Hírek

Szenttamas.rs

 

Növekedőben van a vadállomány a szenttamási határban

 

Hosszú ősz, rövid tél, hirtelen jött időváltozás, februári meleg idő és még sorolhatnánk az időjárás hirtelen változásait, amelyek összezavarták az emberi mindennapokat, a növényvilágot és az állatokat egyaránt. Annak ellenére, hogy a tél folyamán nem volt hó, és fagy is csak rövid ideig, a szenttamási vadászterületeken az egyébként rendszeres tevékenységek mellett folyamatos volt a vadak etetése. A vadászoknak annyival volt könnyebb a dolguk, hogy az idén nem kellett szánkóval és gyalogszerrel széthordaniuk, cipelniük a határban, folyók partján kialakított etetőkbe a táplálékot, hanem traktorokkal és terepjárókkal, így sokkal gyorsabban folyt a munka.

A Szenttamási Fácán Vadászegyesület vadőre, Dragan Kaćanski elmondta, a vadak etetése tavaly a megszokottnál valamivel később, november második felében kezdődött, ugyanis a száraz ősz miatt igen kemény volt a talaj, és a mezőgazdasági termelők nem tudtak szántani. Ez pedig a vadak számára kedvezett, hiszen sok élelmet találtak a földeken, lemorzsolt kukoricát, napraforgót és egyebet: − November második felében, miután elkezdődött a téli szántás időszaka, megszerveztük az első etetési akciókat. A határban 30 rendes és mintegy 10 ideiglenes etetőhely van, ahova a szokásosnál kevesebb szemes takarmányt és gabonát vittünk ki. Amikor keményebb volt a tél, hó is esett, akkor heti 4-5 alkalommal szállítottunk élelmet. Olyankor minden ötödik napon körbejártuk a teljes vadászterületet, és láttuk, hol fogy jobban az eledel, továbbá melyik területre vonulnak inkább a vadak, hol van hófúvás stb. Ilyenkor viszont, amikor nincs hó, az őz nem eszik az etetőnél, egyszerűen azért, mert talál elegendő élelmet a szabadban. Ugyanúgy a nyúl sem. Ezért kevesebb takarmányt vittünk a határba – magyarázta a szenttamási vadőr.

A kérdésre, hogy jelenleg mekkora a vadállomány, miből van több és kevesebb, beszélgetőtársunk elmodta, a vadászok számára az egyik legfontosabb az ún. magas vadak állományának őrzése és mozgásuk kísérése: − A szenttamási határban a vadászturizmus szempontjából az őz és a szarvas a legfontosabb. Második helyen a nyúl van, amely egyébként is könnyen átvészeli a hideget, az idei enyhe télnek köszönhetően pedig elszaporodott. A harmadik a sorban a fácán, a legtöbb élelmiszert azokra az etetőhelyekre vittük, melyeket ez a madár csoportosan keres fel. A fácán egyébként folyamatosan vándorol, hogy egyik, hol a másik helyen bukkan fel. Az őznek és a nyúlnak viszont megvan a saját területe, ahol otthonosan mozog. Visszatérve a vadak etetésére, az idén átlagban 300 kg csöves kukoricát vittünk egy-egy helyre, kisebb mennyiségben morzsolt formában. Szeretném kiemelni, hogy az elmúlt évben csökkent az elhullott vad száma, ami annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelők jobban odafigyelnek a vadállományra, az előző évek gyakorlatától eltérően már nem műtrágyaszóróval és gépekkel szórják a rágcsálóknak a mérget, hanem gyalog járják át a parcellákat és közvetlenül a lyukba szórják a mérgezett magot. Így a vadállatok, főleg a nyúl és a fácán nem fér hozzá. Ami pedig a jelenlegi vadállományt illeti, elégedettek vagyunk, hiszen a stagnálás helyett minden vad száma, szaporodása emelkedőben van – mondta a szenttamási vadőr.





 

 

P. L.

szenttamas.rs