Felhívás

Szenttamas.rs

 

29. Egyetemi Nyelvészeti Napok

Papp György-emlékkonferencia

2021. november 9.

(Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék)

2021. november 9-én az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke – ezúttal online, zoom-platformon – megtartotta hagyományos 29. Egyetemi Nyelvészeti Napok nevű nemzetközi konferenciáját, amellyel Papp György tanár úr emlékének tisztelegtünk születésének 80. évfordulója alkalmából.

A virtuális térben zajló nyelvészeti konferencián öt országból 25 előadó vett részt. Magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági nyelvészek öt ülésszak keretében mutatták be kutatásaikat

A konferenciát Toldi Éva tanszékvezető nyitotta meg, minek során méltatta Papp tanár úr mukásságát és hagyatékának fontosságát közösségünk számára.

Ezt követően a konferencia plenáris előadói, Forgács Tamás (Szeged, Maggyarország) és Kontra Miklós (Budapest, Magyarország) mondták el előadásukat. Forgács Tamás a tabuizálásról mint a frazeológiai változás egyik forrásáról beszélt, Kontra Miklós pedig a magyarországi városi dialektológia kutatásának eredményeiről értekezett.

Ispánovics Csapó Julianna (Újvidék, Szerbia) ezt követően szólt Papp György kultúrateremtő tevékenységéről az Új Kanizsai Újság hasábjain, ami kiemelkedő jelentőségű a vajdasági magyarság szempontjából.

A tanár úr rendkívül szerteágazó kutatási tevékenysége, mely többek között a kontrasztív nyelvészetre, fordítástudományra, helyesírás-tanításra, szociolingvisztikára, frazémakutatásra, korpuszteremtésre és még sok egyébre is kiterjedt, a konferencia tematizálódási arculatára is kihatott. Az előadásokat nem könnyű kategorizálni, mivel egyik-másik több témakört is érint, mégis megpróbálunk egy nem teljességre törekvő áttekintést nyújtani belőlük.

Pásztor-Kicsi Mária (Újvidék, Szerbia) és Pál Helén (Budapest, Magyarország) tartottak előadást. Utóbbi előadónk az al-dunai székelyek körében végzett frazeológiai kutatásáról beszélt.

A diakrón kognitív szemantika köréből Szabó Rékától (Budapest, Magyarország) hallhattunk előadást, az ész és az elme metaforáiról az ómagyar nyelvben.

A szövegtani-retorikai beszámolók többek között a fiatalok beszédprodukciós és -percepciós jellemzőire összpontosultak. Katona Edit (Újvidék, Szerbia) például védő- és vádbeszédekben előforduló szövegkohéziós eszközöket ismertetett, melyeket egyetemisták körében figyelt meg, Gergely Viktória és Vančo Ildikó (Nyitra, Szlovákia) pedig a szövegértési képességek jellemzőiről tartott előadást.

A kétnyelvűséget és kontrasztív nyelvészetet érintő előadásokon aktuális frazeológiai és lexikográfiai kérdésekkel is megismerkedhettünk, melyek keretében Halupka-Rešetar Szabina (Újvidék, Szerbia) az új magyar–szerb középszótárról, Andrić Edit (Újvidék, Szerbia) pedig a készülő kétnyelvű frazeológiai szótárról számolt be. Gazdag Vilmos (Beregszász, Ukrajna) a kortárs kárpátaljai magyar irodalom szláv kölcsönszavairól beszélt, Rosenberg Mátyás (Budapest, Magyarország) a magyarországi beás roma közösség helységneveiről szólt, míg Kadvány Gergely (Szeged, Magyarország) a foglalkozást jelölő főnevek nyelvpolitikai kérdéseiről tartott előadást, különös tekintettel az olasz nyelvre,

A fordítástudomány területén a nyelvi tabunak a fordításban megjelenő problémájával Miklódy Dóra (Miskolc, Magyarország) esettanulmányából ismerkedhettünk meg.

Az oktatás kérdéskörében Tódor Erika-Mária (Csíkszereda, Románia) előadásában ismertetőt hallhattunk az offline és online tantermi nyelvhasználati stratégiákról, Dudics Lakatos Katalin és Csurman-Puskás Anikó (Beregszász, Ukrajna) kisikolások nyelvhasználatának alakulásáról értekeztek, Tóth Ágota (Újvidék, Szerbia) a magyar nyelvi és irodalomi tantervek korszerűségéről számolt be, Kozmács István és Vančo Ildikó (Nyitra, Szlovákia) a helyesírás elsajátításának jellemzőiről beszélt, különös tekintettel a kiejtés szerinti írásmódra, Patai Mercédesz (Szeged, Magyarország) pedig az igei aspektusnak a magyarországi egyetemisták körében történő tanításáról értekezett.

A nyelvtani kérdéseket illetően Sipos Mária, valamint Oszkó Beatrix a lokatív igei szerkezetekről beszélt, a korpusznyelvészet kapcsán viszont Simon László az elektronikus dokumentumok korpuszba való beépítéséről, Molnár Csikós László pedig a regionális köznyelvek korpusznyelvészeti megközelítéséről tartott előadást.

A konferencián tehát betekintést nyehettünk a mai Kárpát-medencei magyar nyelvhasználat legújabb kutatásaiba, a kortárs irodalomban előforduló, a magyar nyelvészeti kutatásokat érintő kérdésekbe (mint például a nyelvi tabu kérdésköre), fordítástudományi témakörökbe, különböző nyelvészeti diszciplínák aspektusai alapján. Az élőnyelv megfigyelése a szinkrón nyelvészet számára kimeríthetetlen kutatási feladat, mivel a beszédhelyzetek folyamatosan változnak, variálódnak, a beszélők szociokulturális háttere is állandó változást mutat, ami úgyszintén kedvez a nyelvhasználati szokások variálódásának. Az online tér pedig új kommunikációs stratégiákat hív elő a beszédpartnerek között, a nyelvi erőforrások átértékelődnek, és az emocionális nyelvi elemek hangsúlyossá válnak, mint ahogyan azt Tódor Erika Mária részletesen prezentálta előadásában. Az említettek mellett a fiatalok nyelvhasználata és az iskolai oktatás kapcsolata is kiemelt témaköre volt a tanácskozásnak.

 

szenttamas.rs