívánságai

HOROGRA AKADVA: Fel! Támadunk! – Huzsvár József jegyzete

NEM A GÓLYA HOZZA: Kérdezz a gyermekedtől!

AZ ORVOS VÁLASZOL: A vakcina a megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől véd

ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK: Irány a természet!

SPORT: A hollandus hibája – Németh János jegyzete

KERT: Körtekör – Randovics Lejla jegyzete

ÖTLETSAROK: Színes húsvéti sütik

KONYHA: Húsvéti maradékból

KÉPES ÖSSZEFOGLALÓ: Leonard Nimoy-napot ünnepeltek Bostonban

Ezen kívül kis- és óriásrejtvény, sudoku, sakkrovat, fejtörő, műveltségi teszt, sajtótörténeti feljegyzések, gyerekszoba, horoszkóp, apróhirdetések, társkereső, viccek és tévéműsor valamint műveltségi teszt április elsejére.

Borítónkon Révész Róbert fotója látható.