Vízkereszt a nyugati kereszténység Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). A magyar elnevezés a víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered.
A háromkirályok néven is említett nap a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja egyben.
Mit ünnepelünk ezen a napon?
Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, eredete a IV. századig nyúlik vissza. Ezen a napon három eseményt ünnepelnek a nyugati keresztény egyházak:
A napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatása a gyermek Jézusnál.
Az evangélium szerint a három királyok a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Caspar, Melchior, Balthasar – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – volt, tömjénadományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet. Szimbolizálhatják egyes vélemények szerint a világ korábban ismert három kontinensét is (Európa, Ázsia, Afrika). Ezt támasztja alá az, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsennek ábrázolták. Nevüket „Gáspár, Menyhért, Boldizsár”-ként a IX. század óta említik, viselőik pedig mind január 6-án ünneplik névnapjukat.
Jézus gyermekkora a Jordánban történt megkeresztelkedéséig (Vízkereszt).
A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja lett, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel.
Jézus első csodája a kánai menyegzőn.
A harmadik evangéliumi jelenet Jézus első csodatétele: a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.
Vízkereszthez kapcsolódó egyházi és népszokások
Víz- és házszentelés
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A szenteltvizet, amelyet vízkeresztkor háromkirályok vizének is neveznek, a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Szenteltvízzel itatták meg az állatokat is, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy magukra locsolták, betegségek és rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.
Néhány helyen ma is szokás még a katolikusoknál a vízkereszt napi házszentelés (koleda, koledálás), amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot.
A római katolikus falvakban a pappal együtt ment a kántor, két ministráns és az egyházfi, aki a pénzt, az ajándékot gyűjtötte össze. Göcsejben a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak. A szentelés után a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék. Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender. Az is szokásban volt, hogy a lány a házszentelés előtt nyakából levette a gyöngyöt, s a küszöb mellett a szőnyeg alá dugta, ahol a pap átlépte. A szentelés után a szőnyeg alól kivette és a párnája alá tette, mert azt tartották, megálmodja, ki lesz a jövendőbelije.
Forrás: Internet
jan 06, 2025 07:50 de.
