Egyházi élet

Szenttamás.rs

 

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„PÉTER ÉS PÁL, TUDJUK, NYÁRBAN…”

Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja. Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere –, Pált lefejezték; mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.

[…]

A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb. E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése. A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe. A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet át is ugorják. Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele. Szerintem nemcsak az. A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár. Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként tartja számon. A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája), Kaszáscsillag, Szalmásút nevek, Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották. Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.