Családi Kör

2022. január 20.

Lehet-e becsületes módon munkát kapni?

Izgalmas kérdést vetett fel a napokban a Nauči me! (Taníts meg!) szervezet, amely azt a küldetést vállalta magára, hogy korszerű oktatási formákat hozzon létre, amelyek innovatív, felelős egyéneket képeznek a digitális társadalomban. Az Európai Unió által támogatott Pošteno do posla! (Becsületes módon munkához jutni!) elnevezésű projekt a szervezet kezdeményezése, és az a célja, hogy világos kritériumokat vezessen be a tanárok munkába állásához, hiszen nincs jó oktatás a legjobb tanárok nélkül, de a jelenlegi rendszer megengedi, hogy a megtisztelő oktatói hivatást meg lehessen vásárolni, oda lehessen valakinek ajándékozni vagy akár el is lehessen orozni. – Beretka Ferenc írása

Sürgős és radikális változásokra van szükség…

Ez a hatalom sértést jelent minden olyan gondolkodó ember számára, aki tiszteli a demokratikus elveket, tiszteli a másik embert. Olyan országban élünk, ahol felfüggesztették a demokráciát, amelynek parlamentje csak egy bohózat, ami semmiről sem dönt, és valójában egy bűnözői-gazdasági érdekcsoport dönt mindenről. – Kokan Mladenovićtyal Tóth Imre beszélgetett

Alkotmányossági vizsgálatot kezdeményeznek

Az eljárást a katonai nyugdíjasok szakszervezete indította el az Alkotmánybíróságon azzal az indokolással, hogy nincs összhangban a Szerb Köztársaság alkotmányával, a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival és a ratifikált nemzetközi szerződésekkel. A beadványt Jovan Tamburić elnök írta alá. – Takács Magda írása

Ó, ti szabadkai szép napok!

„Annak, aki Szuboticán született, még akkor sem szabad megfeledkeznie bácskai voltáról, ha egyéb köze nincs is a városhoz, minthogy ott verte föl csecsemő-vinyogásaival a derék szomszédok házának csendjét” – idézi Molnár Jenőt Negyela László Márk az Ó, ti szabadkai szép napok! című egyedülálló kiadványában. – Tómó Margaréta interjúja

Vasverő a Mézesdűlőn

Régi mesterség a kovács és a bognár, egy nagy különbség van közöttük: az előbbi vassal, az utóbbi fával dolgozik, a szekérkészítés során azonban a kovács és a bognár együttes munkája eredményeként készültek a tájra, mesterre jellemző szekerek. A lakatosmesterség a középkorban vált külön a kovácsmesterségétől. – Fehér Rózsának Brusznyai Anton nyilatkozott

Így közlekedünk mi

Melyik korcsoportba tartoznak a legtöbb közlekedési baleset miatt felelős sofőrök, és átlagosan hány évesek voltak azok a járművek, amelyek az említett balesetekben részt vettek? Mely szabálytalanságot követtük el a legtöbbször? Hányan vesztették életüket az utakon, és közülük hány személy halálát okozta az alkohol vagy a kábítószer?

A létező és nem létező ellenzék

A kormány, a pártok és a civilek számára másfél hónap állt rendelkezésre, hogy kampányoljanak a népszavazási kérdés ügyében. Az utóbbi egy-két hétben egyikük-másikuk ezt meg is tette. Volt, aki az igen, mások a nem szócska bekarikázására buzdítottak. Ahogyan az már lenni szokott. Mindennek azonban semmi jelentősége nem volt. – Kocsányos Pálma írása

Állati dolgok

Talán óvodás lehettem, amikor Citrom hozzánk került. A nagyszüleimmel éltünk, és a nagynénémék keverék kutyája azért száműzetett az ő családjukból, mert az unokaöcsém egy másikra, egy fajkutyára vágyott. Citromot a nagyszüleim kelletlenül fogadták be, és a gondozott kertet kímélendő azonnal és örökre láncra verték. Nem emlékszem, hogy valaha is odamentem volna megsimogatni Citromot. Nem ezt láttam a szüleimtől, a nagyszüleimtől. – Fehér Rózsa vezércikke

A csodák országa

Szűkebb pátriánkban a közösségi oldalakon egy fényképpel illusztrált pártközlemény váltott ki nagyobb figyelmet, a Palicsi-tó partján ugyanis a fürdőhely nevét immár magyarul is kiírták, miután az itteni magyar politikusok másfél évig győzködték a várost vezető koalíciós partnerüket, hogy ezt illene megtenni. Az idősebbek még emlékeznek azokra az átkosnak is nevezett időkre, amikor az ilyesmiért nem kellett politikai harcot folytatni: természetesnek számított, hogy magyarul is szerepelnek az ilyen jellegű feliratok. – Németh János írása az Aranykor rovatban

A szemétbe vagy a lefolyóba dobja?

A hulladékkezelési törvény értelmében a gyógyszertárak kötelesek átvenni a lejárt, illetve fel nem használt gyógyszereket, azok megsemmisítési költségeit pedig a gyártónak kellene állnia. Az előírások ellenére a gyógyszerek nagyon sok helyen mégis a szemétben vagy a lefolyóban kötnek ki. – Tómó Margaréta annak járt utána, mi lesz a sorsuk a lejárt szavatosságú gyógyszereknek

A LÉLEK EREJÉVEL: A Szentírás Isten szerelmeseivé tesz bennünket – Harmath Károly OFM írása

RABLÓGAZDÁLKODÁS: A transzhumanista tökéletes, öröklétű ember – Wilhelm József cikke

JEGYZET: Rio Tinto – Both Mihály írása

MAGYAR SORSOK VAJDASÁGBAN: Az Eugén-emlék hányattatásai

KÖZÉLET: „Mélyrepüljünk együtt” – pedig én már ráuntam – Balla Lajos cikke

JEGYZET: Az év koronája – Nagy Nándor kommentárja

ÁLLATI DOLGOK: Egy életen át tartó, szeretetteljes kapcsolat

INTERJÚ: Biztonságos közeg édesanyáknak – Pósa Tamara beszélgetett Berényi Emőkével

ANDRUSKÓ KÁROLY LINÓLEUMMETSZETEI: Maximalizmus és alaposság – Szabó Palócz Attila írása

KÉPHISTÓRIÁK: Háttérbe szorulva; Spachta úr felmagasztalása

IRODALOM: Bogdán József versei

HOROGRA AKADVA: Öreg Sam – Huzsvár József jegyzete

SPORT: A játszma vége – Németh János írása Novak Đoković ausztráliai kálváriájáról

NEM A GÓLYA HOZZA: Császár után természetesen?

AZ ORVOS VÁLASZOL: Seprűvéna – esztétikai hiba vagy annál több?

ÖTLETSAROK: Itt a farsang, áll a bál!

KONYHA: Citromos és narancsos ételek, sütemények

Ezen kívül kis- és óriásrejtvény, fejtörő, sakkrovat, sudoku, műveltségi teszt, gyerekszoba, horoszkóp, apróhirdetések, társkereső, viccek és tévéműsor várja az olvasókat.

Borítónkon Révész Róbert alkotása látható.