Makramé, vesszőfonás és horgolás

Szenttamáson kiállították a szakkörös tevékenység során készült tárgyakat

A szenttamási Kultúrotthonban május 30-án zárult A Szakkör program alkotóinak kézműves kiállítása. A tárlat az intézmény galériájában kapott helyet, és a kézimunkázók csapatának munkáját mutatta be a baba-mama horgolás, makramé és vesszőfonás területén.

A tárlat május 20-án nyílt meg, amelyen a jelenlévőket először Dejan Korceba, a Kultúrotthon igazgatója köszöntötte, őt követően Füstös Erzsébet, a Kézimunkakedvelők Egyesületének elnök asszonya szólalt fel, és megköszönte a tárlat létrejöttét mindazoknak, akik valamilyen módon segítették, hogy az egyesület alkotói megmutathassák több hónapnyi munkájuk gyümölcsét.

A program szenttamási megvalósulását a jó hangulatú rendezvényen Pálfi Natália, A Szakkör magyarkanizsai koordinátora üdvözölte, aki többek között elmondta, a szenttamási Kézimunkakedvelők Egyesületének tagjai az elmúlt hónapokban a gyakorlatban is megtapasztalták, mit jelent szakkörösnek lenni, mit jelent közösségben dolgozni, új dolgokat felfedezni.

− A program lényege nemcsak az adott kézműves mesterség elsajátítása, hanem a közösségek megtartása, fenntartása és bővítése, erősítése. A szenttamásiak ebben az évben is magasra tették a lécet, kiválóan, mesterien teljesítették a szakköri programokat – mondta a koordinátor.

Pálfi Natália tanúsítványt adott át minden résztvevőnek, aki bekapcsolódott a Nemzeti Művelődési Intézet Tudásunkkal kézenfogva a közösségekért elnevezésű programba. A kiállítást Zsúnyi Tibor helyi plébános nyitotta meg.

Összegezve az elmúlt hónapok munkáját, Füstös Erzsébet kiemelte, a kézimunkázók a szakkörös foglalkozásokat rendes tevékenységük mellett a 2023/24-es idényben először vállalták el, összekovácsolódott csapatként dolgoztak, és mindannyian jól teljesítettek.

− A munka folyamán nagyon sokat tanultunk, és szeretnénk folytatni. Heti rendszerességgel jöttünk össze, szerdán a makramét, pénteken a baba-mama horgolást, szombaton pedig a kosárfonást csináltuk. Minden témában húsz oktató videófelvételt kaptunk, a magyarázat és a leírás alapján sokkal könnyebb volt elsajátítani egy-egy technikát. Az anyagot Magyarországról kaptuk, az egész program pedig a magyarkanizsai Felnőttképzők Regionális Hálózatának (FERHA) koordinálásával működött.

Füstös Tibor a vesszővel történő munkát, ezen belül pedig a kosárfonás technikájának elsajátítását másfél évvel ezelőtt kezdte.

− Nehezen indult az egész, ráadásul igen összetett folyamatnak tűnt. Temerinbe jártam továbbképzésre, ahol többedmagammal magyarországi oktató segítségével lassan belejöttünk a dolgok menetébe. Idővel nagyon megtetszett, manapság pedig, miután leülök vesszőt fonni, teljesen lenyugszok. A kiállításra héjas vesszőbők készült tárgyakat, főleg kosarakat hoztam, de tudni kell, hogy a vesszőt általában főzik, és főleg a hántolt vesszővel dolgozunk.

Az egyesület tagjai először találkoztak a makramé technikával. Kiss Éva elmondta, a csomózás bonyolultnak tűnt, nehéz volt megtanulni.

− Az emberek azt hiszik, hogy könnyű csomót kötni, de egyáltalán nem így van. Mert nem mindegy, hogy balról jobbra, jobbról balra vagy felülről, illetve alulról húzzuk a szálat. Számomra nagyon nehéz volt, csak lassan jöttem bele a logikájába, most viszont már sokkal könnyebben megy, és szép dolgok készülnek. Eleinte kenderfonállal dolgozunk, de vannak külön makraméfonalak is, amiket lehet rendelni.

A kérdésre, hogy milyen tárgyak készültek, Éva elmondta, hogy kulcstartóval kezdték, mert az a legkönnyebb, de az elmúlt hónapok alatt karácsonyfadíszeket, függő virágtartókat, kulacstartókat és sok egyéb dísz- és használati tárgyat sikerült csomózni.