A világegyház szíve Székelyföldön dobbant meg
Nem akármilyen esemény következtében írom ezeket a sorokat: Ferenc pápa csíksomlyói történelmi látogatásának lehettem résztvevője. A világegyház szíve (ha egy pár órácskára is, de) Székelyföldön dobbant meg, a korábban elképzelhetetlen látogatás megvalósult: Szent Péter utóda a magyarok számára annyira fontos és kedves nyeregben!
2019. június 30-án Utcai Róbert csantavéri plébános és ft. mgr. Balcsák Szilárd atya, a Szabadkai Egyházmegye lelkipásztora szervezésében egy zarándok csoporttal útnak indultunk Csíksomlyóra a pápalátogatásra. A hosszú utazás után másnap délelőtt érkeztünk meg a szálláshelyünkre, Csíksomlyóra, a Szent István Otthonba. Kis pihenés után ellátogattunk Csíkszereda egyik legújabb római katolikus templomába, a Milleniumi templomba, majd este szentmisén vettünk részt a csíksomlyói kegytemplomban, amelyet Böjte Csaba atya celebrált.
Másnap már a hajnali órákban hallani lehetett a templomi énekek hívó hangját. Útra keltünk hát mi is a zarándokokkal, hogy lássuk, miben is rejlik Csíksomlyó varázsa. A kegytemplomhoz vezető úton székely és magyar zászlókkal feldíszített házak, csodálatosan faragott székelykapuk és természetesen temérdek zarándok fogadott. A kegytemplomtól az út az addigra megeredt esőtől néhol nyálkás, csúszós volt, de az eső itt nem akadály: ajándék. Igaz, lassan haladt a sor felfelé, de a nyeregbe érve óriási tömeg fogadta az érkezőket. Énekeik szálltak az esőben, s mire Ferenc pápa megérkezett, még az idő is mosolygósabbá vált. Helyi idő szerint 11:10 körül az összegyűlt hívek tapsa és örömujjongása közepette megérkezett a helyszínre Ferenc pápa, majd 11:30-tól kezdődött meg a pápa ünnepi szentmiséje a Kis- és Nagysomlyó közötti hegynyeregben. A zarándokok a pápa érkezését követően a régi székely himnuszként ismert Ó, én édes jó Istenem kezdetű énekbe kezdtek bele orgonakísérettel. Szentbeszédében a pápa azt mondta: „...ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől" –, felidézve, hogy Szűz Mária mindnyájunknál „közbenjárt" azért, hogy így legyen. Ferenc pápa arra szólította a híveket: ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé. „Isten iránti örömmel és hálával vagyok jelen ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen" – hangoztatta Ferenc pápa olasz nyelven mondott szentbeszédében, amely román és magyar nyelvű fordításban is elhangzott. A pápa szerint a zarándokok azért mennek Csíksomlyóra, hogy egymásban valódi testvérekre leljenek. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést arra, hogy „járjunk együtt az úton, és kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében". Hangsúlyozta: zarándokolni azt jelenti, hogy elszakadunk a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egyben kihívás számunkra, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól”. Arra buzdította a hívőket, hogy a zarándoklat során ne a múltat kutassák, hanem inkább azt, ami elodázhatatlanul vár rájuk. Arra biztatta a jelenlevőket, imádkozzanak közösen a Szűz Anyához, hogy tanítsa meg őket „összevarrni a jövőt”. A szentmise idején az oltáron volt az ötszáz éves csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor, amelyet erre az ünnepi alkalomra szállítottak a hegynyeregbe. A szentmise végén Ferenc pápa arany rózsát helyezett el a szobor lábánál a Szűzanya iránti tisztelet jeléül.
A szertartás végén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megköszönte Ferenc pápának, hogy Erdélybe látogatott, felidézve, hogy húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa kénytelen volt Bukarestre korlátozni romániai vizitjét. A néhai pápa akkor megígérte, újra elzarándokol Romániába, de erre már nem kerülhetett sor. Az érsek örömmel állapította meg, hogy Ferenc pápa látogatásával húsz év múltán beteljesült a négy – gyulafehérvári, váradi, szatmári és temesvári – magyar és székely többségű erdélyi katolikus egyházmegyék híveinek a vágya. A gyulafehérvári érsek Xantus Gézának az Ahol az ég és föld találkozik című festményével ajándékozta meg a pápát. A történelmi látogatást a magyar himnusz zárta, majd a székely himnusz is felcsendült, igaz, ekkor már nem volt az emelvényen a katolikus egyház vezetője.
A szentmise végére a reggeli köd, nedves hideg és szakadó eső teljesen eltűnt, napfényes, meleg idő váltotta fel, hogy a nyeregbe sereglett közel 150 ezer ember méltóképpen tudja a hitét megvallani. Lefelé ereszkedtünk, a Nap már szinte pirította bőrünket, a zarándokok arcán megnyugvás, lelkükben béke, egy pillanatra olyan nyugalom járta az embert, amit manapság egyre ritkábban lehet már érezni…
Süge Katalin (Fotó: Marti Zoltán)
