Gyönyörű a búza a szenttamási határban
A korai tavasz érkezésének köszönhetően előrehaladott állapotban vannak az őszi kalászosok. A szenttamási mezőgazdasági szakosztály adatai szerint a birtokok tavaly ősszel 1100, a magángazdaságok pedig 5800 hektáron vetettek kenyérgabonát, az őszi árpát illetően a határban összesen 800 hektáron került földbe a mag. Arról, hogy jelen pillanatban milyen az őszi kalászosok, ezen belül pedig a búza állapota, Miomir Crveni turjai termelőt faggattuk.
– A búza vetésterületét illetően a szenttamási határban ideértve Turját is, az már évek óta nem változik. A község területén az össz termőföld mintegy 20–25 százalékát teszi ki búza, a statisztika tudtommal csak kis mértékben jegyez néha emelkedést, illetve csökkenési tendenciát. Hogy miért vetettek az ősszel a termelők valamivel több kenyérgabonát, arra három érvet tudn;k felhozni: előszöris a vetésforgó miatt, mert tudjuk, hogy ez nagyon fontos tényező, és tudjuk azt is, hogy a búza az első olyan termék, amely friss pénzt hoz a termelőknek, és végül – de nem utolsó sorban – a búzánál a növénynemesítésnek köszönve, az előző évekhez viszonyítva sokkal nagyobb hozamok jegyezhetünk – mondja a termelő. Személyes tapasztalataimból kiindulva – de nem dicsekvésképpen elmondhatom, hogy nálam az utóbbi 4-5 évben a búzahozam csaknem 40 százalékkal megnőtt. A megfelelő agrotechnikának köszönhetően az utóbbi két évben 4,2–4,6 tonna termett holdanként, az idén pedig már szeretnék 5 tonnás átlaghozamot elérni. A népszerűséget illetően tudjuk, hogy jó földjeink vannak, jó vetőmagok is, viszont a gabona felvásárlási ára az, ami hátráltatja a termelőt. Jelen pillanatban a búza ára 20,5 dinár áfa nélkül, de tudjuk, hogy a nyáron 15,5 dinár fizettek érte áfástól. Ezeket a dolgokat kellene egyszer már végleg helyrerakni. A gond szerintem abban van, hogy itt Vajdaságban mi a minőség helyett elsősorban a gazdasági szempontokat tartjuk szem előtt. Magyarán, ahelyett, hogy minőséges búzát vinnénk ki, mi a mennyiségre fókuszálunk, és ez nem jó. Ha mindenki a jó vetőmag minőségére és az ezáltal elért magas hozamokra figyelne, szerintem sokkal jobban járnánk a kivitelt illetően, a vevő is elégedettebb lenne. Nem szeretném az Újvidéki Növénynemesítő Intézetet reklámozni, de az ő szakembereik 4–5 fajta olyan csúcsminőségű vetőmagot állítottak elő, amelyek már több külföldi elismerést is kaptak. Ezeket a vetőmagokat kellene nekünk, termelőknek vetnünk, amelyek a minőségnek köszönve már magasabb árat is szavatolnák – magyarázta a turjai termelő.
Példaként azt hozta fel, hogy ha az ilyen búzáért a termelők megkapnák a 25 dináros árat, a hozamok pedig elérnék holdankénti 4,5 tonnát, a gazdák minden bizonnyal nagyobb területen vetnének kenyérgabonát, tehát növelni tudnánk a kivitelt.
Az enyhe télnek és a korai tavasznak tudható be, hogy nem csak a búza fejlődött jobban, hanem a tavaszi mezőgazdasági munkálatok is 15–20 nappal előbb kezdődtek a szokásosnál. A búza a télen folyamatosan bokrosodott, hiszen ha a hőmérséklet 6-7 fok felett van, a növény „dolgozik”. Ennek ellenére az őszi kalászosok állapota nagyon szép, sőt, kimondottan gyönyörű parcellák is vannak. A búza termesztésben általános, hogy a gombák ellen legalább egyszer megvédjük az állományt. Elsősorban virágzáskor, a kalász védelmére irányulnak ezek a kezelések. Az egyre intenzívebb termesztéstechnológia (trágyázás, sűrűbb állomány) nemcsak a potenciálisan elérhető termést növeli, hanem a kórokozók fellépésének valószínűségét és kártételének nagyságát is. Ezért magasabb termesztési színvonalon kétszeri védekezést is alkalmazhatunk, melyekkel elérhetjük, hogy március végétől a betakarításig az állományt egészségesen tudjuk tartani. Az első kezelések a levélbetegségek ellen irányulnak. A védekezés időzítését előrejelzésre, táblaszintű megfigyelésekre és a búza fenológiájára kell alapozni. A második védekezést a kalászbetegségek, elsősorban a fuzáriózis és a későn fertőző levélbetegségek (rozsdafélék) ellen kell irányítani – mondta Miomir Crveni. Hozzátette: Mindkét időpontban történő felhasználásra olyan vegyszert kell alkalmazni, amely a betegségek széles spektruma ellen hatékony védelmet biztosít, és egyben termésnövelő hatással is rendelkezik.
Paraczky László
