Emlékezzünk múltunkra

Szenttamas.rs

 

Nemzeti ünnepünk, március 15.

 

Magyar történet múzsája,

Vésőd soká nyúgodott.

Vedd föl azt s örök tábládra

Vésd föl ezt a nagy napot!

Petőfi Sándor: 15-dik március, 1848 (részlet)

 

Ma van nemzeti ünnepünk, március 15-e, a magyar szabadságharc kitörésének 173. évfordulója. Állami ünnep Magyarországon, de minden magyar ember ünnepe, bárhol is él a nagyvilágban. Szenttamás a szabadságharcban sokat szenvedett, számos csata színhelye volt, ahol a magyarság két tűz közé került, és csak 1849. április 4-én sikerült felszabadulni a lázadó, nyíltan a császár mellett felsorakozott szerb elnyomás alól. Ezekről a megpróbáltatásokról már olvashattak a honlapunkon megjelent írásból, pontosabban Csáby Ferenc plébános feljegyzéseiből, melyeket a Kalocsai Levéltárban, valamint a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban találtunk. Egyik cikkben a szenttamási történések vannak leírva, 1848. június 22-ig, a folytatását pedig a honlapon június 22-én ismertettem.

Maradjunk azonban a jelenben, és foglalkozzunk magunkkal.

Tavaly, közvetlenül a nemzeti ünnep előtt le kellett mondani az tervezett műsort a járvány miatt, ez az idén is így történt. Semmilyen nyilvános rendezvényt nem tarthatunk, de azért a szívünkben nem feledkezünk meg a szabadságharc kitörésének napjáról. A Citerazene-barátok Klubja már 1996-ban alkalmi műsorral ünnepelte március 15-ét a Népkönyvtárban, ez alkalommal alkalmi kiállítás is nyílt, később pedig az ünnepet közösen ünnepeltük a szenttamási magyar nyelven tanuló iskolásokkal, óvodásokkal és kultúregyesületekkel. Igazi összefogás volt az. Tavaly is így terveztük, és az idén is így képzeltük el, de a járványügyi helyzet ismét közbeszólt. Igazán depressziós ez az állapot, mert a bezártság, a korlátozások egyre jobban fárasztják úgy a felnőtteket, mint a gyerekeket, és egyelőre nem látszik a vége. A kulturális élet csaknem teljesen leállt, csak egy pár (dicséretre méltó) eseményt sikerült megvalósítani az egyesületeknek, a kicsikkel való foglalkozás azonban teljesen megszűnt. Nincsenek próbák a Zsebszínházban, a kúlturális élet érezhetőleg mellőzve lett. Ami megmaradt, az az online térben való munka, ami nem mindenki számára elérhető, de bizonyos formában megfel a kulturális élet töredékének közvetítésére. Mint olyat, kihasználjuk. Mit lehet ilyenkor tenni, hogy a helyzet megváltozzon? Látva a szomszédos és távolabbi magyar közösségeket, észrevehető, hogy mindenki próbál alkalmazkodni az előállt helyzethez, és azok, akiknek tulajdonában helyiségek, művelődési otthonok vannak vagy használhatják azokat, továbbra is dolgoznak, természetesen betartva egészségügyi előírásokat, intézkedéseket. Sajnos nekünk Szenttamáson ez a lehetőség nem adatott meg, de jó úton haladunk, bízunk abban, hogy hamarosan ezt a gondot is megoldjuk A nemzeti újrakezdés jegyében ugyanis lehetőség nyílik a Magyar Kulturális Központ felépítésére, ahol minden lehetőség adott lesz a szenttamási magyar közöség kulturális és közösségi munkájához, minden egyesületnek és civil szervezetnek, egy helyen, a 21. századi követelményeknek megfelelően. Erre minden feltételünk megvan: a telek, a teljes tervdokumentáció, az építkezési engedély és a többi adminisztrációs dokumentáció is. Egyetlen dolog hiányzik: az akarat. Ha ez is meglesz, biztos vagyok benne, hogy onnantól egészen másképpen néznek ránk az emberek: komolyabbnak és értékesebbnek vesznek bennünket, itthon és környezetünkben.

E cél megvalósításának érdekében kívánom mindenkinek, hogy gondolatban emlékezzen az 1848-as szabadságharc kezdetére, a hősökre, akik életüket adták a szabadságért, mindazokra akik életüket vesztették a forrongásban, ami megváltoztatta a történelmet és az életünket is.

 

Németh Dezső

szenttamas.rs