Mezőgazdaság

Szenttamas.rs

 

A mogyorósoké a jövő?

 

Lassan közeledik az év vége, a gyümölcstermesztésben ilyenkor általában szokás felmérni, hogy milyen termelői évet hagyunk magunk mögött, melyek voltak azok a gyümölcsök és fajták, amelyek jól teljesítettek és melyek kevésbé. Dr. Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kar professzora, a hazai gyümöcstermesztés szakembere elmondta, a termelés szempontjából nagyon jó évet tud maga mögött az ország, hiszen az össz gyümölcstermelés elérte az 1.400.000 1.450.000 tonnát, ami nem áll távol a 2013. év rekordtermésétől, amikor az országos termelés elérte az 1.523.000 tonnát.

Dr. Zoran Keserović

Az idei év újra bebizonyította, amennyiben megvan a kellő hozzáállás, szakértelem és ehhez társul a kedvező időjárás is, az eredmények nem maradnak el. Szerbiában a gyümölcstermesztés egyre nagyobb méreteket ölt, az új telepítések esetében pedig már csaknem mindenütt a klímaváltozás velejáróit is bekalkulálták a termelők. Vajdaságban még egyelőre nem észlelhetők olyan mértékben az éghajlati változások következményeként jelentkező hirtelen hőmérséklet ingadozások, mint szűkebb Szerbiában, emiatt sokkal stabilabb a termelés. Másfelől viszont a tartományi kormány is jelentős összegeket szán ennek a termelési ágazatnak a serkentésére, az öntözésre, a jégelhárító hálókra, a növényvédelemre stb. A rendelkezésre álló adatok szerint az utóbbi három évben ilyen módon csaknem 15 ezer hektáron épült öntözőrendszer, 580 hektáron jégvédelmi háló, és mintegy 400 ezer négyzetméter van fóliasátor alatt. Mindennek köszönhetően az utóbbi években a tartományban jelentősen növekedett azon bejegyzett gazdaságok, vállakozók száma, akik a még nem teljesen rendezett felvásárlás ellenére is látnak jövedelmet és jövőt a gyümölcstermesztésben, és a már hagyományos mezőgazdasági kultúrák mellett földjeikből leválasztanak egy rész gyümölcsös létesítésére – mutatott rá a szakember.

A gyümölcstermelés idei folyamatát elemezve beszélgetőtársunk elmondta, a tavalyi enyhe tél következtében a vegetáció kissé előbb indult, és ez egyes csonthéjas fajtáknál problémát okozott a beporzás időszakában. Ugyanis a cseresznye, a kajszibarack és szilvafák virágzása már 12C°-nál megindult, később pedig hirtelen emelkedett a hőmérséklet, majd újra csökkent, ami kihatott a porzásra. A termelők azonban sokfelé résen voltak, és közvetlen a virágzás előtt elvégezték a metszést, a darazsak, továbbá a később jelentkező monilia ellen pedig azonnal bevetésre került a modern technológia. Ennek ellenére az esős, párás és enyhe időjárás miatt sokfelé nagy károkat okozott Monilia-laxa, főleg a kajszibaracknál és a cseresznyénél. Az elhalt virágfürtök melletti fiatal hajtások is sokfelé károsodtak, hervadásnak, elhalásnak indultak.

A későbbi vegetáció folyamán ugyancsak bőséges csapadék volt, ami eléggé egyenletesen oszlott el az egész országban, és a lapos részeket kivéve mindenütt nagyban hozzájárult a termés növekedéséhez. A gyümölcsfák ugyanis a talajból felvett nedvességen kívül az ágakon át is kaptak nedvességet, aminek később nagy jelentősége volt a termés kialakulásánál, hiszen éréskor nagyobb, zamatosabb, egyszóval minőségesebb termést kaptunk, még ott is, ahol egyáltalán nem öntöztek.

 

A szilva hozta a legtöbb termést

Az idén Szerbiában a legtöbb termés szilvából volt, mintegy 400 ezer tonna termett, átlagban 10 tonna hektáronként. Viszont (mint az várható is volt) a nagy kínálat miatt óriási árzuhanással számolhattak a termelők. A felvásárlók ugyanis 12-18 dinárt fizettek a gyümölcs kilójáért, nagyban viszont csak 9-10 dinárért lehetett értékesíteni. A szilva mintegy 70 százaléka így pálinkába került, ugyanis az aszalt szilva és a lekvár mellett ez a legkifizetődőbb végtermék.

A következő helyen az idén az alma áll, az elsődleges infomációk szerint számomra úgy tűnik, hogy ebből a gyümölcsből mintegy 370375 ezer tonna kiváló minőségű termett. Ez legalább 40 ezer tonnával több, mint tavaly és legnagyobb része az orosz piacra került. Az alma egyébként Szerbia kivitelét illetően az 5. helyen áll, és mintegy 71 millió dinárt hozott az országnak. Sajnos a feldolgozó kapacitások, a hűtőházak hiánya nagyban befolyásolja azt, hogy amikor bő a termés, egyszerűen nem tudunk vele mit kezdeni.

Ami a többi gyümölcsfajtát illeti, nagyon jól termett a szeder is, viszont emiatt jócskán esett az ára. Ez a gyümölcsfajta ugyanis könnyen romlandó, a tároló kapaticások, hűtőházak viszont csak kis mennyiséget tudnak befogadni. Még kedvezőtlenebb volt az, hogy közben elég nagy mennyiségű fagyasztott szedret hoztunk be, ez is kihatással volt a felvásárlási árra.

A következő igen fontos gyümölcsünk a málna, amely a kiviteli termékek között az előkelő 3. helyen áll. Személy szerint azonban ezen a téren semmivel sem vagyok elégedett. Sokan nem fordítanak kellő figyelmet az ültetvény, illetve oltvány minőségére, ezek legtöbbször nem megfelelő minőségű földbe kerülnek, rossz a talaj előkészítés, elavult a feldolgozási technológia stb. Ugyanakkor az össz ültetvények mindössze 0,2 százalékán van jégvédelmi háló és öntözőrendszer mutatott rá a szakember. Mint mondta, nemrégiben Ariljében járt, ahol csaknem minden feltétel adott a málnatermesztéshez, működik az öntözőrendszer, csaknem mindenütt van jégvédelmi háló, a hozamok pedig jóval az átlag felett vannak, és a minőség is sokkal jobb, mint más vidéken: Nagy az érdeklődés Vajdaságban a málnatermesztés iránt, hiszen a termelők rájöttek, hogy az a gabonánál jóval nagyobb jövedelmet hoz a konyhára, emellett pedig kis területen is termeszthető. Viszont az itteni feltételek között, ebben a zsíros fekete földben nem tudunk csúcsminőségű málnát termelni, mert köztudott, hogy ez a gyümölcs inkább a hegyvidéken terem jól, kedveli a napsütést és a szárazságot. Ráadásul a mi vidékünkre előlátott Polana és Polka fajták szerintem nagyon visszavetik az egész világon elismert szerbiai málna minőségét, és kérdés, hogy ennek hosszabb távon milyen következményei lesznek – fejtette ki a szakember.

Beszélgetőtársunk elmondta még, hogy az idén kiváló termés volt körtéből is, ami egyenesen hiánycikknek számít a piacon, és ennek köszönhetően a gazdák szinte a fáról eladták az összes termést. Jó (bár a termelők szerint alacsony) ára volt még a meggynek és az őszibaracknak is, amit ugyancsak gyorsan sikerült eladni. Ha sikerül, itt is mielőbb modernizálni kell a technológiát, mert az hamar kifizetődik: Hogy érthetőbb legyek, csak egy példával illusztrálom állításomat: amennyiben a szedés gépi úton, gyümölcsrázókkal történik, az ár kb. 2 dinár kilogrammonként, viszont ha kézi munkaerőt alkalmazunk, az ár 14-15 dinár is lehet. Így ha a meggy ára 35 dinár, érthető, hogy szinte semmi jövedelmet sem hoz. Ez pedig azt vonja maga után, hogy csökken a meggy ültetvények száma – magyarázta a szakember.

 

A mogyoróé a jövő

A kérdésre, hogy jelen pillanatban milyen termelésnek érdemes, pontosabban kifizetődő nekivágni Zoran Keserović elmondta, véleménye szerint a mogyorótermesztés az, ami az utóbbi néhány évben úgy tűnik, egyre népszerűbb. Kifejtette, az olasz Ferrero csokoládégyár, az ottani édességipar egyik legerősebb vállalatcsoportja, Szerbiába érkezésével megnőtt az érdeklődés a csonthéjas gyümölcs termesztése iránt, és bár a technológia még mindig nem eléggé elterjedt, egyre nagyobb felületeket ültetnek be mogyoróoltványokkal az országban így Vajdaságban is: A nagyvállalat kitűnő feltételeket kínál, nagyon jó programokkal, a mezőgazdasági minisztérium támogatja, és Čedo Opanićtyal, a vállalat szakemberével jómagam is kiállok mellettük. Ugyanis nagyon szakszerű a hozzáállásuk a modern, korszerű mogyoróültetvények létrehozásához, nagy hangsúlyt fektetnek a fajta megőrzésére, annak tisztaságára, ezáltal pedig a minőségre, másrészt biztosított a felvásárlás, ami manapság igen vonzó minden termelő számára: A mogyoró nem válogatós, csak a déli forró napnak kitett száraz lejtők nem felelnek meg termesztésének. Tűrhetően terem a soványabb talajon is, így nálunk, az itteni feketeföldben is szeret. A legnagyobb mogyorótermelő ország  Törökörszág, a világ mogyorószüksékletének mintegy 70 százalékát biztosítja. 120 országba szállít, az utóbbi 20 évben pedig mintegy 24,5 milliárd dollár bevétele volt ebből a gyümölcsből. Szerbia jelenleg olyan a helyzetben van, hogy az olasz nagyvállalat kedvező feltételei mellett végleg szakíthat az elavult termesztési és szüretelési technológiával. A Ferrero jelenlétével valóban megerősödhet a termelés, alkalmazásra kerül a legkorszerűbb szedési és törési technológia, és ezt az alkalmat annak, aki most készíti a terveket nem kellene szem elől tévesztenie – mondta végezetül a szakember.

Mogyoró

 

Paraczky László