Tudományos élet
Új könyv klasszikusokról
Németh Ferenc: Arany, Jókai és Petőfi kultusza a Vajdaságban
Néhány napja hagyta el a nyomdát Németh Ferenc Arany, Jókai és Petőfi kultusza a Vajdságban című könyve. A 19. századi magyar irodalom talán legismertebb személyiségeinek vajdasági kultuszát, a kultusz létrejöttének, jelentésváltozatainak alakulását a szerző másfél évszázadot átívelően követi és tárja fel. A hatalmas anyagot mozgató
kutatás eredményeit terjedelmében is tekintélyes (mintegy 400 oldalas), elegáns kivitelezésű könyvben bemutató szerző a területre (az irodalmi kultuszok alakulása) vonatkozó szakirodalmi tájékoztatóval, mintegy ötven oldalat kitevő képanyaggal is kiegészítette könyvének fejezeteit. Nemcsak az ismert magyar írók, Arany, Petőfi és Jókai kultuszának eseményeit ismerjük meg, hanem ezeknek tárgyi emlékeit is, képeket, újságcikkeket, kivonatokat. Egyik képen pl. az első köztéri vajdasági Petőfi-szobor (Óverbász, Erzsébet-liget, 1899) leleplezésének esményeit örökítette meg a korabeli fotós – nem valószínű, hogy sokan ismernék ma Vajdaságban ezt a képet, miként a Jókai fényképével és aláírásával ellátott korabeli képes levelőzőlapokat sem, amelyek úri családok hagytékában (Demkó család, Bobor család) maradtak fenn. A könyv fejezetei beszámolnak arról is, hogy miként tisztelegtek a vajdasági gimnáziumok Arany János költői munkássága előtt, megismertet bennünket azzal, ki voltak Petőfi délvidéki munkatársai és barátai, illetve meg tudjuk, kik leveleztek vele, hova látogatott el Vajdaságban Jókai Mór.
A három író kultusza természetszerűleg kapcsolódott különböző jelentésekhez a magyar szabadságharc leverését követően, Trianon, illetve a II. világháború után.
Külön erénye a könyvnek, miként a négy recenzens (Szilágyi Márton, Szajbély Mihály, Thomka Beáta, Rajsli Ilona) egyike, Szajbély Mihály kiemeli, hogy „beszámol a három szerző szerb recepciójáról is”.
A könyv a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kiadványaként látott napvilágot.
A fő- és felelős szerkesztő: Takács Márta. A borítóterv Csernik Előd munkája.
Pintér Andrea
