Papp Albert újra a dobogó legmagasabb fokán
Magyarkanizsán 2015. augusztus 8-án immár 34. alkalommal szervezték meg a nemzetközi futó- és úszómaratont.
Krekuska Róbert, a Magyarkanizsai Községi Tanács ifjúság, sport és idegenforgalommal megbízott tagja elmondta, sokáig és sokan készültek erre a napra, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a résztvevőknek zavartalan legyen a program. A nagy hőségre való tekintettel minden versenyző számára az előző évektől eltérően az idén több helyen biztosítottak vizet, megduplázták az egészségügyi szolgálat ügyeleteseit. Az úszásnál a 3 kilométeres távra 115-en jelentkeztek, továbbá a gyerekek, akik közel 50-en voltak, de itt voltak a legkisebbek is, akik a medencében úsztak. Ami a futást illeti közel 250 benevezett versenyző volt, közülük a legtöbben teljesítették is a korosztályukra előírt távot. A dijazottak kézzel készült serleget, minden résztvevő pedig egy-egy kézi keszítésű érmét kapott, emellett a bejelentkezés alkalmával az előző évekhez hasonlóan minden versenyző a maraton jelképét ábrázoló pólót kapott.
− Az úszó és futómaraton eredményhirdetését megfelelő művelődési műsor kíséri, a legfiatalabb versenyzőink tortát kapnak ajándékba, amit egyik védnökünk biztosított, este pedig mindenkit vár a stranddiszkó – tette hozzá a szervezőbizottság elnöke.
Újságírói kérdésre, hogy mekkora az esélye annak, hogy a maratoni futás újból a régi távon, azaz a Horgos‒Magyarkanizsa útvonalon bonyolítsák le, a főszervező elmondta, az új közlekedési törvény, továbbá az említett útszakasz lezárásának költségei nagy akadályt jelentettek a szervezőknek, akik ezekután döntöttek a futásnak a város utcáin való megtartása mellett. Ezzel szemben az idén már a Tisza-parti színpadot visszahelyezték eredeti helyére, oda, ahol régen a befutás volt, és ez nagyon pozitív visszhangot váltott ki a résztvevőknél.
− Ugyancsak nagy köszönet jár a több mint száz önkéntesnek és aktivistának, akik nélkül nem lett volna teljes a mai nap. Ők reggel héttől este tíz óráig törekedtek arra, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. A csónakosoktól kezdve, akik az úszókat kísérték, egészen a Vöröskereszt-aktivistákig, akik a futóknak az ivóvizet osztogatták, mindenki kivette a részét a munkából, ezért külön köszönet nekik – hallottuk a főszervezőtől.
A szombat délelőtt lejzajlott 3 kilométeres úszórversenyen összesítettben a szegedi Vas Laura teljesített a legjobban (39,18 perc), másodikként a kikindai Blažević Svetlana ért célba (39,41), a harmadik pedig az óbecsei Kekic Dejana lett (40,01).
A csaknem 250 futó vetélkedéséből a férfiak mezőnyében a Nákófalváról érkezett Milenković Nebojša került ki győztesként, aki 32,13 perc alatt teljesítette a 9 kilométeres távot, második a szenttamási Papp Albert lett (32,23 perc), aki kategóriájában az első helyet szerezte meg, harmadikként pedig a topolyai Bicskei Dániel ért célba (34,44). A legjobb női versenyzőnek a magyarkanizsai Bognár Csilla bizonyult (39,35 perc). A futóversenyen – korosztályoktól függően – eltérő hosszúságú távokon versenyeztek a benevezettek, akiknek az útvonal teljes hosszán szurkoltak a szüleik, barátaik, ismerőseik, csapattársaik, s közben frissítővel vagy vízzel kínálták őket. A futómaratonon részt vettek az Együtt Veled – Értük egyesület sérült védencei is, akik megfelelő szakmai felügyelettel tették meg a számukra kijelölt távot, és persze nagy tapsot, valamint megfelelő jutalmat kaptak a célba érkezéskor.
Papp Albert, Szenttamás legjobb maratonfutója elmondta, nyolc évvel ezelőtt éppen a kanizsai maratonon kezdte pályafutását.
− Akkor még a Horgos‒Magyarkanizsa távon futottunk, valahogy sokkal könnyebb volt, mint körözni itt a városban. Ennek ellenére a városi futás egy kicsivel feldobja az embert, több a néző, szurkoló, ezáltal pedig nagyobb a motiváció is. Annak ellenére, hogy másodikként értem célba, és hogy hatalmas a hőség, elégedett vagyok a teljesítményemmel. Már lassan két hónapja tart ez a forróság, közben az edzéseken fel tudjunk a testünket készíteni a magasabb hőmérsékletekre. Igaz, az edzéseket este tartjuk, akkor már csökken a nagy meleg ‒ magyarázta Albert. Mint mondta, hamarosan keményebb edzések következnek, hiszen az idény még csak majd ezután kezdődik.
− Nyolc nappal ezelőtt a Palicson megtartott maratonon éppen Nebojsa kollégát győztem le öt másodpercnyi különbséggel, most pedig minimális különbséggel ő lett az első, én pedig a második. Majd legközelebb kiderül, valójában melyikünk teljesít jobban – tette hozzá mosolyogva a szenttamási maratonfutó.
Habi Zoltán nem túl régóta foglalkozik futással, ezidáig csak rövidebb távokon indult, de mint mondja, lázasan edz az első maratonra, amelyre már októberben sor kerül.
− Nagyon meg vagyok elégedve a mai futással, hiszen a rekkenő hőség ellenére is 40,53 perc alatt lefutottam a 9 kilométert. Nem nyomtam túl erősen a tempót, talán a hőség miatt egy picit visszafogottabb voltam. Nem annyira a levegő, inkább az úttest a meleg, ez nagyon zavaró tud lenni, még gyaloglás esetén is –teszi hozzá mosolyogva a szenttamási futó.
Mint mondta, edzésre a szenttamási lóversenypályára jár, heti hat alkalommal, ezalatt pedig rendszeresen mintegy 100 kilométer fut le. Ez szerinte egy minimum ahhoz, hogy a leghosszabb távon rajthoz tudjon állni. Általában este hét órától edz, de hétvégeken hajnali ötkor és este is, azaz napi két edzést tart.
− Az ilyen gyors, rövidtávú versenyek számomra nehezebbek. Nem tudom, hogy miért, de így érzem. Viszont abban biztos vagyok, hogy a maraton menni fog – mondta Zoltán.
Zsellér Nándor 49 perc alatt futotta le a kanizsai távot, és mint mondta, a meleg ellenére is elégedett az elért idővel.
− Nagyon meleg van, ez tényleg nem futásra való idő, de ennek ellenére is elégedett vagyok, hogy sikeresen lefutottam a távot. Ez az idei ötödik futamom. Márciusban kezdtem el az edzéseket, öt hónap alatt 22 kilogramot fogytam, ez azonban még mindig nem elég. Hetente edzek, olyankor 40-50 kilométert szoktam futni. Az utóbbi időben erősítettem az edzéseket, naponta 10 vagy akár 15 kilométerrel. A következő verseny, ahova szeretnék eljutni, az a topolyai futás lesz, de tervben van az apatini félmaraton is, amire azonban még nem vagyok teljesen felkészülve – hallottuk a szenttamási futótól.
Ifjabb Breár János-Kukac néhány hónappal ezelőtt lendült újra neki a maratonfutásnak. Évekig futott, majd egy időre hátat fordított az egésznek. Idén tavasszal újra elkezdett edzeni, néhány futamon ott volt, és mint mondta, szeretné tovább csinálni.
− Volt két hónap kihagyásom, lemaradtam az edzésekről, így a kondícióm is esett. Zomborban, Kúlán futottam, de nem értem el helyezést. Ma nagyon nehéz volt a verseny, ennek ellenére a 48 perces idővel meg vagyok elégedve. Egyenlőre nem tervezek 10-15 kilométertől hosszabb távokon indulni, talán majd idővel – mondta a fiatal szenttamási sportoló.
Paraczky László
