„Beleszülettem a kisebbségi sorsba”
Hogyan élnek a magyar kisebbségek a szomszédságban?
Riportsorozat Szlovéniából
8. rész:
Itt a Muravidéki Magyar Rádió!
Tekintettel arra, hogy Lendva felé buszozva egy kis ízelőt kaptam a szlovéniai magyar rádiózásból, ugyanakkor jómagam is 30 évig aktívan rádióztam, szinte kutyakötelességemnek (egy kis kiváncsisággal társulva) éreztem, hogy az épületről készített fotót követően bekukkantsak a Muravidéki Magyar Rádióba.
A Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiója tavaly jubileumi évet zárt, amelyben a Muravidéki Magyar Rádió fennálásának 60., a Hidak című magyar nyelvű tévéműsor pedig 40. évfordulóját ünnepelte. A szlovén magyarság tájékoztatási központjában járva újra megbizonyosodtam arról, hogy a hang és kép a világ két csodálatos kifejezőeszköze. Segítségükkel krónikásai lehetünk a legkisebb határon túli magyar közösség, a muravidéki magyarság mindennapjainak és ünnepnapjainak, gondjainak és örömteli pillanatainak. A szerkesztőségben megtudom, a Lendván működő rádió küldetése a muravidéki magyar közösség anyanyelven történő tájékoztatása, a kulturális és más jellegű magyar értékek közvetítése, az anyanyelv és a nemzeti tudat védőbástyája szerepének a betöltése, és ezt igyekeznek lelkiismeretesen és minél több odafigyeléssel teljesíteni.
Első utam a főszerkesztő irodájába vezet
A rádió múltját és jelenét felvázolva Végi József felelős szerkesztő elmondta, a Muravidéki Magyar Rádió történelmét 1958. november 29-én kezdték írni, amikor Muraszombaton megszólalt az első, rádióműsornak még nem igazán nevezhető adás: ‒ Akkor a Muravidéken élő magyar közösség tagjai heti három alkalommal, kedden és csütörtökön 15, vasárnap pedig 20 perces híreket, illetve egy kis zenét hallhattak magyar nyelven. Közel 10 év elteltével a rádió hétfő kivételével hétköznap 30, vasárnap pedig 45 perces műsort sugárzott. 1974-ben vetődött fel először hivatalosan, hogy a stúdiót át kell költöztetni Lendvára, a muravidéki magyarság központjába, hiszen csak így látják annak fejlődési lehetőségét. Addig ugyanis gyakorlatilag semmilyen fejlesztés nem történt. További 9 évnek kellett eltelnie, amíg 1983-ban a szerkesztőséget átköltöztették Lendvára. Még ugyanabban az évben hétfő kivételével napi egy órásra bővült a rádió adásideje. Vagyis negyed évszázad kellett az elmozduláshoz, a minimális fejlesztéshez. Ugyan folyamatosak voltak a műsorbővítésre tett kísérletek, de erre még csak 1991-ben kerülhetett sor, amikor új stúdióberendezést és saját frekvenciát is kapott. A rádió ettől az évtől használja a Muravidéki Magyar Rádió nevet is (MMR). A következő mérföldkő 1996 volt, amikor a rádió átkerült a Szlovén RTV égisze alá. Két évvel később vágóstúdiót is kapott, ami lehetővé tette a további műsorbővítést. Erre 1999-ben került sor, amikor napi 11 órára, majd 2000-ben napi 13 óra 15 percre bővült a műsoridő (5.45-től 19.00-ig). Ezzel természetesen a műsorok és a munkatársak száma (különösen a külsősöké) is növekedett. 2004-ben új helyiségekbe költözött a szerkesztőség, ekkor került egy fedél alá a magyar nyelvű tévé szerkesztőségével. Végre korszerű stúdiók és ideális munkakörülmények között készültek a magyar nyelvű tévé- és rádióadások. 2017-től a rádió napi 24 órát sugároz, és a régió egyik meghatározó médiumává nőtte ki magát, hiszen a közvéleménykutatási adatok szerint naponta mintegy 86.000 háztartásban hallgatják az MMR-t, amely jelenleg három frekvencián hallgatható. Két ultrarövid hullámon és egy középhullámon. Ezek által mintegy 100‒150 kilométeres körzetben vagyunk hallhatók. Emellett a rádió műsora az interneten is hallható. Középtávú céljaink közé tartozik a digitális műsorszórás, amely reményeink szerint nagyban hozzájárulna a vétel minőségének javításához, valamint a vételi körzet megtartásához. Hosszú távon ugyanis várható a középhullámú adók lekapcsolása.
Végi József elmondta, a Muravidéki Magyar Rádió közszolgálati rádió, amely igyekszik felölelni minden korosztályt, továbbá minél szélesebb tatalommal igekszik kielégíteni a hallgatók igényeit. A műsor vázát a hírműsorok, valamint a tematikus adások adják. Heti rendszerességgel jelentkeznek a sport-, a kulturális, a nemzetiségi politikai, a gazdasági és mezőgazdasági, az egészségügyi, valamint a gyermek- és ifjúsági műsorok. Emellett készülnek vallási, néprajzi, komolyzenei, nyelvművelő, valamint tanácsadó műsorok is: − Havi rendszerességgel közvetítünk szentmisét, istentiszteleteket, emellett közvetítjük a fontosabb magyar ünnepek alkalmából szervezett rendezvényeket. Helyszíni közvetítés formájában jelen vagyunk a nagyobb muravidéki eseményeken is, ezzel is gazdagítva a műsorunkat, valamint hozzájárulunk egy-egy esemény népszerűsítéséhez is. Különböző rendszerességgel havonta mintegy 40 különböző műsor készül a szerkesztőségben.
A rádiónak jelenleg 25 főállású munkatársa van: 14 szerkesztő, 4 műsorvezető, 1 lektor, 1 zenei szerkesztő és 5 hangtechnikus. Emellett 14 külsős munkatársunk van, akik alkalmanként készítenek egy-egy műsort, továbbá 12 középiskolással és egyetemi hallgatóval álluk kapcsolatban, akik felváltva heti rendszerességgel készítik az ifjúsági adást. A következő években az új munkatársak aktív keresésére kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hiszen több munkatársunk nyugdíjba vonul, a helyettesítésük pedig problémába ütközhet, ugyanis kevés olyan fiatal van, aki egyrészt kedvet érez a rádiózáshoz, másrészt eleget tesz a támasztott feltételeknek – mutatott rá a szerkesztő. Kiemelte, műszaki szempontból a stúdió jól felszerelt, éppen most vannak egy teljes stúdiófelújítás előtt. 2012-ben egy hároméves futamidejű uniós projekt keretében vásároltak egy közvetítőkocsit, amelyet különböző események közvetítésére használnak. A technika fejlődésével azonban megjelentek olyan mobil eszközök, amelyek lényegesen megkönnyítik a helyszíni bejelentkezéseket. Ezáltal sokkal több eseményről tudnak jó hangminőségben közvetítéseket lebonyolítani lényegesen költséghatékonyabban.
Bekkukkantottam a szerkesztőségbe is
Szabó Márk szerkesztő, újságíró 2007 ősze óta tagja az MMR csapatának. Gödöllőről került a Muravidékre, ez az első komolyabb munkahelye az életében. Mint mondja, eleinte nehezen ment, de később belejött. A rádióban jobbára kulturális dolgokkal foglalkozik, ami szerinte a legszebb terület, legyen az falusi hímző kiállítás, vagy éppen egy nagy budapesti színház lendvai vendégszereplése. Száguldó riporterként vált ismertté a környező, zömmel magyarlakta településeken, Csentében, Völgyifaluban, Pincén Domonkosfán...
‒ Ha kevesen is vagyunk, mindig kapunk az itteni magyarságtól annyi lelki táplálékot, amit fel tudunk dolgozni, így folyamatosak vagyunk. Napi szinten már tudjuk, ki mit készít közülünk, de azért mindig csiszolunk rajta egy kicsit, vagy éppen szükség szerint bővítjük az aktuális dolgokat. Ami az adást illeti, reggeltől estig van műsorvezetőnk a stódióban, és ami nem felvételről megy, azt ő produkálja. Megjegyzem, kevés ilyen alkalom van, hiszen a műsort nagyjából előre felvesszük. Ez viszont igazából nem annyira jó, hiszen egy rádiósnak az igazi énje az élő műsorokban jut kifejezésre. Ahhoz képest, hogy ,,kis közösséget” szolgálunk ki, elég sok műsorunk van, tarka, de érdekes a műsorséma, és azt is tudni kell, hogy Zala és Vas megyében hallgatottak vagyunk, ami szerintem a minőségnek köszönhető. Elég sok külső munkatársunk van, az internetes portált és a közösségi oldalt is mi működtetjük. Az egész napos műsorokat az aktuális mellett érdekes tartalmakkal kell megtölteni, amire mindig külön odafigyelünk.
Közben szó esik a leghallgatottab műsorokról, amelyek alapjai a kultúra és a nemzetiségi politikáról szóló témák, de említi a magazinműsorokat, kontaktműsorokat és elmondja azt is, hogy a Térerő című műsor az, ami hidat képez a helyi, a vajdasági, felvidéki és erdélyi rádiósok között.
(Folytatjuk)
Paraczky László
A projektum a Vajdasági Autonóm Tartomány, Tartományi Kulturális, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság támogatásával valósul meg
