Bérmálkozók találkozója
A Szabadkai Egyházmegye Ifjúsága szervezésében február 15-én, szerdán került megrendezésre a bérmálkozásra készülő fiatalok sorrendben második találkozója. A rendezvénynek ezúttal is a kiváló infrastruktúra és felszereltség miatt Tóthfalu adott otthont, hiszen a plébánia és a Kaszap István kollégium épületei mellett a Nyers István Labdarúgó Akadémia székhelye is itt található, így ennek köszönhetően három focipálya és egy hatalmas sportcsarnok is a résztvevők rendelkezésére állt. A házigazda, ft. Utasi Jenő atya, a tóthfalusi Munkás Szt. József templom plébánosa örömét fejezte ki, hogy a tavalyi első próbálkozás után újra létrejött ez a találkozó, valamint azt is elmondta, örömmel tölti el, hogy helyet / lehetőséget tud biztosítani nagyobb csoportok számára, szolgálva ezzel a plébánia és az egyházmegye közösségét. Hálát adott Istennek a jó időjárásért, ugyanakkor hozzátette, amennyiben csapadékos időt kaptunk volna, akkor is gond nélkül meg lehetett volna tartani a találkozót a helyi adottságoknak / körülményeknek köszönhetően.
A gyülekező után a rendezvény 10:30-kor kezdődött a helyi templomban, ahol ft. Szöllősi Tibor atya köszöntötte a mintegy 260 fiatal résztvevőt, akik az egyházmegye 15 plébániájáról érkeztek, valamint külön köszönetet mondott a mintegy 30 hitoktatónak és plébánosnak, akik jelenlétükkel megtisztelték a találkozót. Arra buzdította a leendő bérmálkozókat, hogy beszélgessenek, ismerkedjenek egymással és figyeljenek oda egymásra a nap folyamán, valamint a küldetés fontosságára hívta fel a figyelmüket, amit a bérmálás szentségében kapnak majd meg Jézustól.
Ft. Balcsák Szilárd atya úgy fogalmazott, hogy a fiatalok egyre inkább elszigetelődnek, és ez az elszigetelődés azt a látszatot kelti bennük, hogy egyedül is jól boldogulnak. Viszont amikor eljönnek egy ilyen nagyobb horderejű találkozóra, akkor megtapasztalják az együttlét örömét, hogy milyen jó együtt lenni hasonló értékrendű nyolcadikos diákokkal, akikkel az idén bérmálkoznak. Az együttlét élménye emellett egy Isten-élményt is kölcsönöz nekik, akkor is, ha ők ezt nem ilyen formában ismerik fel. Az elszigetelődés következményeként úgy látja, hogy a fiatalok különösképpen élvezik az ilyen jellegű találkozókat, hiszen azt látják, hogy nincsenek egyedül, más településeken is sokan vannak, akik a bérmálásra készülnek, ugyanígy hisznek Istenben, törekednek szeretni Őt és megélni az evangéliumot, mint ők maguk. Ezért is nagyon gyümölcsöző egy-egy ilyen egyházmegyei program megszervezése, lebonyolítása.
A gyerekeket a helyi focipályán a szervezők 6 csoportra osztották, így a programok különböző helyszíneken zajlottak, vagyis az állandó helyszíneken a csoportok kb. fél óránként váltották egymást, így a szervezők elérték azt, hogy minden csoport minden helyszínen megfordult. Az első helyszín például az udvaron, illetve az egyik pályán volt, ahol drón bemutatót tartottak a gyerekeknek. Elmondták, hogy mire használhatóak a drónok, és a gyakorlatban is megmutatták 2 fajta, egy kisebb és egy nagyobb drón működését, az ezek közötti különbségeket. Ennek a helyszínnek az volt az érdekessége, hogy a gyerekek kipróbálhatták, hogy utol tudják-e érni a drónt, ezért futottak utána, versenyeztek volna vele, de csakhamar rájöttek, hogy ez lehetetlen, hiszen a drón a maga 100 km/h sebességével egy szempillantás alatt elhagyta őket. Egy másik helyszínen, a plébánia tornatermében ft. Szöllősi Tibor atya és Kiss Róbert edző szertorna foglalkozást tartottak a gyerekeknek. Ezek javarészt ismerkedős játékokból, tornagyakorlatokból és különféle csapatjátékokból álltak. Amellett hogy fizikailag jól megmozgatták a gyerkőcöket, 13 órára meg is éheztek rendesen, úgyhogy egy finom hamburger elfogyasztásával csillapították éhségüket, amihez a helyiek finom forró teát szolgáltak fel – öröm volt látni, ahogyan a szikrázó napsütésben jóízűen falatoznak. Ebéd után következő helyszínként a plébánia kápolnáját látogattuk meg, ahol Ivković Róbert diakónus és Nagy Andrea hitoktató tartott zenés áhítatot, elmélkedést a gyerekeknek, többek között a lelkiismeretről, a szeretetről / szerelemről, illetve az emmauszi tanítványok történetén keresztül rámutatva a jézusi szeretetre, magára Jézusra, az Ő fontosságára az életükben. Mindezt szebbnél szebb karizmatikus gitáros énekekkel fűszerezve egy igazán lélekemelő zenés program részese lehetett minden oda látogató.
A kollégium nagytermében ft. Tojzán László atya a Paulinum egyházi gimnáziumról tartott bemutatót, illetve előadást, felkínálva a nyolcadikosoknak mint lehetőséget a tovább tanulásra, ft. Horváth Endre atya és msgr. Fazekas Ferenc atyák pedig ezután elbeszélgettek a gyerekekkel a bérmálásról, annak fontosságáról életükben. Egyben ez egy kiváló lehetőség volt arra, hogy a leendő bérmálkozók találkozzanak, elbeszélgessenek és kérdéseket tegyenek fel az egyházmegyei kormányzónak. Olyan helyszín is volt, ahol játékos foglalkozásokat tartottak – különböző drámajátékokban, szójátékokban, találós kérdésekben, rejtvényfejtésben próbálhatták ki ügyességüket a gyerkőcök. A nyomda épületszárny emeletén zajló foglalkozás felelősei ft. Bartus Ervin atya és Rafael testvér, a Jó Pásztor Testvérek rend szerzetese voltak, de a sok-sok játék mellett egy komolyabb téma is elhangzott, ez pedig az őszinteség – önmagunkkal és Istennel! Rafael testvér rávezette a gyerekeket arra, hogy nem tudjuk önmagunkat és Istent sem becsapni, tehát ne áltassuk magunkat és ne hazudjunk önmagunknak, legyünk mindig őszinték. Az utolsó helyszín a kollégium ebédlője volt, ahol Greilach Martin informatikus az internet előnyeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről tartott előadást a gyerekeknek, valamint itt mutatkozott be a tóthfalusi Kaszap István kollégium is. Nyilas Orsolya és P. László Mária nevelőtanárok videobemutató és szórólapok segítségével hívták fel a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosok figyelmét a kollégiumi bentlakásra és a különböző sportolási lehetőségekre.
Msgr. Fazekas Ferenc egyházmegyei kormányzó külön köszönetet mondott a Szabadkai Egyházmegye Ifjúságának a találkozó megszervezéséért, valamint mindazoknak a hitoktatóknak és paptestvéreknek, akik jelen voltak. Örömét fejezte ki, amiért találkozhatott egyházmegyénk leendő bérmálkozóival, mert ők, ahogy fogalmazott, egyházunk jövője, hiszen ők fognak különböző egyházközösségekben élni és ott tanúskodni a hitünkről. A bérmálás szentsége adja meg nekik ehhez azt a megbízatást, küldetést, hogy igazi keresztényként éljék az életüket – azaz, ha kell, szavaikkal is elmondják, hogy miért hisznek, mi az ő reményük, válaszokat találjanak az élet nagy kérdéseire, valamint, hogy megtalálják a keresztény hitben az erőt, az utat, a világosságot, és ezt életükkel is tudják tanúsítani. Fontos, hogy ezekről a témákról is elbeszélgessünk a bérmálkozókkal, fontos elmondanunk, hogy a bérmálással nem fejezik be a keresztény gyermekkort, hanem ezzel egy új korszak kezdődik számukra, amikor már felnőtt keresztényként kell majd helytállniuk – ezért nevezik ezt a szentséget a nagykorúság szentségének is, amivel ők valójában egy óriási feladatot is kapnak majd. Próbáljuk rávenni őket arra, hogy kapcsolódjanak be az egyház életébe, vegyenek részt az ifjúsági csoportokban, valamint a középiskolában is a hittanon – fogalmazott Ferenc atya.
Zárásképpen néhány fiatalt is megszólaltattam.
Vörös Viola, Magyarkanizsa: „Nagyon jók a foglalkozások, néha egy picit fárasztóak is, de nagyon élvezem. Jó érzés, hogy ilyen sokan vagyunk. Nekem eddig az informatikai előadás tetszett legjobban és egyáltalán nem bántam meg, hogy eljöttem.”
Kovács Dobák Heléna, Zenta: „Ez a nap nagyon jó szerintem, mert a bérmálkozók meg tudnak ismerkedni egymással, sok új barátság és kapcsolat alakulhat ki, amik akár a jövőben is tarthatóak. Sok szép programon vettünk részt, ami a mi generációnknak is tetszik. Például elmagyarázták nekünk, hogy kik a szerzetesek, milyen rendhez tartoznak és ezen a foglalkozáson különböző szólásokat kellett kitalálni képek, figurák alapján – ez nagyon jó buli volt.”
Papp Szabolcs,Temerin: „A hitoktatótól értesültem a találkozóról kb. egy hónappal ezelőtt. Úgy voltam vele, hogy miért is ne jöjjek? Hiszen megismerek még több embert, ráadásul itt sok a hívő, ezért biztos voltam benne, hogy jó lesz a társaság, és hogy a viselkedéssel sem lesz gond. Tehát úgy indultam neki, hogy megpróbálom, és nem bántam meg, mert az igaz, hogy sokat utaztunk, de ideérve meleg fogadtatásban részesültünk, kedvesen üdvözöltek bennünket. A programok nagyon jók, ezeket eddig nagyon élveztem – bármilyen téma adott, abból le tudjuk vonni a tanulságot. Rafael testvér beszéde nagyon megfogott, nagyon mélyen beszélt, azt mondta, hogy a hazugság tulajdonképpen haszontalan, mert másnak lehet hazudni, de Istennek és önmagunknak nem.”
Kőrösi László, Mohol: „Először is az tetszik, hogy sok olyan osztálytársammal jöttem, akik ugyanúgy bérmálkozók lesznek, mint én, és olyan barátok is itt vannak, akiket máshonnan ismerünk, például helybeliek vagy valamilyen táborból. Engem a drónozás fogott meg nagyon, én is szeretnék majd egyszer venni valamilyen komolyabbat, de arra még gyűjteni kell. Nem bántam meg egyáltalán, hogy eljöttem, mert mára más programom amúgy se lett volna. Az sem zavar, hogy az iskolában szünet van és én mégis itt vagyok, mert lehet barátkozni, új embereket megismerni, ezt nagyon fontosnak tartom. A közmondásos foglalkozás is nagyon tetszett, sokat sikerült kitalálni, ez vicces volt és örömmel töltött el.”
A találkozó zárása előtt még egy hatalmasat játszhattak a fiatalok, a pályákon fociban, röplabdában és más labdajátékokban próbálhatták ki magukat. Összességében elmondható, hogy a gyerekek 17 órakor minden bizonnyal testi, lelki és szellemi táplálékban egyaránt bőségesen gazdagodva indultak otthonaikba.
A szervezők köszönetet mondanak a Magyar Nemzeti Tanácsnak a támogatásért.
Süge Zsolt, szenttamási hitoktató
Szerkesztette és közzétette: Németh Dezső
