Menyasszonyi ruhabemutató a Kultúrotthonban
Az elmúlt hét kulturális témája a régi lakodalmi hagyományok felelevenítése volt
Háromnapos volt idén a szenttamási Kulturális Hagyományok Napja elnevezésű rendezvény, amely központi témája ezúttal a magyar–szerb (vegyes) házasság volt.
Korceba Dejan a Kultúrotthon igazgatója és a szervezőbizottság elnöke elmondta, a Kulturális Hagyományok Napja 2002-ben azzal a céllal indult, hogy a bemutassák és átadják a fiatalabb nemzedék számára a Szenttamáson élő nemzetiségek hagyományait és így megőrizzék őket az utókornak.
‒ Idén a szerb és a magyar lakodalmi szokásokat elevenítsük fel, a rendezvénysorozat is ennek a jegyében telik. Hétfőn a galériában kiállítással egybekötött bemutatót láthattak A menyasszony kelengyéje elnevezéssel, Trifunović Ljiljana, a Vajdasági Múzeum néprajzkutatója tolmácsolásában. Pénteken este a helyi gimnázium diákjai közreműködésével menyasszonyi ruhabemutató van soron, a rendezvénysorozatot pedig szombaton a magyar–szerb (vegyes) házasság, pontosabban az esküvői ceremónia, továbbá az azt megelőző szokások, hagyományok zárják – mondta Dejan Korceba.
Forgács Ibolya, a társszervező Hagyományápoló Klub tagja elmondta, a klub összes csoportja hetek óta készülődik a hagyományos lakodalmi bemutatóra:
‒ A klub minden csoportja részt vett az előkészületekben. A hétfőn megnyílt kiállításra a kézimunkázó asszonyos is hoztak ruhadarabokat, jelenleg a kalácsokat készítik, a fiatalok pedig a rozmaringokat díszítik. Nagyon fontos számunkra, hogy a régi lakodalmi szokásokat átadjuk a jövő generációjának – mondta Ibolya.
Az esküvői ruhákról Božana Stojković, a Kultúrotthon művészeti vezetője beszélt, aki többek között elmondta, a 19. század közepén a mai Szerbia területén a középosztály ruházata a keleti viseletből az európai divatviseletté alakult át:
‒ A menyasszonyok reprezentatív városi ruhát viseltek menyasszonyi ruhaként, amely a keleti öltözködési mód hatására jött létre. Ezt a szokást a 19. század hatvanas-hetvenes éveiben is megőrizték, tíz évvel később pedig már fátyolt használtak, ami utalt arra, hogy esküvői ruháról és menyasszonyról van szó. A mai értelemben viselt klasszikus menyasszonyi ruhák az 1880-as éveket követően kezdtek divatba jönni, és az 1900-as évek elejétől hagyományosak. Azóta követik a divatvilág változásait, jelenleg a kifutón a legmodernebb esküvői ruhák bemutatását követhetik az érdeklődők – mondta a Kultúrotthon munkatársa.
Šeguljev Jasmina, a Svetozar Miletić Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója hangsúlyozta, a menyasszonyi ruhabemutató az intézmény turisztikai technikus és fodrász szakos diákjainak közreműködésével készült:
− Nagyon szép, egyidejűleg kihívás és gyakorlati képzés a ma esti bemutató, hiszen a diákok az eddig elsajátított ismereteket közvetlenül is kipróbálhatják, illetve bemutathatják. Mindezt a kifutón az újvidéki menyasszonyi ruhakészítő és kölcsönző hathatós támogatásával prezentálják és a közönség is láthatja munkájukat – fogalmazott az igazgatónő.
Két résztvevőt is megkérdeztünk a benyomásokról. Szabó Szabrina és Bakos Lilla elsőévesek a szakközépiskola fodrász-szakán, így a gyakorlatban is kipróbálhatták, hogy hogyan lehet menyasszonyi frizurát készíteni:
‒ Nem túl nehéz az elképzelt frizura elkészítése. Kicsit sokáig tart, külön odafigyelünk arra, hogy a lányok haját lassan fésüljük, megtanuljunk göndöríteni – mondta Szabrina.
‒ Egy hét időnk volt gyakorolni a különböző frizurákat, ami nem igazán sok idő. Nekem a barátnőm ajánlotta ezt a típust, megnéztem a képen és el is készült – mondta Lilla.
Az eseménysorozat a kiállítást és a menyasszonyi ruhabemutatót követően a szombaton megrendezett magyar és szerb hagyományos lakodalmi szokások felelevenítésével zárult.
Közzétette: Németh Dezső
