Ne siessünk a fejtrágyázással!
Ahol csak van rá lehetőség, el kell végezni a talaj elemzését
A verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat adatai szerint a Verbász‒Kúla‒Becse‒Szenttamás határban az ősz folyamán 36 ezer hektáron került földbe a mag. Búzából 31 ezer hektárt – ami közel 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban, őszi árpát 4000, míg olajrepcét 1000 hektáron vetettek.
Biljana Dobranić, agronómus, a vállalat szakembere elmondta, a vetés időpontjától függően a búza különböző fenológiai fázisban van.
− Azokon a parcellákon, ahol az optimális időben történt a vetés, a növény jelenleg a bokrosodás kezdetén van (BBCH 21-25), a később vetett parcellákra viszont a BBCH 12-13 fejlettségi stádium a jellemző. Az őszi árpa jelenleg a bokrosodási fázisban van (BBCH 24-25).
A kalászosok szemrevételelése során az árpa esetében mintegy 50 százalékban észlelhető a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres), ami egyébként az őszi árpa legsúlyosabb levélbetegsége, a gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) pedig a növények kb. 16 százalékánál jelentkezett. Az árpán a sárga- és feketerozsdán kívül megjelent még a törperozsda (Puccinia hordei), mely korai fertőzés esetén jelentős károkat okozhat.
Az ősszel elvetett búza mintegy 38 százalékánál jelentkezett a lisztharmat (Erysiphae graminis), egy nagyobb parcellán a vörösrozsda (Puccinia recondite) 45 százalékban károsította a kenyérgabonát, de szerencsére a többi területen ritkábban fordul elő.
Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban vegyszeres növényvédelem nem javasolt, a szakszolgálat továbbra is figyelemmel kíséri az őszi árpa és búza egészségi állapotát, és haladéktalanul tájékoztatja a mezőgazdasági termelőket a növényvédelmi intézkedések időpontjáról – fogalmazott az agronómus. Hozzátette, amennyiben az időjárás engedi, a termelők ebben az időszakban feltétlenül járják át a parcellákat, és ahol arra szükség mutatkozik, védekezzenek a rágcsálók ellen.
Biljana Dobranić szerint a fejtrágyázással nem kell sietni, azonban fontos elvégezni a talajanalízist, ami relatív pontos meghatározó módszer a föld nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát illetően. Mint mondta, az Nmin módszer a talajok ásványi ‒ mineralizálható, a szerves anyagokból lebomló ‒ nitrogén tartalmának mérésén alapul, pontosabban a tél végén, azaz kora tavasszal a talaj 0‒30 és 30‒60 cm-es rétegéből vett talajminták által kimutatja, hogy mennyi nitrogén hiányzik, illetve mennyivel van több a kelleténél a talajban.
− Vidékünkön az AN – ammónium-nitrát használata a legelterjedtebb, hiszen gyorsan oldódik, de itt van még a népszerű Urea műtrágya is. Utóbbi kiszórása már február elején ajánlatos, mert ennek a műtrágyának – az időjárás függvényében − akár harminc napra van szüksége ahhoz, hogy javítson a növények állapotán.
− Fontos, hogy a fejtrágyázást minőségesen és időben végezzük, ugyanis nitrogén hiányában nem számíthatunk hozamokra. Nem szabad azonban eltúlozni az adagolást, mert akkor káros a növényekre – figyelmeztet a verbászi agronómus.
Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az első fejtrágyázás alkalmával 60-70, majd 15-20 nap múlva a fennmaradt 30-40% nitrogént szórják ki a gazdák.
Szöveg és fotó:: Paraczky László
Szerkesztette és közzétette: Németh Dezső