Budi nastavnik srpskog kao nematernjeg jezika – upiši grupu Srpska filologija u kontaktu s mađarskom/slovačkom filologijom
Kako bi se bogatstvo u raznolikosti Vojvodine, njenoj multikulturalnosti i multijezičnosti, negovalo i razvijalo, neophodno je uticati na svest ljudi o tome koliko je interkulturalnost, dakle međusobno prožimanje različitih kultura, veoma važan segment u procesu sazrevanja opšte tolerancije, ali i napretka ne samo individue nego i društva u celini. Nije neophodno posebno naglašavati da je najbolji put da se kultura jedne sredine, naroda, etnikuma i sl. upozna onaj na čijem se prvom mestu nalazi jezik.
Upravo ovo i predstavlja centralni zadatak studijske grupe Srpska filologija u kontaktu s mađarskom/slovačkom filologijom Filozofskog fakulteta u Novom Sadu, jedinstvene u Srbiji, pa i u regionu.
Ovaj studijski program obrazuje nastavni kadar specifičnog profila – nastavnika srpskog kao nematernjeg jezika. Smatramo da je izuzetno važno da nastavu ovog predmeta realizuju kompetentni nastavnici, upoznati sa teškoćama s kojima se susreću učenici čiji maternji jezik nije srpski. Program je osmišljen tako da studentima obezbedi lingvistička znanja i metodičke veštine koje će ih pripremiti za kvalitetno izvođenje nastave. Tokom studija naši studenti uče i jezik sredine (mađarski/slovački), što, takođe, doprinosi njihovoj jezičkoj i profesionalnoj kompetenciji. Naši studenti često dolaze iz višejezičnih sredina. Neki bolje vladaju srpskim, a neki jednim od jezika nacionalne zajednice. Tokom studija oni se usavršavaju u poznavanju oba jezika.
Pored nastavničkog, navedeni profil otvara vrata nizu profesija u različitim institucijama kulture i masovnih medija u kojima je multinacionalnost zastupljena u bilo kojem vidu. Konačno, deficitarnost ovog izlaznog profila omogućuje zaposlenje mladih odmah nakon završenih studija, što ovaj studijski program čini dodatno atraktivnim – kaže između ostalog Dušanka Zvekić-Dušanović, Šef Odseka za srpski jezik i lingvistiku, Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu. Ona je dodala, budući da se radi o prepoznatljivim, društveno opravdanim i korisnim profesijama, pozivamo zainteresovane kandidate da se o ovom studijskom programu detaljnije obaveste na sajtu Filozofskog fakulteta.
Evo šta o ovom smeru kažu bivši i sadašnji studenti fakulteta:
„Pošto potičem iz mešovitog braka, još kao mala sam naučila oba jezika (majka mi je Srpkinja, a otac Mađar). Oduvek sam želela da budem profesor, i kada sam čula za ovaj smer, shvatila sam da je on prava prilika za mene. Ovaj studijski program je interesantan iz razloga što se u njemu student može upoznati sa detaljima i srpskog i mađarskog jezika, sa njihovom istorijom, gramatikom, književnošću, kao i sa sličnostima i razlikama među njima.
Čim sam završila osnovne studije počela sam da predajem srpski kao nematernji jezik. Najpre deci predškolskog uzrasta u okviru letnje školice koju je organizovala biblioteka „Sarvaš Gabor“ u Adi, zatim sam se zaposlila OŠ „Čeh Karolj“ u Adi, gde predajem srpski jezik Mađarskoj deci nižih i viših odeljenja kao i deci sa posebnim potrebama. Trenutno radim u letnjoj školi i predajem srpski jezik učenicima mađarske nacionalnosti, treće godine srednje škole. Za samo godinu dana stekla sam ogromno iskustvo jer sam predavala deci svih uzrasta. To, da sam za ovako kratko vreme radila na ovoliko mesta potvrđuje činjenicu koliko je zapravo ovaj smer tražen u našim krajevima, i koliko je velika potreba za profesorima srpskog kao nematernjeg jezika.
Toplo preporučujem svim budućim studentima ovaj smer.” (Valentina Nađ, Ada)
„Odluku da upišem smer Srpski kao nematernji jezik smatram jednom od najmudrijih odluka vezanih za svoju profesionalnu orijentaciju. Odmah po završetku osnovnih studija dobila sam posao u jednoj osnovnoj školi, u kojoj i danas radim. Zanimanje nastavnika srpskog kao nematernjeg pruža mnoštvo mogućnosti, kao i velike šanse za zaposlenje.” (Snežana Hasanagić, Srbobran)
„A nevem Takács Andrea, szerb nyelv mint környezetnyelv szakon tanultam a Bölcsészettudományi Karon, Újvidéken öt évig. Azért választottam ezt a szakot, mert mindig is érdekelt ez a nyelv, hiszen egy multikulturális közösségben élünk. Tanulmányaim során mélyebben megismerkedhettem a két nyelv kapcsolatával, rengeteget tanultam a fordításról és megismertem a szerb irodalmat és kultúrát. Miután diplomát szerzel, több szakmában is dolgozhatsz, lehetsz akár tanár, könyvtáros, fordító vagy lektor is. Diplomálás után egy általános iskolában kaptam munkát, mint alsós szerb tanítónő magyar osztályokban. Nagyon szeretem a munkámat. Azt szeretném, hogy a gyerekek szeressék, érdeklődjönek a nyelvek iránt, mert ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy. Úgy gondolom, hogy a szerb és a magyar kultúra közötti kapcsolat fenntartása és tanulmányozása fontos, annak érdekében, hogy jobban megértsük egymást és azt a helyet, Vajdaságot, ahol élünk.” (Takač Andrea, Bačka Topola)
„A diplomaszerzés után két évig helyettesítettem általános- és középiskákban, azután állandó munkát kaptam a csókai suliban. Onnan mentem át a Vajdasági Pedagógiai Intézetbe, ahol alkalmam nyílt bekapcsolódni a szerb mint nem anyanyelv oktatásának korszerűsítésével foglalkozó munkacsoport tevékenységébe. Így továbbra is kapcsolatban maradtam a Tanszékkel s tanáraimmal, valamint munkámon keresztül lehetőségem van a vajdasági fiatalok itthonmaradásának megkönnyítésére is.” (Žužana Mezei, Novi Sad)
„Smer Srpski u kontaktu sa mađarskim jezikom tj. Srpski kao nematernji upisala sam slučajno zbog mesta na budžetu iako nisam znala šta taj naziv tačno znači i šta ću moći sa tim zanimanjem da radim. Danas bih ga upisala namerno jer je to jedini smer povezan sa srpskim jezikom, a sa kojim imate bezbroj mogućnosti i zagarantovan posao nakon zavrsenih studija jer je broj nastavnika/profesora srpskog kao nematernjeg i stranog veoma mali. Ja sam posao u stuci dobila još kao apsolvent i već dve godine radim kao asistent na Projektu angazovanja asistenata u nastavi za pomoć i podrsku nastavnicima srpskog kao nematernjeg u albanskim školama na teritoriji Preševa, Bujanovca i Medveđe vođen od strane Koordinacionog tela i OEBS-a. Profesori na fakultetu su vrhunski stručnjaci i pored toga što svoje znanje prenose na studente, stalno su, u mom slučaju bar, bili uz mene i bodrili me da nastavim dalje, trudili se da me motivišu maksimalno, te mi je tako jedna od profesorica ukazala i na kontakt srpskog sa albanskim jezikom, ohrabrila me da krenem sa učenjem albanskog tokom studija i evo me nekoliko godina kasnije u albanskoj školi kao asistent nastavnika srpskog kao nematernjeg.
Uz malo hrabrosti i redovnog učenja čeka vas sigurna budućnost. Srećno, buduće kolege!” (Olgica Stojanović, Vranje)
„Amikor egyetemet választottam, a szak mellett a város is nagy mértékben szerepet játszott a döntésem meghozatalában. Így jutottam Újvidékre. Már maga a város is megad minden lehetőséget, amelyre egy friss egyetemistának szüksége lehet. A Bölcsészettudományi Karon belül az én választásom a Szerb nyelv kapcsolata a magyar nyelvvel elnevezésű szakra esett, ami mindenképpen jó döntésnek bizonyult, hiszen ez az egyetemen országszerte elismert tudást ad a hallgatóknak. Olyan lehetőségekkel találkozhatunk tanulmányaink alatt, amik pozitívan hatnak mind a pályánk, mind az életünk során, emellett az oktatás színvonala is kiemelkedő a hazai egyetemek viszonylatában. A szakomat nagyon szeretem, gyakorlatias, ami hasznos lesz majd a munkám során. A tanárok igazán segítőkészek és közvetlenek. A szaktársaimmal kapcsolatosan pedig elmondhatom, hogy néhány emberrel sikerült tartós barátságokat kialakítani az elmúlt évek során. Tanulmányaimnak illetve a választott szaknak köszönhetően kézzel fogható tudást szereztem.” (Doroća Šarnjai, Kanjiža)
„Pošto je bilo manje studenata nego na nekim drugim smerovima, imao sam osećaj da smo dobili više pažnje od profesora, što je svakako pomoglo da lakše savladamo gradivo (npr. na slovačkom sam često imao predavanja jedan na jedan). Svi su bili veoma kolegijalni i voljni da nam izađu u susret. To je pomoglo i prilikom konkurisanja i dobijanja stipendije (redovne državne, kao i Dositejeve). Takođe, dobio sam priliku da usavršim znanje slovačkog u Bratislavi, kao i da sarađujem sa Maticom srpskom, što se nikada ne bi desilo da se nisam odlučio za ovaj smer. Iako ne radim u struci, poznavanje srpskog jezika, kao i znanje stečeno o drugim jezicima pomoglo mi je u velikoj meri prilikom profesionalnog angažmana. I dalje svakodnevno primenjujem ono što sam naučio o lektorisanju i jezičkim stilovima, između ostalog.” (Damjan Malajev, Zrenjanin)
„Miért pont ezt a szakot választottam? Adai vagyok, és már gyerekkoromban láttam, hogy a magyar gyerekek számára nehezen megy a szerb nyelv tanulása. Mivel én vegyesházasságból származom, egyidőben sajátítottam el a szerb és a magyar nyelvet, és mindkettőt egyaránt szerettem már akkor. Ezért elhatároztam, hogy felnőttkoromban megpróbálom valahogy megkönnyíteni, megszerettetni a magyarokkal a szerbet. Amikor hallottam, hogy Újvidéken létezik a szerb nyelv mint környezetnyelv szak, tudtam hogy ott a helyem. Egyetemi tanulmányaim során rengeteget megtudtam mindkét nyelvről, esélyem volt kipróbálni milyen a fordítás, és végig nagyon jól éreztem magam, mert a tanárok rendkívül segítőkészek voltak. Már az egyetemista éveim alatt elkezdtem dolgozni. Nem csak tanítással foglalkozom, fordítok, és lektorálok is. Örülök, hogy ezt a szakot választottam, és mindenkinek csak ajánlani tudom.” (Ana Jakovljević, Ada – Novi Sad)
