Űzzük a szakmát, de másképpen
Nyakunkon a koronavírus. Sokan félnek, még többen stresszesek, és a legeslegtöbben csúnyán néznek, ha valaki az utcán, a piacon vagy a boltban sorban állva tüsszent. Hogy elkerüljük az esetleges (!) rosszalló tekinteteket, a legjobb, ha arcmaszkot viselünk. Viszont a legtöbb alkalommal azért (is) sorba kell állni a gyógyszertár előtt, ráadásul egyszeri alkalomra használatos maszkokat vásárolhatunk – ha éppen van. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt hetekben a szenttamási Bosnyák Mónika varrónő nekiállt maszkokat varrni. Eddig mintegy 500 darabot ajándékozott el, és folytatja tovább a készítésüket.
− Varrónő vagyok, 20 évvel ezelőtt tanultam ki a szakmát, de még mindig tanulom, hiszen ebben a munkában (is) haladni kell a korral és a divattal. Édesapám felesége, Margitka tanított meg varrni, akinek hálás vagyok, hogy szakmát adott a kezembe. Tavalyelőtt sikeresen pályáztam a Prosperitati Alapítványnál, a kapott pénzen varrógépeket vásároltam, és saját vállakozásba kezdtem. A Monika Style üzletem Szenttamáson az Október 19. utca 29-es szám alatt található. Népviseleteket és még sok minden mást készítek. Egyedül dolgozom, azonban Margitka sok jó tanáccsal ellát, és besegít, amikor kell. A jelenlegi helyzet, sajnos, a varrodai munkát is leállította, azonban áttértünk a (száj)maszkok készítése. Az egész abból indult ki, hogy pár nappal ezelőttig sem Szenttamáson sem a környéken nem lehetett maszkokat vásárolni, így megbeszéltük Margitkával, hogy készítünk néhányat a család, a szomszédok és a rokonok számára. Az első darabok után már több ember, közösség is jelezte, hogy igényt tart a maszkokra, így teljes gőzzel nekilendültünk, és ezidáig kb. 500 db készült el. Az anyag dupla pamutszövet, így a maszkokat ki lehet mosni és fertőtleníteni. Eddig egy-egy csomagot ajándékoztunk az egészségháznak, a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolának, a szenttamási Gyöngy, a Fejlődésben Lemaradt Személyek Egyesületének… A maszkokat férjem, Janković Nemanja hordja szét, aki erre ugyancsak a szabadidejét áldozza fel, de szívesen teszi, hiszen jóleső érzés tudni, hogy segíthetünk az embereknek. Nagyon remélem, hogy hamarosan túlleszünk ezen a nehéz helyzeten. Addig is mindenkinek jó egészséget és kitartást kívánok – mondta végezetül a szenttamási varrónő.
P. L.
