A helyi média pénzelése a jövőben
A Szerbiai Újságíró Egyesület és a Vreme hetilap volt a szervezője annak a kerekasztal megbeszélésnek, amelyet A helyi média pénzelése - tapasztalatok és gyakorlat Szerbiában elnevezéssel tartottak az UNS belgrádi székházában. Az összejövetelen bevezetőt mondott Saša Mirković, a Szerb Kulturális és Tájékozatási Minisztérium államtitkára, Duško Pejović az Állami Számvevőszék vezetője, Filip Švarm, a Vreme hetilap felelős szerkesztője és Nino Brajović, a Szerbiai Újságíró Egyesület főtitkára. Az összejövetelre meghívták több nyomtatott és elektronikus média képviselőjét, azok tulajdonosait, több önkormányzati képviselőt és pénzügyi osztályvezetőt. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a helyi médiára az önkormányzatok átlagban a költségvetés 0,5 százalékát fordítják.
Saša Mirković államtitkár emlékeztette a jelenlévőket, hogy csütörtökön életbe lépett az új szabályzat, amely a közérdekű projetumok társfinanszírozására vonatkozik a tájékoztatásban. Mint mondta, azzal mindenki tisztában van, hogy ez mennyire fontos mozzanat az elektronikus és közszolgálati média műkődésében. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban három olyan médiatörvény került elfogadásra, amelyeket összehangoltak az európai elvárásokkal: - Jövőre nagy változások lesznek a hazai médiavilágban, mert 2015. július 1-től az állam visszavonul a médiából, azaz nem lehet többé sem tulajdonos, sem társtulajdonos. Ugyancsak a jövő év június közepéig pedig be kell fejezni a digitális átállás folyamatát is – mondta Saša Mirković. Hozzátette, hogy mindegyik törvény igyekszik valós és teljes függetlenséget biztosítani a közszolgálati médiumoknak, mind a pénzelés, mind a szerkesztéspolitika terén.
Duško Pejović, az Állami Számvevőszék vezetője, aki egyúttal a helyi önkormányzatok költségvetésének ellenőzésével van megbízva, elmondta, hogy a tavalyi év folyamán 27 egység revíziója történt meg, viszont még nincsenek végleges eredmények. A szabálytalanságok közül, amit észleltek, kiemelte, hogy többfelé nem voltak megfelelőek a közbeszerzési folyamatok, a megkötött szerződéseken nincs határidő, vagy éppenséggel nincs feltünteve annak reális értéke stb. Mint mondta, a 27 községben tájékoztatásra átlagosan a költségvetések 1,29 százalékát választották le.
Filip Švarm, a Vreme hetilap főszerkesztője egyetértett abban, hogy a helyi jellegű médiumok nem fogják tudni fenntartani magukat, de abban is, hogy nem jó, ha ezek a médiumok az aktuális hatalom szolgálatában állnak: - Ez azonban nem mindig van így. Vannak médiumok, amelyek jól dolgoznak, és éppen emiatt találják szembe magukat különböző problémákkal. Megfelelő pályázatok nélkül a helyi médiumok fennmaradása megkérdőjeleződik. Nélkülük viszont a polgárok nem tudják követni a helyi jellegű eseményeket, történéseket, ugyanakkor a demokrácia is megkérdőjelezhető – emelte ki a főszerkesztő. Mint mondta, az eddigieknél még több pénzt kellene előrelátni a hely jellegű tájékoztatási eszközök számára.
Sremska Mitrovica polgármestere, Branislav Nedimović elmondta, hogy Mitrovicán néhány évvel ezelőtt minden sajtóházat privatizáltak, és hogy a 2015. évben számukra a büdzsé 1,3 százalékát választják le, ami 0,1 százalékkal több lesz, mint az idén.
Szenttamás polgármestere, Zoran Mladenović felszólalásában elmondta, hogy a 2014. évben a községben a tájékoztatásra 2,4 millió dinárt költöttek, ami a községi költségvetés 0,54 százaléka. Mint mondta, 2015-ben az önkormányzat 5 millió dinárt, azaz a költségvetés nem célezközként előrelátott részének 2 százalékát tervezi tájékoztatásra költeni.
A kerekasztalt követően felkértük a Szerbiai Újságíró Egyesület főtitkárát, Nino Brajovićot, hogy összegezze a hallottakat. Kérésünkre elmondta, hogy a nagy érdeklődésnek köszönhetően olyan dolgokról és problémákról volt szó, amelyek mindannyiunk számára ismeretesek: - Az emberek például elmondták, előfordul, amikor a közbeszerzési pályázat kiírásakor a lényeg a 14. és 15. oldalon olvasható, és azonnal világossá válik, hogy nem projektum finanszírozásról van szó, azaz nem olyasmiről, amire az adófizetők tájékoztatásra előlátott pénzét költik. Az teljesen normális és magától éthetődő jelenség, ha a média követi a helyi politikusokat, de pénzeléskor nem ezt kell(ene) előtérbe helyezni, mert sok olyan más dolog és téma van, ami ennél fontosabb. Le kell győznünk ezt a tapasztalatot, de ez nem fog könnyen menni – mondta Brajović. Az új törvény kimondja, hogy a tájékoztatásra szánt eszközök 80 százaléka kizárólag projekteken keresztül fizethető ki. Ez egy olyan akadály, amit az itt elhangzott negatív példák átugranak majd, ugyanakkor viszont minden lehetséges. Egyáltalán nem megnyugtató az a tény, hogy nincsennek előlátva megfelelő büntetések azok számára, akik nem írnak ki pályázatot az eszközök odaítélésére, illetve a projektumokra. Magyarán, nincsennek szankciók azon önkormányzatok számára, akik nem írnak ki pályázatokat, azzal a kifogással, hogy nincs elég pénzük a tájékoztatási projektek finanszírozására. Így ismét fennáll a nyomásgyakorlás és zsarolás lehetősége a médiával szemben, az önkormányzat az eszközöket pedig különböző marketingcélokra, hirdetésekre előlátott időpontokra hivatkozva továbbítani tudja a médiának. A gyakorlatban például ez úgy néz ki, hogy a községi szolgálat felveszi, amit az önkormányzat közölni szeretne a nyilvánossággal, ezt pedig a média egy „fizetett terminusban” közvetíti. Sajnos, az új törvény ezt a bevált módszert nem tudja sem megakadályozni, sem szabályozni. Így a kötelező projektum finanszírozása értelmetlenné válik, hiszen megtalálják a kerülőutat a pénz átutalására. Mindent összegezve: nekünk újságíróknak is hozzá kell szoknunk az új munkamódszerhez, a másfajta elszámolási rendszerhez és a racionális viselkedéshez. Erre már hallottunk példát a helyi televíziók képviselőitől, akik túlélték a magánosítási folyamatot, ma pedig kevesebb létszámmal sokkal többet és hatékonyabban dolgoznak, ésszerűbben gazdálkodnak az adófizetők pénzével. Ez egy olyan dolog, aminek van jövője. Szerbiában sok médium működik, sok foglalkoztatottal, akik nincsennek kellőképpen megfizetve. Ezért szerintem az olyan hang- és képanyagok, dokumentumfilmek stb. gyártása felé kell fordulnunk, amit az itthoni, de a külföldi médiában is értékesíteni lehet. Ez ma már nem fantázia, hanem valóság, ugyanis ezeket a kreatív újságírási tartalmakat egyúttal projektumként is pénzzé lehet tenni – mondta a Szerbiai Újságíró Egyesület főtitkára.
P. L.
